A lábdagadás kialakulásának okai

Gyakori panasz a lábdagadás, amelyet szinte minden ember megtapasztal élete során. A hátterében álló okok változatosak lehetnek, életmódbeli sajátosságok éppúgy kiválthatják, mint komoly betegségek. Hogyan különíthető el a két véglet? Mi minden okozhatja a lábak vizesedését?

A kiváltó okok beazonosításában gyakran a vizenyő lokalizációja segít a legtöbbet: kérdés, hogy dagadt-e az egész lábszár, vagy csak egy területet érint az elváltozás (a helyi dagadás oka mindig a környező területen keresendő). Fontos szempont továbbá, hogy egyoldali vagy mindkét oldalt érintő lábdagadásról van-e szó.

A leggyakoribb betegségek, melyek lábdagadáshoz vezethetnek:

• a keringési rendszer elváltozásai,
• a kiválasztó rendszer (vesék) elváltozásai,
• a nyirokrendszer elváltozásai.

Fiziológiai tényezők, amelyek lábdagadáshoz vezethetnek:

• folyadéktöbblet (különféle tényezők és betegségek következménye lehet)
• tartós ülőhelyzet,
• meleg időjárás.

Az egyoldali lábdagadás kiváltó okai

Az általában egy lábat érintő lábdagadást okozó betegségek a következők:

• mélyvénás trombózis, melynek kísérő tünete a duzzadt, lilásan elszíneződött, feszes láb, a lábikrafájdalom

• tüdőembólia esetén fulladás jelentkezik,

• mélyvénás elégtelenség (pl. lezajlott trombózist követően elégtelen vénabillentyű-működés),

• sérülés, mely a lábat, ízületet, esetleg izomszövetet érinti (törés, akár zúzódás, Baker-ciszta, arthritis, cellulitis),

• a lábat vagy ízületet érintő gyulladás (pl. arthritis, bursitis, esetleg rovarcsípés), ilyenkor jellemzően hidegrázás, láz kíséri a lábdagadást,

• égés (a szövetekben fellépő folyadékkilépés miatt),

• lymphödéma, a nyirokút lokális elzáródása (pl. daganat miatt).

A kétoldali lábdagadás kiváltó okai

A leggyakoribb tényezők, melyek a többletfolyadék révén okoznak lábdagadást, általában mindkét lábat érintve:

• akut veseelégtelenség (kísérő tünete lehet a csökkenő mennyiségű vizelet, az általános rosszullét),

• krónikus veseelégtelenség (kísérő tünete az étvágytalanság, fogyás, rossz közérzet, kevés vizelet vagy a vizelet hiánya),

• nefrózis-szindróma (veseelégtelenséghez vezethet),

• krónikus szívelégtelenség (kísérő tünete a szapora pulzus, a vérnyomáseltérés, fulladás, csökkent terhelhetőség, fáradékonyság, gyakori mellkasi fájdalom, illetve a hasi terület ödémája),

• terhesség (alacsonyabb a fehérjeszint a hígult vér miatt, a perifériás erek pedig kitágulnak),

• májzsugor (kísérő tünete hasi ödéma, vérzékenység, sárgaság),

• hormonkezelés (hormonpótló terápia, fogamzásgátló szedése), hormonális problémák (a hormonok eltérései vízvisszatartást eredményezhetnek),

• hormonális változások hatására a szervezet folyadékot tart vissza a menstruációt megelőző napokban, ezért előfordulhat ilyenkor enyhe kétoldali lábdagadás

• gyógyszermellékhatás (pl. szteroidok, nemszteroid gyulladáscsökkentők, bizonyos vérnyomáscsökkentők, egyes antidepresszánsok szedése esetén),

• a nagy meleg, hőség következtében fellépő lábdagadás is mindkét lábon jelentkezik, ez főleg az év első hőhullámakor léphet fel, mivel ilyenkor a szervezetnek még nem volt ideje alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A hőmérséklet emelkedésével a bőrfelszínhez közel lévő erek kitágulnak, hogy a szervezet állandó hőmérséklete biztosítva legyen. A fokozódó véráramlás és a környező szövetekbe szivárgó nyirkofolyadék okozza a lábak enyhe mértékű dagadását, a folyamat egy pontig tehát normálisnak tekinthető, de nagyobb mértékű duzzanat esetén már egyéb okra is gondolni kell a háttérben.

• hosszabb távú ülés (pl. repülőút, ülőmunka),

• hosszú távú álló testhelyzet.

Ez is érdeklheti Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

Fontos tudni Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Mikor kell orvoshoz fordulni lábdagadás miatt?

A duzzanat mértékétől, a kísérő tünetektől és a lábdagadás kialakulásának gyorsaságától függően kell mérlegelnünk. Gyakran a dagadás kiváltó oka már ismert, például törés vagy sérülés esetén, ilyenkor nem kell tovább keresgélni, a háttérben álló tényezőt kell elsősorban kezelni. Ha nincs ismeretünk konkrét kiváltó okról, akár súlyos kórkép (pl. heveny veseelégtelenség, tüdőembólia, szívelégtelenség) is állhat a lábdagadás hátterében, ilyenkor figyelni kell a fennálló társuló panaszokra, mint a fulladás, a mellkasi fájdalom. Életet veszélyeztető állapot esetén azonnal mentőt kell hívni!

Fontos, hogy ha lábdagadásunkra találunk is természetes magyarázatot (pl. ülőmunka, hőség, menstruáció előtti napok), legyünk tiszátban vele, hogy ezek önmagukban legfeljebb csak enyhe lábdagadást válthatnak ki. Így ha a duzzanat nagy mértékű, egyéb tünetek kísérik, hirtelen jelentkezik, vagy tartósan fennáll, akkor annak más oka (is) van, ami feltétlenül indokolja orvos mielőbbi felkeresését!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus