Az alsó végtagi érszűkület szűrése, kivizsgálása

Az érszűkület a lábakban előbb terheléskor, majd nyugalomban fellépő fájdalommal jár, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki a végtagban. Érdemes minél korábbi stádiumban, azaz már a panaszok megjelenése előtt szűrni, a legelső tünetek jelentkezésekor pedig kivizsgáltatni a betegséget.

Az alsó végtagok érszűkülete ugyanaz – az érelmeszesedés talaján kialakuló – betegség, mint a koszorúserek, vagy az agyi, a vese erek hasonló betegsége.

Szűrővizsgálatok tünetmentes érszűkület esetén

A betegség legenyhébb formájában panaszok még nincsenek, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet a betegséget kimutatni.

Ultrahangos érvizsgálattal (Doppler-ultrahang) megmérhetjük a lábfeji artériákban a véráramlást. Az érultrahang fájdalmatlan és káros hatásokkal nem járó, tetszőleges gyakorisággal végezhető eljárás. Segítségével a radiológus meg tudja állapítani a vizsgálandó erek átmérőjét és esetleges szűkületeit is. Lehetőség van a végtag vizsgálata mellett egyúttal a hasüregben futó és a nyaki erek ultrahangos vizsgálatára is.

A lábakban mérhető vérnyomás mellett megmérhetjük a felkari vérnyomást is. Egészséges, fekvő helyzetben lévő emberben a két érték azonos, ugyanakkora a vérnyomás a lábakon, és a karokon is. Érszűkület esetében azonban a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon mért vérnyomás. A két vérnyomásértékből hányadost képezhetünk, amelyet boka/kar indexnek nevezünk. Az index az érszűkület súlyosságát és a szűkület jellegét jól jellemzi.

Vérnyomásmérés a lábakban. A vérnyomás a hagyományos mandzsetta használatával, a pulzus vizsgálata sztetoszkók helyett ultrahanggal történik.

Kivizsgálás panaszok esetén

Súlyosabb esetben terheléskor, járáskor a lábikrában fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid, 1-2 perces pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. „Kirakatnéző betegségnek” is nevezik. Egy bizonyos távolság megtétele után (ún. „járástávolság”) újabb fájdalom mutatkozik, és a történet ismétlődik. „Intermittáló sántításnak” is nevezik e stádiumot. Ebben a fokozatban mindenképp fontos mindenkinek a kivizsgálás.

Az érultrahang és a boka-kar index meghatározása mellett sor kerülhet az érfestéses képalkotó vizsgálatra (angiográfia), melynek során a kontrasztanyag segítségével jobban láthatóvá válik a vér áramlása, pontosabban azonosítható a szűkület helye és mértéke. Az érbetegség minél alaposabb kivizsgálása érdekében sor kerül EKG-vizsgálatra, laboratóriumi vizsgálatokra (lipidszintek, gyulladásos paraméterek) is.

Kiknek javasolt az érszűkület szűrése?

Az alsóvégtagi érszűkület előfordulása az összlakosságban kb. 5%, azaz kb. 400 000 embert érint hazánkban. A betegség gyakorisága 50 év felett, az egészségtelen életmódot követők és bizonyos betegségekben szenvedők körében jelentősen megnő.

Érvizsgálat javasolt az alábbi esetekben:

• dohányoznak
• magas a koleszterinszintjük
• cukorbetegek - a cukorbetegség egyik legfontosabb szövődménye lehet az érszűkület
• magas vérnyomásban szenvednek
• keveset mozognak
• rendszeres alkoholfogyasztók
• stresszes életmódot folytatnak
• ha vérszerinti rokonok között előfordult érszűkület

Ha valakinek már ismert koszorúér-betegsége, nyaki verőér szűkülete van, vagy átesett már agyvérzésen, szívinfarktuson, akkor nagy a valószínűsége, hogy az alsó végtagi erek is károsodottaki. Ilyenkor érdemes Doppler-vizsgálatot kérni, még akkor is, ha nincsenek tünetei.

Miért fontos az érszűkület felismerése?

Az érszűkület előrehaladtával már nyugalomban is lábfájdalom lép fel. Főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik e fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során szűnik. A jelenség azzal magyarázható, hogy a végtag vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez, mint függőleges helyzetben, amikor a vér könnyebben folyik lefelé. Ilyenkor a lábujjak már falfehérek, hidegek, csak lógatásra kapnak némi szint és melegednek fel.

Végül már olyan kevés vér áramlik a lábujjakhoz, hogy szövetek táplálása nem elégséges, azok elhalnak. A lábujjak ilyenkor már kékes elszíneződést mutatnak, később akár feketévé is válhatnak, tapintásra hidegek. Először a fájdalom fokozódik, később a szövetek elhalása után már érzéketlenné válnak. Ilyenkor vagy csak a lábujjak, vagy a végtag részleges vagy teljes amputációja válik szükségessé. A lábamputálás vezető oka a cukorbetegek érszűkülete.

Szerző: Dr. Holjencsik Tamás, érsebész főorvos - Vanderlich Egészségcentrum
Kép forrása: Dreamstime