Miért fontos az alsó végtagi érszűkület szűrése?
megjelent:
Az érszűkület az érelmeszesedés következménye. Az érelmeszesedés az egész érrendszert érinti, de súlyossága, a szűkület mértéke különböző lehet.
Érszűkület - A téma cikkei |
| 5/1 Az érszűkület tünetei és okai |
Az alsóvégtagok érszűkülete ugyanaz a betegség – ugyanaz az érlemeszesedés – mint a koszorúserek, vagy az agyi, a vese erek hasonló betegsége. A klinikai megjelenéstől függően természetesen a tünetek némileg különbözőek. A koszorúserek betegsége előbb terheléskor majd nyugalomban jelentkező mellkasi fájdalmat okoz, legsúlyosabb formájában, az infarktusban pedig szívizomelhalás jelentkezik. Az alsóvégtagok betegsége hasonló tüneteket okoz: előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki a lábakon.
Enyhébb esetekben
A betegség legenyhébb formájában panaszok, tünetek még nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget kimutatni. Ultrahang (doppler) vizsgálattal megmérhetjük a lábfeji artériákban a vérnyomást, és megmérhetjük a felkari vérnyomást is. Egészséges, fekvő helyzetben lévő emberben a két érték azonos – ugyanakkora a vérnyomás a lábakon, és a karokon is. Érszűkület esetében azonban a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás. A két vérnyomásértékből hányadost képezhetünk, amelyet boka/kar indexnek nevezünk. Az index az érszűkület súlyosságát és a szűkület jellegét jól jellemzi.
Súlyosabb érszűkület esetén
Súlyosabb esetben terheléskor, járáskor a lábikrában fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid, 1-2 perces pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. „Kirakatnéző betegségnek” is nevezik. Természetesen egy bizonyos távolság megtétele után (ún. „járástávolság”) újabb fájdalom mutatkozik, és a történet ismétlődik. „Intermittáló sántításnak” is nevezik e stádiumot.
Az érszűkület előrehaladtával már nyugalomban is lábfájdalom lép fel. Főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik e fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során szűnik. A jelenség azzal magyarázható, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, amikor a vér könnyebben folyik lefelé. Ilyenkor a lábujjak már falfehérek, hidegek, csak lógatásra kapnak némi szint és melegednek fel.
Az elhanyagolt érszűkület infarktushoz vezethet |
| Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mint a betegek valódi életmódváltása. Ha nem változtatunk, akár fekély, infarktus vagy stroke is fenyegethet! Figyelemfelkeltő tünetek |
Végül már olyan kevés vér áramlik a lábujjakhoz, hogy szövetek táplálása nem elégséges, azok elhalnak. A lábujjak ilyenkor már kékes elszíneződést mutatnak, később akár feketévé is válhatnak, tapintásra hidegek. Először a fájdalom fokozódik, később a szövetek elhalása után már érzéketlenné válnak. Ilyenkor már csak az ujjak, vagy a végtag amputációja válik szükségessé.
Érszűkület előfordulása
Az alsóvégtagi érszűkület előfordulása az összlakosságban kb. 5%, azaz kb. 400.000 embert érint hazánkban. A betegség gyakorisága 50 év felett jelentősen megnő.
Kiket fenyeget elsősorban az érszűkület kialakulása?
Azokat, akik:
- dohányoznak
- magas a koleszterinszintjük
- cukorbetegek
- magas vérnyomásban szenvednek
- keveset mozognak
- rendszeres alkoholfogyasztók
- stresszes életmódot folytatnak
- ha vérszerinti rokonok között előfordult a betegség
A fenti állapotok esetén érvizsgálat javasolt.
Ha Önnek már ismert koszorúér betegsége, nyaki verőér szűkülete van, vagy átesett már agyvérzésen, szívinfarktuson, akkor nagy a valószínűsége, hogy az alsó végtagi erek is károsodottak, még akkor is, ha nincsenek tünetei. Érdemes Doppler vizsgálatot kérnie!
(Dr. Holjencsik Tamás, érsebész főorvos, Vanderlich Egészségcentrum)
