A magas koleszterinszint gyógyszeres kezelése

Abban az esetben, ha a koleszterinszint a diéta ellenére is a megengedett határérték felett marad, mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség.

A határérték minden esetben más lehet, hiszen attól függ, hogy van-e a betegnek egyéb rizikófaktora vagy társbetegsége, átesett-e szívinfarktuson, stb. Ezek és még sok más szempont alapján sorolják be az állapotokat nagyon nagy kardiovaszkuláris kockázatú, nagy, közepes és kis kockázati csoportokba. A nagyon nagy kockázatú csoportban (pl. volt már infarktusa, családjában is előfordult érelmeszesedés, stb.) csak 1,8 mmol/l koleszterinszint a megengedett érték.

A fenti okok miatt magas kockázatú betegeknél jóval valószínűbb, hogy gyógyszeres kezelés is indokolt az alacsony határértékek elérése érdekében, míg alacsony kockázatú betegeknél előfordulhat, hogy kisebb adagokkal vagy gyógyszer nélkül is elérhető az optimális koleszterinszint. A jelenleg elfogadott határértékek természetesen nincsenek kőbe vésve. Újabb vizsgálati eredmények felülírhatják értéküket. A lényeg, hogy a magas (LDL) koleszterinszint nem egészséges. Mérsékelhető étrendi változtatással, sporttal. Amennyiben az eltérés oka a koleszterin-anyagcsere egyéni zavara, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Mivel a magas koleszterinszint nem okoz eleinte panaszokat, az általa okozott folyamatok észrevétlenül, de egy idő után visszafordíthatatlanul károsítják az érrendszert, melynek következménye szívinfarktus vagy stroke.

A fenti okok miatt magas kockázatú betegeknél jóval valószínűbb, hogy gyógyszeres kezelés is indokolt az alacsony határértékek elérése érdekében, míg alacsony kockázatú betegeknél előfordulhat, hogy kisebb adagokkal vagy gyógyszer nélkül is elérhető az optimális koleszterinszint.

Mi alapján választ gyógyszert az orvos? - A különféle gyógyszercsoportokról

Sztatinok

Szerzett vagy veleszületett magas koleszterin (LDL-C) esetén elsősorban sztatin kezelés javasolt a legmagasabb, még tolerálható dózisban. A sztatinok HMG-CoA- reduktáz-gátlók. Az enzim blokkolásának hatására a máj nem termel koleszterint, így a vérben levő koleszterin mennyisége jelentősen, akár 40-60%-kal csökkenhet. Forgalomban levő hatóanyagok az atorvasztatin, fluvasztatin, rozuvasztatin és szimvasztatin. A kezdő dózis megválasztásánál figyelembe kell venni a kezdő koleszterinszintet, illetve hogy milyen rizikócsoportba tartozik a beteg. A dózis emelésével a mellékhatások előfordulása is gyakoribb.

A kezelés fő célja a kardiovaszkuláris betegségek (stroke, infarktus) megelőzése. Érelmeszesedés (arteriosclerosis) esetén a betegség progressziójának lassítása érdekében, illetve további plakkok kialakulásának megelőzésére adják a készítményt.

A sztatinok az a gyógyszercsoport, amellyel kapcsolatosan a legnagyobb a betegek ellenállása a szedésükkor. Egyrészt semmilyen tünetet nem éreznek, ami arra késztetné őket, hogy szedjék a gyógyszert, másrészt a mellékhatásokról keringő félinformációk visszariasztják a sztatinok szedésétől a betegeket.

A sztatinokkal kapcsolatban a betegek többsége nem tapasztal mellékhatást szedésük során. Leggyakoribb nemkívánatos hatásuk az izomfájdalom, illetve egyéb az izomzatot érintő tünet. Ez a betegek kevesebb, mint 10%-át érinti. Náluk mozgás során gyengeség, fáradtság vagy fájdalom alakulhat ki. Ha az izomfájdalom nagyon erős, esetleg görcsös, fáradtsággal, lázzal, sötét vizelettel, vagy hasmenéssel társul azonnal orvoshoz kell fordulni. Ezek a tünetek az izomzat felgyorsult lebontásával járó kórképre utalnak, melynek során súlyos, akár életveszélyes máj- és veseelégtelenség alakulhat ki. Szerencsére ilyen kifejezetten ritkán fordul elő. Az előfordulásának gyakoriságát befolyásolhatja a sztatinok dózisa, illetve egyéb, a sztatinokkal együtt szedett gyógyszerekkel való kölcsönhatás is.

A májkárosodástól való félelem gyakori, azonban ennek nincs alapja, a májenzimek emelkedésének előfordulása a vérképben ritka (0,5-2,0%). Nagyobb sztatinadagtól gyakrabban emelkedhet meg a májenzimek szintje. Mivel a májkárosító hatás nagyon ritka, nem ajánlják a májenzimek rutinszerű ellenőrzését sztatinterápia alatt. A máj a legjobban regenerálódó szervünk, ellenben a magas koleszterinszint miatti arterioszklerózis, a kardiovaszkuláris események a halálozás leggyakoribb okai. Így nem a májunkat kell elsődlegesen féltenünk, hanem az ereinket!

A sztatinok kölcsönhatásba lépnek a fibrátokkal, melyek egy másik, a vér lipidszintjét csökkentő gyógyszercsoportot jelentenek, továbbá bizonyos antibiotikumokkal, mint a chlaritromycin, és gombaellenes készítményekkel, mint itrakonazol és flukonazol. Vérhígítók a sztatinok hatását kissé fokozhatják.

Ezetimib

Ez a hatóanyag gátolja az étrenddel bevitt koleszterin felszívódását (ez nem mentesíti azonban a beteget a diéta alól). Általában a sztatinokkal kombinálva alkalmazzák, ezért fordulhat elő, hogy orvosa többféle koleszterincsökkentőt is felír Önnek. Sztatinintolerancia esetén, erős mellékhatások jelentkezésekor önmagában is alkalmazható koleszterincsökkentő készítmény.

PCSK9-gátlók

Elsősorban az örökletes hiperkoleszterinémia esetében alkalmazható készítmények, illetve olyan esetekben, amikor önmagában vagy más koleszterinszint-csökkentő gyógyszerekkel együtt a sztatinok (maximális dózisban alkalmazva) nem elég hatásosak, vagy nem alkalmazhatók. Az ide tartozó hatóanyagok (evolokumab, arilokumab) monoklonális ellenanyagok (egy különleges fehérjefajta, mely képes a szervezetben egy adott célmolekulához, esetünkben a PCSK9 elnevezésű molekulához kötődni, amely a máj koleszterinfelvevő képességét befolyásolja). Kötődve a PCSK9-hez, gátolják annak működését, a gyógyszer növeli a májba bejutó koleszterin mennyiségét, ami által csökken a vér koleszterinszintje. A gyógyszer alkalmazásakor a betegnek továbbra is tartania kell a koleszterincsökkentő étrendjét. A PCSK9-gátlók gátolják a verőerekben a zsíros lerakódásokat, amely lerakódások követkeménye szívinfarktus vagy stroke lehetne.

PCSK9 nevű fehérje termelését gátolja az inklizirán hatóanyagú gyógyszer is, mely úgy hat, hogy az RNS (a sejtekben található genetikai anyag) megzavarásával csökkenti a PCSK9 nevű fehérje termelését. Ennek a hatásmechanizmusnak a következménye, hogy az LDL-koleszterin-szint csökken a szervezetben. Akkor alkalmazhatók, ha a sztatinok nem alkalmazhatóak a betegnél, vagy a legmagasabb sztatindózis alkalmazásával és más együtt alkalmazható gyógyszerekkel együtt sem érhető el a megfelelő koleszterinszint.

Mind a két féle, PCSK9 nevű fehérjére ható gyógyszer alkalmazása injekció formájában történik. Választásukat meghatározza, hogy jelenleg nem rendelkeznek támogatással, és áruk magas.

Mennyi ideig kell szedni a koleszterincsökkentőket?

Ahhoz, hogy a már kialakult plakkok visszafejlődjenek és a vérzsírszintet tartósan a célérték alatt lehessen tartani, évekig tartó vagy élethosszig tartó kezelésre van szükség. Amennyiben életmódjával is támogatja a terápiát, orvosa csökkentheti a gyógyszer mennyiségét vagy az alkalmazott készítmények körét.

Trigliceridszint-csökkentők

Fibrátok

A laboreltérések közül magas triglicerid (vérzsír) esetén leginkább a fibrátokat alkalmazzuk. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a magas trigiceridszintért a feleslegesen bevitt cukrok, kenyér, szénhidrát is felelős, nem egyedül a szalonna és zsíros ételek fogyasztása. Gyakorlatilag az önmagában magas trigliceridszint jelzi, hogy kezdődő anyagcserezavaraink vannak, ami később akár diabéteszhez is vezethet. A fibrátok mint a trigliceridszint csökkentői (ciprofibrát, fenofibrát, bezafibrát) tehát elsősorban nem a koleszterinszintre hatnak, hanem a trigliceridszintet csökkentik. Azonban jó hír, hogy a trigliceridszint (még akkor is, ha az elfogadható vérképi értéknél 10-20%-kal magasabb) diétára (zsírok és szénhidrátok csökkentése az étrendben) sokkal jobban reagál, mint a koleszterinszint.

Tipp Ha kíváncsi rá, hogy az Ön gyógyszere milyen csoportba tartozik és mit kell tudni róla, keresse meg a WEBBeteg gyógyszerkeresőjében!

Tovább Diéta és életmód szabályok a koleszterinszint csökkentéséért

Forrás: WEBBeteg
Szerzőink: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos és Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész