Műbillentyűs beteg véralvadásgátló kezeléséről

A szívbillentyűhibák (pl.: szűkület, elégtelen zárás, stb.) az idő előrehaladtával rosszabbodnak, és egy idő után a betegség abba a fázisba jut, amikor az egyetlen megoldást a rosszul működő szívbillentyű sebészi eltávolítása és a műbillentyű beültetése jelenti.

Alapvetően kétféle megoldás létezik a műbillentyű beültetésére, az egyik a mechanikus műbillentyű, míg a másik a biológiai billentyű.

Mechanikus műbillentyű

Fémkeret és műanyaglemez kombináció, amelynek számos típusa van:

• kosárban golyó mozog;
• egy tengelyen billegő lemez;
• kétlemezes billentyű.

Idegen felület, ezért rajta a vér megalvadna, a képződött véralvadék (thrombus), a műbillentyű működését akadályozva akár halálhoz vezető zavart okozhat. Hogy ez ne következzen be, a műbillentyűs betegnek egész életen át váralvadást gátló gyógyszert kell szednie.

Biológiai billentyű

Ebben az esetben élő szövet a billentyű anyaga (pl.: sertésbillentyű, szívburok, stb.). Ezek a billentyűk rövidebb élettartamúak, ezért csak speciális esetekben ültetik be (pl.: nagyon idős ember esetén, hatékony véralvadásgátló kezelése nem megoldható). Ebben az esetben csak egy hónapig szükséges gyógyszert szedni, amíg a keretre „ránő”a szívbelhártya – kivéve akkor, ha a véralvadásgátló kezelésnek más indoka is van (pl. szívritmuszavar).

A véralvadásgátló gyógyszerek

K-vitamin hatását ellensúlyozzák, így nem képződnek azok a véralvadáshoz szükséges fehérjék a májban, amelyek képződéséhez K-vitaminra van szükség (II., VII., IX., X. véralvadási faktorok). Ezen gyógyszerek hatásának kialakuláshoz néhány napra (3-6 nap) van szükség (addig, ha indokolt, az azonnal hatékony heparint kapja a beteg). A gyógyszer hatékony adagját az orvos egy alvadási faktor, az ún. prothrombin szinthez, illetve az ezt mutató INR értékhez állítja be, ehhez azonban rendszeres vérvételre van szükség.

Optimális INR érték műbillentyűt viselő beteg esetén

A műbillentyűt viselő beteg megfelelő INR értéke: 3,0-3,5 közötti (esetleg elfogadható 2,5-

3,5 között). Ennél kisebb érték esetén trombózisveszély áll fenn, ha az érték 3,5 feletti, akkor pedig kóros vérzés fenyeget.

Mit kell tudni a véralvadásgátló gyógyszert szedő betegnek?

1. A gyógyszer által „vérzékennyé” van téve, tehát kerülje a sérüléseket, mert a vére nehezebben alvad meg.

2. A K-vitaminban gazdag ételek (zöldfélék, gyümölcsök, saláták, tojás, stb.) rontják a gyógyszer hatását, ezért a megfelelő INR-hez növelni kell a gyógyszer mennyiségét (az orvos ezt milligrammban adja meg). Ezzel függ össze, hogy nyáron, amikor több- zöldséget illetve gyümölcsöt eszünk, növelni kell a gyógyszer adagját, télen pedig kevesebb is elég a megfelelő INR-hez.

Ezért fontos, hogy a beteg étrendje viszonylag állandó legyen, és ne tegyen rövid időn belül vagy gyakran gyökeres változtatásokat a diétájában.

3. A gyógyszer napi adagját egyszerre kell bevenni, és megközelítőleg a nap azonos időszakában.

4. Számos más gyógyszernek is hatása van a véralvadásgátlókra - egyesek növelik, mások csökkentik a hatékonyságot-, ezért, ha egyéb betegség miatt gyógyszert rendelnek, mindig mérlegelni kell, hogy az adott gyógyszer hogyan befolyásolja a véralvadásgátló hatását. Ettől függően történjen a gyógyszerválasztás, vagy a véralvadásgátló adagjának növelése illetve csökkentése, továbbá indokolt lehet egy esetleg soron kívüli INR ellenőrzés is.

Gyakori véralvadásgátló hatást fokozó gyógyszerek:

• antibiotikumok;
• gombaellenes szerek;
• ízületi panaszokra adott gyulladásgátlók, fájdalomcsillapítók;
• ritmuszavar miatt szedett gyógyszerek.

Ha bármilyen panasszal új kezelőorvoshoz fordul (pl. nyári helyettesítések, nyaralás helyszíne, ügyeleti ellátás stb.), ne felejtse mondani, hogy véralvadásgátlót szed, tehát azt figyelembe kell venni a gyógyszer rendelésnél.

5. Az INR ellenőrzés gyakorisága általában 4-6 hét, azonban ez némileg függ a beteg együttműködésétől is.

6. Ha szokatlan vérzést észlel (pl. orrvérzés, véres vizelet, véres széklet, nagy bőr alatti bevérzések), soron kívül mielőbb jelentkezzen vérvételre kezelőorvosánál.

7. Ha valamilyen fogászati beavatkozás, gyomor-béltükrözés szövettani mintavétele vagy egyéb műtéti beavatkozásra van szükség, akkor a tablettáról a beteget átmenetileg heparin injekcióra állítják. A műbillentyűs betegnek a testsúlya alapján meghatározzák, hogy milyen mennyiségű hatóanyagra van szüksége, amit napi kétszer, bőr alá adnak be a beavatkozás idején. A beavatkozás elvégzése után visszaállítják a tablettás kezelést (amíg a megfelelő INR érték ki nem alakult, addig párhuzamosan az injekció is szükséges).

8. Izomba injekciót nem kaphat! Megfelelő körültekintéssel a szükséges védőoltásokat megkaphatja úgy, ahogyan a cukorbeteg is adja az inzulinját.

Fontos!

Az új típusú véralvadásgátló gyógyszerek megfelelő tanulmányok híján, műbillentyűs betegnek még nem adhatók!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy Gabriella, kardiológus