Az ismételt trombózis kialakulása és a kockázat csökkentése

Akinek egyszer már volt trombózisa, annak a veszélyeztetettsége az ismételt trombózis kialakulására jelentősen megnő. A következő esemény legkedvezőbb kiindulási helye éppen az előző lesz. Azoknak, akik már átestek trombózison, fokozottan kell figyelniük a megelőzésre, a következő esemény kivédésére. Prof. dr. Blaskó György véralvadási szakértő szolgált ehhez tanácsokkal.

Fokozott az ismétlődő trombózis kialakulásának kockázata

Bár a trombózis leggyakrabban az alsó végtag vénáiban, míg pitvarfibrilláció esetén a szív pitvaraiban és az agyi erekben alakulhat ki, ugyanígy előfordulhat a tüdőben, a méhben, a méh körüli vénákban, a végbél körüli vénákban, a felső végtagokban vagy akár a szemben is. A betegség ezen kívül bizonyos ritka, de súlyos kórállapotok esetében (pl. daganatos megbetegedések, autoimmun betegségek) minden szervünkben kialakulhat.

Azok, akik bármelyik szervében történt már tromboembóliás esemény, fokozott kockázattal rendelkeznek a trombózis újbóli kialakulására. A későbbiekben az ismétlődő trombózis mindig az előző talaján alakul ki. Ennek oka, hogy az adott érszakasz fala és vénabillentyűi károsodnak, tönkremennek és így ún. predilekciós hellyé válnak. A vénabillentyűk károsodása nem fordítható vissza, így legnagyobb eséllyel ismét ott következik be újbóli érelzáródás, ahol az első alkalommal is bekövetkezett.

Orvosi kontroll és véralvadásgátló kezelések

A kialakult mélyvénás trombózis kezelésénél a cél az érpálya átjárhatóságának – ezáltal a végtag keringésének, életben maradásának – biztosítása. A trombózis kezelés további célja a trombusból a kis vérrögök leszakadásának és tüdőbe jutásának megakadályozása. A mélyvénás trombózis kezelés magában foglalja a trombus esetleges oldását, sebészi eltávolítását.

A közvetlen veszély elhárítása után minden esetben szükséges a személyre szabott véralvadásgátló gyógyszeres terápia, amelynek segítségével minimalizálható az újbóli rögképződés.A véralvadásgátló szedésének megkezdése után nem sokkal a kellemetlen érzés gyakran csökken, majd megszűnik. A legtöbb beteg néhány hét, egy-két hónapon belül jelentős javulásról számol be.

A kezelés pontos időtartamát egyénileg rizikófelmérő vizsgálatokkal határozzák meg. Az első trombózist követően ezért genetikai, valamint véralvadási paraméterek vizsgálatát, az erek állapotának felmérését, illetve daganat-keresést rendelhet el az orvos. A fokozott trombózishajlam növeli a vérrögképződés újbóli kialakulásának kockázatát és intenzívebb megelőző kezelést tesz indokolttá. Az örökletesen fokozott rizikót előre jelzi az is, ha a család felnőtt tagjaiban fiatal korban, vagy szokatlan helyen többször már trombózis fordult elő.

Rendszeresen részt kell venni az orvosi ellenőrzéseken, hogy a szakember kontrolálhassa az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.

Véralvadásgátló szedése esetén különösen figyeljen a K-vitamin bevitelére, ez a vitamin ugyanis gátolja a kumarin-tartalmú gyógyszerek hatékonyságát. K-vitaminban gazdag élelmiszerek a zöld levelű növények, a repce- és a szójaolaj. Mindenképpen forduljon orvoshoz, ha erős vérzést tapasztal, ugyanis ez az alvadásgátlók (igen elterjedt, de hibás kifejezéssel „vérhígítók”) mellékhatásaként jelentkezhet. A véraláfutásokat és kisebb vágásokat is komolyan kell venni, mert a legkisebb sérülés is súlyossá válhat ilyen esetben.

Kapcsolódó Ezekre ügyeljen, ha véralvadásgátlót szed

Mit tehetünk az ismételt trombózis megelőzése érdekében?

A megelőző intézkedésekkel egyrészt az állapot romlását, másrészt az újabb esemény bekövetkezését lehet kiküszöbölni.

A mozgás szerepe minden szempontból döntő. Ülőmunka esetén rendszeresen tornáztassa a vádli izmait, legalább óránként álljon fel és járkáljon egy kicsit. Ha erre nincs lehetősége, ülő helyzetben emelkedjen a lábujjaira, megemelve a sarkát, majd fordítva a sarkára támaszkodva emelje fel a lábujjait. Ezt a kis tornát akár félóránként is végezheti.

A vérrögképződés megelőzésére tartós fekvés esetén (pl. műtét után, vagy súlyos megbetegedésben) a láb felpolcolására vagy az ágy lábának megemelésére, és más megelőző intézkedésekre .Még ha egy műtét vagy betegség ágyba kényszeríti is, minél hamarabb kezd mozogni, annál kevesebb az esély a vérrögök kialakulására.

Az életmódbeli változtatásokat nem szabad halogatni. A legfontosabbak a súlycsökkentés, a dohányzás abbahagyása, és a rendszeres vérnyomás ellenőrzés, illetve -beállítás. A túlsúly, a dohányzás és a magas vérnyomás ugyanis a mélyvénás trombózis legjelentősebb kockázati tényezői.

Amennyiben az orvos is javasolja, mélyvénás trombózis után legalább fél szükséges a kompressziós zoknik, harisnyák viselése, ugyanis ezek megelőzhetik az újabb vérrögök kialakulását.

Amennyiben valaki átesett már trombózison, tartózkodnia kell az olyan tevékenységektől, amelyek a vénák kitágulását eredményezik (pl. szaunázás, gőzfürdőzés, termálfürdőzés 36°C felett, stb.). Ilyenkor megnőhet a vér pangása az erekben, amely fokozza a vérrögképződés rizikóját.

A hosszabb utazás, akár autóban, vonaton, repülőn és főleg buszon szintén megnöveli a trombózis rizikóját. Kompressziós harisnya viselésére az út során mindenképp szükség lesz.

Bővebben Hogyan előzze meg a mélyvénás trombózist?

Az ismételt trombózis felismerése

Bizonyos tünetek esetén feltétlenül gyanakodni kell a trombózisra és mielőbb orvoshoz kell fordulni. Az alsó végtagokban jelentkező mélyvénás trombózisra utal például, ha a láb dagadni kezd, bőre puha, tészta tapintatú, fájdalmas és meleg lesz, ha a boka környékén barnás elszíneződés alakul ki. Ugyancsak trombózisra utalhat, ha hirtelen, átmenetileg elveszik a látás, ha szélütés következik be, ha rendszeres vetélés történik, illetve ha átmeneti végtaggyengeség, beszédzavar jelentkezik.

Trombózis és Hematológiai Központ - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus