Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Noha az agy tömege a testsúly mintegy 2%-át képezi, élénk anyagcseréje és nagy energiaigénye miatt a keringés 20%-a rajta folyik keresztül. Sajátos funkciója miatt érrendszere is speciális, úgynevezett vér-agy gát alakult ki, mely egy idegsejtekből, sejtnyúlványokból, izomsejtekből és bélelősejtekből (úgynevezett endothel sejt) álló hálózat, mely egyrészt az agyi vérátáramlás zavartalan fenntartásában, másrészt az agy energiaellátásában/védelmében játszik speciális szerepet. Nnem minden anyag zavartalan átjutása lehetséges ugyanis, bizonyos anyagokat a hálózat "kiszűr".

Ennek a hálózatnak a működészavara mutatható ki olyan neurológiai betegségekben, mint a stroke, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az amiotrofiás lateralszklerózis (ALS) és még lehetne sorolni.

Mit okozhat az érlemeszesedés?

A szív- és érrendszeri betegségek a halálozási listák éllovasai. Akár szívkoszorúér-, akár agyérbetegségről, akár perifériás érbetegségről (láb verőereinek betegsége) beszélünk, összeköti őket a közös háttér, mindegyik kórkép az ütőerek (artériák) belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és megkeményedésével járó betegség (arterioscleroticus megbetegedés). Az agy ereinek arterioscleroticus megbetegedését nevezzük agyi érelmeszesedésnek.

A szellemi leépülés (demencia) a vezető megbetegedések közé tartozik a 65 évnél idősebb népességben. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, de az agyérbetegség okozta szellemi leépülés (úgynevezett vascularis demencia) a második leggyakoribb demencia forma, mely a 65 év felettiek 5-10%-át érinti, de 80 év felett akár minden második ember érintett lehet. Így az atherioscleroticus megbetegedésekhez vezető tényezők megfelelő kontrollja szükséges az agyi érelmeszesedés és az ehhez kapcsolódó szellemi leépülés megelőzése céljából.

Milyen tényezők növelik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát?

Az arterioscleroticus megbetegedések hátterében hasonló tényezők mutathatóak ki, mint a dohányzás, magasvérnyomás-betegség, magas vérzsírszintek, cukorbetegség és még lehetne sorolni. Az előző tényezők az agyi erek szűkületét és a vér-agy gát nem megfelelő működését okozzák, mely az agy működészavarához is vezet végső soron.

Vannak megfelelő kockázatbecslő skálák, melyek online is elérhetőek és néhány adat beírása alapján (nem, életkor, dohányzás, aktuális vérnyomásérték, vérzsírszintek) elég jó megközelítő adatot lehet kapni az érrendszer állapotáról és az érbetegség bekövetkeztének valószínűségéről (pl. Framingham-ponttáblázat). Sajnos hazánkban nem terjedtek el széles körben a fenti kockázatbecslő módszerek, pedig igen hasznos információt nyújtanak mind a beteg, mind kezelőorvosa számára.

Mit lehet tenni ellene?

A magas vérnyomás kezelése elsődleges fontosságú az agyi érelmeszesedés megelőzése céljából. Általánosságban a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartása javasolt minden esetben. Bizonyos típusú vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók) talán a többi gyógyszercsoporthoz képest hatékonyabbak a kórképek megelőzése céljából. Megjegyzendő, hogy tartósan magas vérnyomás mellett paradox módon az agyi keringés romlik a vér-agy gát funkciójának romlása és kiserek érszűkülete miatt, ezáltal romló szellemi teljesítményt okoz, továbbá minden olyan tényező, mely hirtelen vérnyomáseséshez vezethet (pl. kiszáradás), akár agyi keringészavart is létre tud hozni.

A vérzsírcsökkentők (statinok) szerepe is fontos a megelőzésben. Fontos tudni, hogy univerzális koleszterinérték nem létezik, mindenkinek más és más a normális érték, ennek szintje az érbetegség rizikójától/súlyosságától függ, melynek megítélésében a fent említett kockázatbecslő skálák segítenek. A vérzsírcsökkentő hatáson kívül ezek a gyógyszerek vérrögképződés-gátló, érfali gyulladást gátló és antioxidáns tulajdonsággal is rendelkeznek, demenciamegelőző hatásuk mellett szedésükkel mintegy 20 százalékkal csökkenthető a szív- és érrendszeri betegség okozta elhalálozás is.

A mozgás szerepe létfontosságú. Az elhízás és ehhez kapcsolódó eltérések (magasabb vércukorszint, magasabb vérszírok, emelkedő vérnyomás (lásd úgynevezett metabolikus szindróma)) az érbetegségek megjelenéséhez vezetnek, pedig életmódváltással és fogyással ezek megjelenése megelőzhető.

A cukorbetegség szerepe is bizonyított az agyérbetegségek hátterében. Megemlítendő, hogy mikor még nem áll fenn cukorbetegség, csak az ideálisnál magasabb a vércukorszint, már akkor is tud tüneteket/szövődményeket okozni. Jellemző az agyi kiserek szűkülete, mely CT-vizsgálat során is kimutatható (úgynevezett lacunaris eltérések).

Az alvásfüggő légzészavarok is szerepet játszhatnak az agyi érszűkület és a vascularis demencia kialakulásában. A leggyakoribb kórkép az úgynevezett obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS), melynek jellemzője, hogy alvás közben a légzés, akár hosszabb időre is, vissza-visszatérően abbamarad. Jellemző tünetei a nappali fáradtság, aluszékonyság, igen hangos horkolás, az előbb említett légzéskimaradások, elégtelen alvás, reggeli fejfájás, nehezen beállítható vérnyomás.

A dohányzás, illetve a rendszeres alkoholfogyasztás is szerepet játszanak a vér-agy gát megfelelő működésének gátlásában, így ezek elhagyása is fontos a fent említett kórképek megelőzése céljából.

A fentiek alapján fontos a fent említett kiváltó tényezők megfelelő kontrollja a vér-agy gát normális működésének és a megfelelő szellemi képességeknek a megtartása, az agyi érelmeszedés megelőzésének céljából, így az éreredetű szellemi leépülés is jó eséllyel megelőzhető.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fehér Gergely, neurológus