Az érszűkület figyelmeztető jelei és kiváltó okai

Mint oly sok mindent az emberi szervezetben, az ereket is számos veszély fenyegeti, melyek az egyes szövetek, szervek súlyos károsodásának a kockázatát hordozzák magukban. Az érkárosodások közül az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb forma az érszűkület.

A testünket behálózó érrendszer biztosítja többek között azt, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a legapróbb sejtjeinkhez is akadálytalanul eljuthasson, továbbá hogy onnan a salakanyag elszállítódjon és a használt vér mihamarabb felfrissülhessen.

Mi az az érszűkület?

Érszűkületről akkor beszélünk, amikor az adott ér átmérője az eredeti érték alá csökken, az ér belső átmérője (ürege) lecsökken, és emiatt a benne áramló vér mennyisége is a szokottnál kevesebb lesz. A folyamat egyaránt érintheti a kisebb és nagyobb artériákat (sőt, még magát az aortát, azaz a főverőeret, mely testünk legnagyobb átmérővel bíró artériája) és természetesen a vénákat is.

Az erek rugalmas falú „csövek”, melyek átmérője – az érfalban fellelhető izomelemeknek köszönhetően – kis határok között, a különféle neuro-hormonális hatásokra változhat. Az életkor előrehaladtával „törvényszerűen” is, de a különféle rizikófaktoroknak köszönhetően ennél jóval fokozottabb mértékben fellépő különféle érkárosító folyamatok következtében az erek rugalmassága csökken, a belső érfalra kitapadó plakkok pedig beszűkítik az erek lumenét.

Mi fokozhatja az érszűkület kialakulásának kockázatát?

A veleszületett hajlam (családi halmozódás), az életkor, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, ám ez a különbség hamar kiegyenlítődik a menopauza után) mellett az érszűkületnek számos olyan rizikótényezője ismert, amelyek tudatos életmóddal, kellő odafigyeléssel teljesen kiküszöbölhetők:

1. Egészségtelen táplálkozás: a magas koleszterin- és vérzsírszint az érszűkületek egyik legfőbb kiváltó tényezője, főként, ha egyéb rizikófaktorokkal (pl. magas vérnyomással) társul. A vérben keringő koleszterin és lipid „cseppecskék” fontos összetevői az erek átmérőjének szűkítéséért felelős úgynevezett meszes plakkoknak.

2. Magas vérnyomás: sok esetben előidézője az erek szűkületének, ilyenkor ugyanis az erek falán az állandóan emelkedett nyomás hatására mikrorepedések jönnek létre, melyek gyulladásos kaszkádot indíthatnak be, a kitapadó plakkok meszesedhetnek, és tovább növekedve igen nagyfokú lumencsökkenést idézhetnek elő.
   Nem árt tudni azt sem, hogy kezelhetetlen magas vérnyomást okozhat a veséket ellátó artériás szakasz szűkülete, melyre érdemes minden hipertóniás betegnél gondolni, mert a két folyamat (a magas vérnyomás és az érszűkület) oda-vissza fokozatosan rontja egymást.

3. Cukorbetegség: a magas vércukorszint számos egyéb károsító hatása mellett az ereket és kisereket sem kíméli. Cukorbetegekben ráadásul a gyakori idegérintettség egyrészt differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz, másrészt az erek károsodásának kezdeti tüneteit elfedve igencsak késlelteti az időben történő felismerhetőséget.

4. Mozgásszegény életmód

5. Dohányzás: a cigarettafüst rendkívül mérgező és egészségkárosító hatását ismerve meg sem lepődhetünk, hogy az érrendszerre kifejtett hatása sem jótékony. A nikotin bizonyítottan érszűkületet okoz, és hozzájárul a vérrögképződéshez is.

6. Elhízás

7. Magas húgysavszint, magas homociszteinszint

Az érszűkület tünetei

Attól függően, hogy az érrendszer mely szakasza érintett, az érszűkület különféle tünetekkel jár. Tudni kell, hogy az érrendszer károsodása már igen korán, kb. a 20-as éveink végén, 30-as éveink elején elkezdődik, és ezt a fentebb említett rizikófaktorok csak tovább fokozzák. A kezdetektől nagyon sok esetben meglehetősen hosszú ideig tünetmentes lehet az elváltozás, így mire bizonyos tünetek fellépnek, azok rendszerint már az egyes szervek előrehaladott károsodását jelzik.

Rendszerbetegségről lévén szó elmondható, hogy ha egy területen károsodást észlelünk, akkor szinte 70-90%-os valószínűséggel máshol is jelen van a baj. Ezt a tényt egyébként a szűrővizsgálatokban is igyekeznek felhasználni, például az alsóvégtagi ultrahangos vizsgálómódszerekkel észlelt, kimutatható elváltozás felderítése mindenképpen fel kell, hogy vesse a szívkoszorúerek vizsgálatának szükségességét is.

A leggyakrabban érintett területek, és jellemző tüneteik a következők:

• Nyaki erek szűkülete: lehet egyoldali, de ez a ritkább; kisebb-nagyobb mértékben mindkét oldali nyaki verőér érintett szokott lenni. Előrehaladott esetben fülzúgás, szédülés, látászavarok léphetnek fel.

• Szívkoszorúér szűkülete: kezdetben főként terhelésre jelentkező mellkasi nyomásérzés, fájdalom, mely a bal karba sugárzik, ritmuszavar, légszomj. Ezek a tünetek nyugalomban megszűnnek, ám előrehaladott esetben a szűkület olyan mértéket érhet el, amely miatt már nyugalomban is zavart szenved a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a fentebb említett tünetek nyugalomban sem szűnnek, és egyéb panaszok (erős fájdalom, verejtékezés, halálfélelem, stb.) társulnak, kialakul a szívinfarktus, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.

• Alsó végtagi artériák szűkülete: jellegzetes tünete lehet a terhelésre jelentkező fájdalom. Ezt a fájdalomtípust hívják „kirakatnéző” betegségnek: bizonyos megtett távolság után a lábikrában, a combizomzat alsó felén erős, görcsös jellegű fájdalom lép fel, amely rövid pihenés (megállás) mellett oldódik. Továbbhaladva azonban az adott táv megtétele után szintén jelentkeznek a panaszok. Értelemszerűen, minél súlyosabb az érszűkület, ez a fájdalom nélkül megtehető táv annál kisebb. Jellemző lehet még a végtag hidegsége, sápadtsága, továbbá az, hogy a térdhajlatban, illetve a bokán nem vagy csak alig tapinthatóvá válik a pulzus. A bőr szárazzá, korpázón hámlóssá válik, a körmök növekedése meglassul, töredezetté válnak. Súlyos esetben nehezen gyógyuló sebek, fekélyek alakulhatnak ki.

• Agyi erek szűkülete: beszédzavar, mozgászavarok, memóriazavarok lépnek fel.

Ez is érdekelheti Érelmeszesedés: melyik életkorban hogyan előzhető meg?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit