Hogyan veszélyeztetik a szívet a szájüregi baktériumok?
A szájüregben számtalan baktérium hemzseg. Ezek némelyike folyamatosan zsírmolekulákat választ ki, amelyek az ereket és a szívet is veszélyeztethetik.
A magas vérzsírszint veszélyes, mivel a vérben keringő, fölösleges mennyiségű, többféle eredetű és szerkezetű lipid (zsír) molekulák lerakódnak az ütőerek (artériák) falának belső oldalán, ahol gyulladásos reakciót provokálnak, illetve úgynevezett plakkokat képeznek, a korábban rugalmas erek egyre merevebbek és merevebbek lesznek, szűkület is kialakulhat. Ezt nevezzük érelmeszesedésnek, más néven arterioszklerózisnak, ami a szívinfarktus és a stroke első számú rizikófaktora.
Ezt is olvassa el! Amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus
Az érelmeszesedés kialakulásában a fizikai aktivitás hiánya, a dohányzás, a túlsúly, a genetikai hajlam, valamint az egészségtelen zsírokat tartalmazó étrend játszik szerepet. A tudósok azonban nemrég egy további rizikófaktorra bukkantak, ami szerepet játszhat az érelmeszesedés kialakulásában: olyan zsírokról van szó, amelyeket szájüregi és bélbaktériumok termelnek.
Már korábbi kutatások is megállapították az összefüggést a rossz széjhigiénia és a szívbetegségek között
A fogínybetegségek és a szív állapotának kapcsolatáról már születtek korábban is felmérések, és összefüggést találtak köztük.
Egy 2010-es brit tanulmány szerint a napi kétszeri fogmosás elmulasztása számottevően növeli a szívbetegség kialakulásának veszélyét. A University College London felmérése 11 ezer felnőtt emberre terjedt ki és nyolc éven át folyt. Megállapították, hogy akik kevésbé gyakran mostak fogtak, 70 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, mint azok, akik reggel és este megtették ezt. Az eredményekből megállapították, hogy a hiányos szájhigiéniából eredő fogínygyulladás és a szájüreg egyéb gyulladásai lehetnek összefüggésben az érelzáródások kialakulásával.
Arra, hogy pontosan hogyan, az a tanulmány világított rá, amit az alábbiakban részletezünk.
Veszélyes zsírok
2018-ban Frank Nichols és kollégái a Connecticuti Egyetemről különböző kórházak pácienseinek ereiben lévő plakkokat vizsgáltak. Ezekben a plakkokban speciális szerkezetű szokatlan zsírokra bukkantak, amelyek egészséges emberek és állatok szervezetében nem fordulnak elő. Ezek a zsírok a Bacteriodetes nevű speciális baktériumtörzstől származnak.
„Ezek a baktériumok folyamatosan kis zsírhólyagocskákat választanak ki, amelyek szőlőfürtszerűen néznek ki” – mondja a tanulmányt vezető Frank Nichols. A zsírcseppecskék könnyen bekerülhetnek a véráramba, és szétterjedhetnek a szervezetben.
Végzetes reakciók
Az erek falában lévő immunsejtek a baktériumok által termelt zsírokat idegenként ismerik fel, bakteriális fertőzés jelének tekintik ezeket, és „riadóztatják” az immunrendszer többi elemét. Egy gyulladásos láncreakció indul be, ami hosszú távon károsítja az ereket. Enzimek a baktériumok által termelt zsírokat alkotóelemeikre bontják. Ez azonban tovább rontja a helyzetet, mivel a zsírok lebontásából származó alkotóelemekből olyan molekulák épülnek fel, amelyek továbbra is fenntartják a gyulladásos reakciókat.
Beteg fogíny, beteg erek
Az már régóta ismert tény, hogy azok körében, akik fogínygyulladástól szenvednek, nagyobb az érelmeszesedés kockázata. A baktériumok által termelt, most felfedezett zsírok nyilvánvalóan kulcsszerepet játszanak ebben. A megfelelő szájhigiénia és esetleges fogínygyulladás esetén annak teljes körű kezeltetése nemcsak a fogak, hanem az erek érdekében is fontos, hiszen így az érelmeszesedésnek legalább az egyik rizikófaktora kiküszöbölhető.
Az érelmeszesedés egy alattomos folyamat, már fiatalkorban elkezdődhet, de a következmények jelentkezéséig több évtized is eltelhet. Az orvosok a 80 éves kor feletti páciensek esetében mindig feltételezik az érelmeszesedés fennállását.
Tovább Hogyan mossunk fogat? A fogmosás helyes technikája
WEBBeteg összeállítás
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
További forrás: MTI