A vénás tromboembólia kiváltó okai és tünetei

A szervezet bármely vénájában kialakuló vérrögöt trombusnak nevezzük, embóliának pedig a trombusból leszakadó vérrögöt, amely valamelyik szerv vénás érrendszerében elakadva helyileg, az eredeti kialakulási helytől távolabb okoz vérelfolyási zavart, vagyis vénás tromboembóliát (VTE).

Mivel sok esetben felderítetlenül maradhatnak a vérrögök, az előfordulás gyakorisága nehezen megítélhető. Ezzel együtt 80-180/100 000 fő/év-re tehető az előfordulási gyakorisága.

Figyelmet érdemel!

• Sok embert érint.
• Nem csak egy szűk életkorban fordul elő.
• Jelezhet súlyos alapbetegséget, vagy öröklődő hajlamot.
• Társulhat más betegséggel.
• Halálozása nem elhanyagolható.
• A nem felderített estek is kései szövődményekkel járhatnak.

Miért alakul ki vénás tromboembólia?

A vérrög képződésének számos oka van, nem is mindig derül fény a kiváltó tényezőkre. Régóta tartja magát azonban az a megállapítás, hogy három fő összetevő felelős a trombus kialakulásáért:

• az érfal sérülése,
• a vénás vér pangása,
• és a vér fokozott alvadékonysága.

Bármely ok beilleszthető alapvetően e három csoportból valamelyikbe, vagy többe is. Minden eset más, és minden trombózis esetén más-más arányban vesznek részt ezek a tényezők a kórfolyamatban.

Mi lehet hajlamosító tényező?

Kialakulására számos hajlamosító tényező ismert.

Bővebben Az örökletes trombózishajlam kiszűrhető

Veleszületett, öröklődő trombózishajlam (familáris trombofília)

Általában valamely véralvadásban résztvevő faktor génjében történő mutáció okozza. A génmutáció hatására vagy a véralvadási faktor mennyisége vagy a működése változik.

Magyarországon közel minden 4. ember esetén észlelhető valamilyen öröklött trombofília. Nem minden esetben okoz trombózist, mivel a súlyosságban lehetnek eltérések.

Veleszületett hajlamra a következő esetben gondolhatunk:

• fiatalkorban (45 év alatt) jelentkező, ok nélküli trombózis,
• ismételten jelentkező trombózis,
• szokatlan, ritka helyen kialakuló vérrög,
• ismételt vetélések (habituális vetélés),
• gyakori a trombózis előfordulása a családban,
• súlyos, nagy kiterjedésű vérrögképződés, vagy embólia, látszólag ok nélkül.

A leggyakoribb örökletes trombózishajlamot okozó eltérések a következők:

• Leiden-mutáció,
• protrombin gén polimorfizmus,
• protein-C hiány,
• protein-S hiány,
• a vér homocisztein-koncentrációjának emelkedése (hyperhomocyseitaemia),
• antitrombin deficit.

Szerzett trombózishajlam

Számos eltérés okozhatja:

• daganatos alapbetegség,
• valamilyen megelőző műtét,
• mozgásszegény életmód,
• tartós ágybanfekvés,
• vesebetegség,
• krónikus bélbetegség (pl. gyulladásos bélbetegség (IBD)),
• hematológiai alapbetegség,
• sérülés,
• terhesség, gyermekágy, császármetszés,
• hormonkezelés,
• idős életkor.

Amellett, hogy számos ok ismert, van, hogy nem derül fény a kiváltó tényezőre. És természetesen az is igaz, hogy az esetek nagy részében nem egyetlen ok áll a háttérben.

Milyen tünetet okoz? Hogyan ismerjük fel?

A trombózisok közül leggyakrabban az alsó végtagok trombózisa alakul ki. Jellegzetesen az egyik láb megduzzad az ellenoldali végtaghoz képest, emellett fájdalmas, feszül a bőre, meleg tapintatú, és akár piros vagy lilásan elszíneződött is lehet (keringési zavar esetén).

Felületes visszérgyulladásnál látható a lila, fájdalmas, kemény tapintatú felületes véna, míg a mélyvénás trombózisánál (ami a súlyosabb) maga a végtag duzzadt, fájdalmas és meleg tapintatú. Ugyanezek az eltérések jellemzőek akkor is, ha a kar valamelyik vénájában alakul ki vérrög.

A hasűri trombózis fájdalommal, rossz közérzettel, hányingerrel, emésztési zavarral, a máj és a lép tokjának feszülésével járhat.

A legsúlyosabb kórkép a tüdőembólia, amely jelentős a halálozási gyakoriság miatt. Tüdőembólia esetén mindig keresni kell az elsődleges trombózis helyét, ahonnan a vérrög leszakadt (leggyakrabban valamelyik alsó végtagi véna). Tüdőembólia során az elzáródott értől függően lehetnek a panaszok néhány naposak vagy pár hetesek, ha kisebb végági ér érintett. Köhögés, terhelésre jelentkező nehézlégzés, szívdobogásérzés jellemzi. Nagyobb ér elzáródásakor hirtelen alakul ki a fulladás, nehézlégzés, köhögés, amelyet vérköpés, vérnyomásesés, magas pulzusszám kísér. Sajnos ez a típus gyakran halálhoz vezet.

A panaszok tehát rendkívül változatosak lehetnek: járhatnak heves panaszokkal és jelentéktelen, mással összetéveszthető tünetekkel is. A tünetek attól is függnek, hol alakult ki vérrög, általánosságban azonban a következő jelek lehetnek figyelmeztető jellegűek:

• fájdalom (fontos a helye, jellege és erőssége),
• feszülés, dagadás, gyulladt, meleg tapintatú bőr - elsősorban trombózis esetén (pl. láb, kar),
• nehézlégzés, köhögés, véres köpet, heves szívverés, alacsony vérnyomás,
• sokk (elsősorban embólia esetén).

Amennyiben hirtelen kialakuló, egyoldali végtagduzzanat vagy hirtelen fulladás, nehézlégzés jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni!

Mivel a vérrög leszakadhat és embóliaként a tüdőerekben elakadva halált is okozhat, fontos a vénás tromboembólia gyanúja esetén, hogy ne mozgassuk a beteget. Ülve vagy fekve kerüljön szállításra a kórkép biztonságos kizárásáig.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus