Az ájulás (syncope) lehetséges okai

A syncope rövid ideig tartó, múló eszméletvesztés, amely az agy több mint 8 másodpercig tartó átmeneti vérellátási zavara miatt jön létre.

A vérnyomásnak legalább 50 Hgmm alá kell csökkennie ahhoz, hogy az agyi vérkeringést befolyásolja. Az öntudat fenntartásáért felelős agyi területek 2-3 másodpercig tartó vérellátási zavara kezdetben ájulást megelőző tüneteket okoz, mint gyengeség, bizonytalanság, szédülés, ásítás, az öntudat bekövetkező elvesztésének az érzése. Ezek a tünetek megszűnhetnek, de a vérellátási zavar fennmaradása esetén fokozódnak, és bekövetkezik az ájulás.

Az ájult beteg sápadt, gyenge, pulzusa gyors, átmenetileg kisebb görcsök is előfordulhatnak, testhelyzetét pedig képtelen megtartani, a beteg összecsuklik. A syncope hirtelen és átmeneti, az agyi vérátáramlás rendszerint perceken belül rendeződik és az eszmélet visszatér, ha vízszintes helyzetbe fektetik a beteget. Ha valaki elájul környezetünkben, ne engedjük hamar felülni, mert az ájulás visszatérhet!

Milyen okok állhatnak az ájulás hátterében?

A syncope, azaz az ájulás okai erősen korfüggőek. Fiataloknál az ájulás általában jó prognózisú, idősebbekben gyakrabban találunk az ájulás mögött szervi betegséget. Bár az eszméletvesztés legtöbbször átmeneti és gyorsan rendeződik az agyi vérkeringés, mégis fontos tisztázni, hogy milyen alapbetegség van a háttérben. Mivel ez életveszélyes ok is lehet, ezért nagyon fontos ezek mihamarabbi felismerése és kezelése.

Szívbetegségek. A syncope lehet ártalmatlan (collapsus), de hirtelen halál előjele is, főleg szívbetegség esetén. A szív eredetű ájulások hátterében leggyakrabban ritmuszavar áll.

Syncopéval járó szívbetegségek esetén a bevezető tünetek hiányoznak, gyakran fekvő testhelyzetben jön létre, rövid ideig tart. A szív eredetű ájulásra különösen jellemző az, hogy fizikai terhelés hatására jön létre.

Gyógyszerszedés. Gyógyszerek is okozhatnak ájulást, különösen a vérnyomáscsökkentők és az értágítók.

Vasovagális syncope. A vasovagális syncope maga a közönséges ájulás, amit félelem, erős fájdalom, érzelmi megterhelés, huzamos állás vált ki. Fiatal korban gyakoribb, rövid ideig tart, nincs maradványtünete. A nagy gyengeség és verejtékezés eltarthat akár órákon keresztül is.

Hirtelen felegyenesedés. Mindeni tapasztalhatta már, hogy vízszintes helyzetből való hirtelen felálláskor vagy felüléskor a vérnyomás a normálisnál nagyobb mértékben csökken (úgynevezett orthostatikus hipotonia), és ez is okozhat ájulást.

Nyaki ér hyperaesthesia (túlérzékenység). Vannak emberek, akiknél a fej-nyak hirtelen mozdításakor, vagy túl szoros ingnyak, magas nyakú pulóver viselésekor is felléphet rövid ideig tartó eszméletvesztés, ájulás, mely ezen viselet lazításakor, a fej helyzetének megváltozásakor rendeződik. Ezt a nyaki ér úgynevezett hyperaesthesiája okozza.

Egyéb okok. Az ájulást előidézheti az ér kitágulása és a vértérfogat a csökkenése, okozhatják az agyi erek betegségei, felléphet agyvérzés után vagy alacsony vércukorszint miatt is, továbbá gyógyszer által kiváltott súlyos túlérzékenységi (allergiás) reakció miatt is bekövetkezhet ájulás.

Ha az ájulást nehezített légzés kíséri, akkor tüdőembólia, ha szívtáji szorító fájdalom, akkor koszorúér-betegség, ha neurológiai tünet (kettőslátás, nyelészavar, izomgyengeség, bénulás, görcsök), akkor pedig ideggyógyászati betegség állhat a háttérben.

Mire számíthat az orvosnál ájulás esetén?

Az orvos először azt próbálja tisztázni, hogy nincs-e valamilyen strukturális szívbetegség vagy ritmuszavar a syncope hátterében. A páciens korábbi betegségeinek ismertetése mellett fontos ennek eldöntéséhez a rosszullét pontos leírása: hogyan, milyen körülmények között, meddig tartott, maradt-e vissza bármilyen tünet.

Nagyon fontos azt is tisztázni, hogy a beteg az eszméletvesztéskor milyen pozícióban volt. A háton fekvő testhelyzetben inkább görcsroham vagy szívritmuszavar a valószínű. A vasovagalis syncope csaknem mindig álló helyzetben lép fel, az orthostatikus hipotenzióval (lásd fentebb) összefüggő ájulás pedig hirtelen felállásnál jelentkezik.

A szívultrahang és a terheléses EKG a koszorúér-szűkület kizárásában segít. A nyugalmi 12 elvezetéses EKG készítése, a 24 órás EKG (Holter) monitorozás, elektrofiziológiai vizsgálat mellett esetleg az úgynevezett billenőasztalos vizsgálat is segíthet eldönteni milyen eredetű volt rosszullét.

Eseményrögzítő készülékre van szükség azoknál a betegeknél, akiknek visszatérő eszméletvesztésük volt, és akiknek a lelete ritmuszavarra utal. A nyaki ér esetleges hyperaesthesiáját az úgynevezett carotis massage vizsgálattal lehet diagnosztizálni.

Ha kizárható a szívbetegség, akkor idegi eredetű synkopék után is érdemes tovább kutatni, bár ritkán áll az ájulás hátterében.

Mit lehet tenni a gyakori ájulás ellen?

Ha a syncope csak ritkán fordul elő, akkor valószínűleg jóindulatú, de ha az utóbbi időben megszaporodtak, az inkább komolyabb, kivizsgálásra és kezelésre szoruló betegségre utalhat.

A szükséges kezelést alapvetően az alapbetegség határozza meg, azaz maga a szív- és egyéb betegség szorul terápiára.

Vasovagalis syncope esetén kerülni kell a rosszullétet kiváltó szituációkat. Orthostatikus hipotoniára hajlamos betegeknek érdemes lassan, óvatosan kikelni az ágyból és azelőtt néhány percig az ágyon ülve megmozgatni a lábait, hogy segítse a vénás visszaáramlást.

Gyakran elájuló betegeknél az ágy feji részének megemelése, rugalmas harisnya viselése is segíthet, továbbá minden olyan gyógyszer szedését kerülni kell, amely a beteg ájulását idézheti elő.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Jóna Angelika