Szédülés felálláskor - Az ortosztatikus hipotónia

Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor egy székből vagy ágyból történő felkelés hatására hirtelen elsötétül a világ, amit legtöbbször szédülés kísér. Ez az állapot az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amely során az agyi (és egyéb) szervek keringési elégtelensége alakul ki a hirtelen vérnyomásesés következtében.

A hipotónia jellemző tünetei a fokozatosan rosszabbodó kábaság, szédülés, a látás elhomályosulása, a füldugulás, fejfájás, végül ájulás is jelentkezhet eleséssel. Gyakori a hirtelen jelentkező, erőteljes verejtékezés, az illető ilyenkor sápadt, ajkai kékes színűek, pulzusa alig tapintható és a normálisnál alacsonyabb frekvenciájú. A végtagok általában enyhe tónusúak, de az esetek 20%-ában feszes izmokat tapasztalunk 1-2 izomrángással. Az utóbbi típusú ájulásokat gyakran tévesen epilepsziás rohamnak minősítik.

Az ortosztatikus azt jelenti, hogy helyzetfüggő, a hipotónia pedig alacsony vérnyomást jelent. A kórkép jellemzően a 65 év felettiek problémája (25%-os gyakorisággal fordul elő ebben a korosztályban).

Jó, ha tudjuk! Teendők ájulás esetén

Az okok között szerepelhet

• hormonzavar: pajzsmirigy-hormon, mellékvese- vagy agyalapi mirigy-hormon alultermelése okozhat alacsony vérnyomást,
• tartós fekvés betegség miatt,
• szívelégtelenség,
• gyógyszer-mellékhatás vagy túladagolás,
• a cukorbetegség egyik tünete az úgynevezett vegetatív idegrendszer károsodása: a szívtevékenységet befolyásoló idegek károsodnak, ami szívritmuszavart és alacsony vérnyomást okoz,
• gerinccsatorna- és gerincvelő veleszületett és szerzett rendellenességei (Arnold-Chiari-szindróma, nyaki borda, syryngomyelia).

Hogyan segítsünk a betegen?

Javasolt a lefektetés, a lábak megemelése, valamilyen erős inger használata (pl. hideg víz, „repülősó”, erős szaginger, arc csapkodása), valamint az itatás.

Mire számíthatunk, ha kivizsgálásra megyünk?

Ortosztatikus hipotenzió esetén Holter-monitoring és ABPM elvégzése (24 órás vérnyomás- és EKG-rögzítés) javasolt az esetleges átmeneti szívritmuszavar és vérnyomásesés rögzítésére, valamint részletes kardiológiai vizsgálatra is szükség lehet. Hasznos a monitorozás alatt rögzíteni azt, hogy mikor milyen tevékenységet végez a beteg, és ezek közül melyek okozzák a panaszokat, így életmódbeli korrekció által is elkerülhetővé válhat az ortosztatikus hipotónia kialakulása.

Gyakori a Schellong-teszt elvégzése is, mely során a beteget 10 percig fektetik, majd 10 percre felállítják, és közben többször is megmérik a vérnyomást. Ortosztatikus hipotónia esetében a felső vérnyomásérték minimum 20 Hgmm-el, az alsó minimum 10 Hgmm-el alacsonyabb álló helyzetben, mint fekvő helyzetben.

Neurológiai kivizsgálást is szoktak kezdeményezni epilepszia és gyakori ortosztatikus hipotenzióval járó Parkinson-kór irányában, valamint a gerincvelő veleszületett rendellenességei kizárása céljából.

Mit tehetünk?

Ortosztatikus hipotenzió esetében megelőzésképpen sok folyadék fogyasztása és elasztikus zokni használata javasolt, esetleg sóbevitel fokozása vagy a szedett gyógyszerek adagjának módosítása.

Meg kell tanulnunk felkelni: fokozatosan felülni, majd pár perc ücsörgés után óvatosan, kapaszkodva felállni. Az ágytól csak akkor távolodjon el, ha nem szédül! Szerencsés az éjjeliszekrényen tartott vízből is inni még az ágyból történő felállás előtt.

Kerüljük a gyógyszerek használatát, mivel a vérnyomásemelő gyógyszereknek veszélyes mellékhatásaik lehetnek.

Igen ritka esetben alkalmazunk noradrelin- vagy ergotaminszármazékokat, vagy nátriumvisszatartást segítő gyógyszereket, ha az életmódbeli változtatások nem hoztak eredményt.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus