Véralvadásgátló mellett is kialakulhat trombózis

szerző: Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus - Oxygen Medical
megjelent:

A véralvadásgátló gyógyszerekről, azok, akik nem szednek ilyesmit, csak keveset tudnak. Sőt, akik szedik, azok sem mindig vannak tisztában azzal, hogy milyen szert, és hogy meddig kell szedniük.

Hogy egy kicsit megérthessük a véralvadásgátlók szedésének mikéntjét, és többet megtudjunk arról, hogy meddig kell őket alkalmazni, segítségül hívtuk professzor dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját.

Sok mindentől függ

Hogy meddig kell szedni egy véralvadásgátlót, mint megtudtuk, ez nem ennyire egyszerű kérdés.

A véralvadásgátlók hatását ellenőrizni kell

A mélyvénás trombózison vagy tüdőembólián átesett betegek túlnyomó többsége tartós alvadásgátló kezelésre szorul. Ez a kezelés a tanácsolt minimális odafigyelés és életfegyelem mellett tartósan fenntartható, de rendelkezik néhány fontos sajátsággal. Ezekre hívja fel a figyelmet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. A véralvadásgátlók hatását ellenőrizni kell

„Az, hogy egy adott véralvadásgátlót meddig kell szedni, nagyon sok mindentől függ. Jellemzően, ha valakinek mélyvénás trombózisa volt, de nincs túlsúlya, nincsenek genetikus rizikói, és nem jelentkeznek szövődmények – vagyis a legsimább esetben – minimum fél – egy évig szokták javasolni a gyógyszer szedését. Természetesen ez csak egy viszonyítási alap, mivel rengeteg a befolyásoló tényező. Ha jelentkeznek szövődmények, esetleg a beteg túlsúlyos, diabéteszes, vagy mondjuk csonttörése is volt, akkor a szedési idő teljesen egyedivé válik, és az orvos határozza meg. Ugyanez a helyzet akkor, amikor örökletes rizikófaktorok vannak jelen, hiszen így már halmozottan rizikósnak számít, és a gyógyszerezése egy életre is szólhat, vagy addig, amíg egy másik betegség miatt megszakítani nem vagyunk kénytelenek azt. Azt is tudni kell, hogy a rizikófaktorok nem összeadódnak, hanem felszorozzák egymást, így azt lehet mondani, hogy ha a beteg nem a legsimább tartományban van, akkor a véralvadásgátló szedése egyedi elbírálás alá esik.”

Nincs „egyengyógyszer”

Mélyvénás trombózis - Egyre több fiatalra is veszélyes

A mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban a lábszár, comb és medence vénáiban kialakuló vérrög esetén beszélünk mélyvénás trombózisról. Melyek a betegség okai és kockázati tényezői? Mélyvénás trombózis - Egyre több fiatalra is veszélyes

Ahogyan a betegek sem egyformák, úgy nem lehet mindenkinek ugyanazt a gyógyszert adni, hiszen más a javasolt területük, és más az alkalmazásuk is.

„Természetesen nem kap mindenki ugyanolyan alvadásgátlót. Jelenleg is több készítmény van forgalomban, melyek közül az orvos választhat, hogy melyiket ítéli a legjobbnak az adott helyzetre. Itt bejönnek olyan szempontok is – persze csak a beteg egészsége után – mint a használhatóság (tabletta vagy éppen injekció), az indikációs területek (vagyis hogy mikor és hova javasolják), valamint a támogatottság, ami szerencsére egyre szélesebb körű, hála a folyamatos kutatásoknak, és a gyógyszerek tökéletesítésének.” – mondja professzor dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Előfordulhat trombózis a gyógyszer mellett is

Sajnos azt is megtudtuk, hogy a véralvadásgátlók nem nyújtanak teljes biztonságot a trombózissal szemben, bár az is tény, hogy ez csak ritkán fordul elő.

„A véralvadás területén is számos újdonságot fedeztek fel, tehát nem ismerünk minden mechanizmust, még mindig vannak nem teljesen feltárt területek, amiket a legutolsó világkongresszus tárgyalt. Ezeket az újonnan megismert mechanizmusokat, ma még gyógyszerekkel befolyásolni nem tudjuk. Innen adódik, hogy a véralvadásgátló mellett is előfordulhat trombózis, bár azt is hozzá kell tenni, hogy ez az esetek kevesebb, mint 2%-át érinti.”

(Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus)

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest