Szívbetegség és autóvezetés
frissítve:
Az autóvezetés veszélyes üzem, szoktuk mondani, ugyanis saját magunkon és a velünk együtt utazón kívül a közlekedés többi résztvevője is veszélynek van kitéve, ha vétünk.
| Mi a teendő szívinfarktus esetén? |
| Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete. Mi a teendő szívinfarktus esetén? |
Autóba ülni vezetőként csak józanul, pihenten, gyors döntéseket meghozni és kivitelezni képes testi és szellemi állapotban szabad.
Ideális esetben egészséges ember ül a volán mögé, vagy olyan, aki egészségesnek tudja magát. Heveny, váratlan rosszullét még ebben az esetben is előfordulhat (pl.: mellkasi fájdalom, ritmuszavar). A közlekedéssel együtt járó esetleges stressz vérnyomás-emelkedést indukálhat, mely anginát, ritmuszavart vagy akár heveny szívinfarktust indíthat el.
Nem csak az egészséges fiatalok, de az ismert betegséggel bíró emberek is vezetni szeretnének.
Orvosi alkalmassági vizsgálat - Kihez forduljon?
Szögezzük le, hogy a szívbetegség önmagában nem ellenjavallja a nem hivatásos jogosítvány megszerzését vagy annak meghosszabbítását. A jogosítvány megszerzése minden esetben orvosi alkalmassághoz kötött. A nem hivatásos jogosítvány esetében az igazolást a háziorvos adja ki.
Jogszabályi előírás szerint azonban a következő betegségek esetén szakvélemény is szükséges:
- szívbetegség esetén kardiológus;
- agyvérzésen átesett vagy epilepsziában szenvedő beteg esetén a neurológus;
- cukorbetegség esetén diabetológus véleményét is ki kell kérni.
Mit tehet, ha szívbeteg és vezetni szeretne?
A közlekedés szempontjából nem önmagában a betegség ténye a veszélyes, hanem az a váratlan és heveny rosszullét (pl.: ájulás, eszméletvesztés, fulladás stb.), amely a betegséggel összefüggésben esetleg vezetés közben lép fel.
Ha valaki a betegségét elfogadja, és azzal kapcsolatban megteszi a szükséges tennivalókat:
- betartja az életmódi előírásokat;
- pontosan szedi az előírt gyógyszereit;
- rendszeresen eljár az ellenőrző vizsgálatokra;
- jelzi az általa észlelt tüneteket, és azok megfelelően korrekcióra kerülnek,
akkor nagy valószínűséggel elérhető a betegségnek az az egyensúlyi állapota (pl.: nincs fulladás vagy egyéb szívelégtelenségi tünet, nincs veszélyes ritmuszavar), mely lehetővé teszi, hogy problémamentesen, magát és másokat nem veszélyeztetve autót vezessen.
Fontos a rendszeres vizsgálat!
| Szívritmuszavarok (arrhythmia) |
| A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott, vagy össze-vissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formái, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik. Szívritmuszavarok |
A szívbetegnél a jogosítvány megszerzésekor vagy annak megújításakor fontos a betegség súlyosságának, funkcionális állapotának megállapítása (a fizikális és laborvizsgálatokon túl echocardiographia, ritmuszavar-elemző Holter-vizsgálat, terheléses EKG stb.), ez alapján dönt az orvos.
Nagyon fontos a rendszeres vizsgálat (szívbetegségenként változó igényű gyakoriság, de jellemzően féléves, illetve éves kontroll szükséges), az észlelt eltérések korrekt dokumentálása, és hogy lehetőség szerint ugyanazon a gondozóhelyen (akár ugyanazon orvosnál) történjen a kontroll, mert csak így alakulhat ki egy beteggel kapcsolatban az az orvosi tapasztalat, mely felelős döntést tesz lehetővé.
Előfordul, hogy a szívbeteg kardiológiai szakrendelésen csak a jogosítvány érvényesítésekor jelenik meg, és csodálkozik vagy éppen méltatlankodik azon, ha az orvos a „csak engedélyért jött" esetben is elölről kezdi a vizsgálatokat.
Általában nagyvárosokban, ahol több helyszínen lehetséges szakorvosi vizsgálat, a páciens oda megy, ahol aktuálisan rövidebb az előjegyzési idő, így a rá vonatkozó orvosi információ három-négy különböző helyen keletkezik. Ennek következménye lehet a vizsgálatok felesleges ismétlése, annak összes pénzügyi és egyéb vonzatával (ennek oka, hogy az informatikai rendszerek gyakran nincsenek egymással kapcsolatban).
A leírtak a nem hivatásos jogosítvánnyal kapcsolatosak, ugyanis a hivatásos jogosítványszerzésre külön (az előzőnél szigorúbb) szabályok vonatkoznak.
Mit a teendő, ha vezetés közben váratlan rosszullétet érzünk?
Haladéktalanul, illetve helyezettől függően, lehetőség szerint balesetmentesen megállni és segítséget kérni. Korábbról ismert rosszullét esetén (angina) az ilyen esetre előírt gyógyszert használni, mentőt hívni. A közlekedés többi résztvevőjének a helyzetet jelezni (vészvillogó).
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy Gabriella, kardiológus
