A nocebo hatás és a sztatinok

A koleszterinszint-csökkentők legfontosabb csoportját kitevő sztatinok szedésével kapcsolatosan fellépő legtöbb problémát (mellékhatást) a titokzatos nocebó effektus számlájára kell írni - fogalmaz egy brit tanulmány szövege.

A sztatinok jótékony, egészségvédő hatását beárnyékoló kísérőjelenségek legtöbbjét nem maga a gyógyszer, nem annak hatóanyaga okozza, hanem a tablettát szedő páciensben kialakuló azon tudat, hogy bevétel után szinte biztosan rosszul fogja érezni magát – olvasható az angol tanulmányban. E jelenség, közismert nevén ’nocebo effektus’, mintegy 90%-ban felel a koleszterinszint-csökkentők számlájára írt rossz közérzetért. A Brit Szívalapítvány (British Heart Foundation) szerint a megállapítás tagadhatatlanul megfelel a tényeknek.

Az Imperial College London kutatói abban reménykednek, hogy megfigyelésük, ha eljut az érintettekhez, majd segíteni fogja őket abban, hogy legyőzzék ezt az említett hamis téveszmét, és akkor talán nem fogják megszakítani a gyógyszerszedést. (A nocebo épp az ellentéte a jóval ismertebb placebo hatásnak. Placebo hatásnak azt nevezzük, amikor az emberek képesek jobban érezni magukat egy kezelés után, függetlenül attól, hogy esetleg nem is volt a tablettában, a kezelésben semmiféle terápiás anyag.)

Az Egyesült Királyságban az egyik leggyakrabban felírt gyógyszercsoport a sztatinoké. Csaknem 8 millióan szedik vérzsírszintjük csökkentésére, és ezzel közvetetten a magas koleszterinszint következményeként kialakuló szívroham és stroke kockázatának csökkentése érdekében. Ugyanakkor az emberek mintegy ötöde felhagy a szedésével, megszakítva a terápiát, mert mellékhatást (izom-, ízületi fájdalmat, fáradtságot, rossz közérzetet) tapasztal. Régóta ismert jelenség a gyógyításban a nocebo hatás, ami olyankor jelentkezhet, ha eleve azzal a tudattal vesszük be a gyógyszert, hogy attól rosszabbul leszünk. (Ezzel a tévképzet alapján kialakuló várakozással magyarázható az a sok eset is, amikor a páciens úgy véli, ő penicillinérzékeny, holott az elvégzett teszt ezt végül nem támasztja alá.)

A Hammersmith Kórházban végzett sztatinvizsgálatba 60 olyan pácienst vontak be, akik súlyos mellékhatásokra hivatkozva hagytak fel a sztatinszedéssel. Az egy évesre tervezett tanulmány alanyai 12 üvegcsét/dobozt kaptak, ezekből 4 darab 1-1 havi adagnyi sztatin tablettát, 4 másik hatóanyag nélküli pirulákat tartalmazott, 4 doboz pedig teljesen üres maradt. A vizsgálat alanyai nem tudták, hogy melyik üvegcsében/dobozban van sztatin és melyikben placebo. Az év minden napján – 0-100 közötti jegyekkel – osztályozniuk kellett, hogy milyennek (milyen rossznak) érezték a (mellékhatásként jelentkező vagy annak tulajdonított) tüneteiket. A vizsgálati eredmények a pontértékek átlagában a következőképpen alakultak: az éves átlagérték 8-as volt azoknál, akik egyáltalán nem szedtek semmit, 15,4 volt a placebót szedőknél és 16,3 a sztatinszedőknél. A kutatók szerint a súlyos tünetek 90%-a akkor jelent meg, amikor sztatinnak vélt placebót szedtek. „A mellékhatást főleg az a mozdulat, a tevékenység maga okozza, hogy bekapunk egy tablettát, és nem az, hogy mi van benne. Ha jól belegondolunk, elég furán hangzik ez, a legtöbb ember fejében talán nem is áll össze, hogy igaznak vélje” – állítja dr. James Howard, az egyik kutató. Mégis, 71 esetben tényleg olyan súlyosak voltak a tünetek, hogy az alanynak abba kellett hagynia a szedést – ezek között előfordult 31 olyan eset is, amikor az illető a placebo ágon volt. „A pácienseink tényleg szenvedtek, nem csak tettették” – állítja dr. Howard.

A sztatin életet ment

Bármiről legyen is szó, akár csak a nocebo hatás, vagy akár a sztatin tablettában lévő kémiai anyag miatt történt, le kell szögezni, hogy végeredményben egyesek számára elviselhetetlen volt a gyógyszer. Dr. Howard szerint pedig ezt figyelembe kell venni, mert „nagyon is számít, mit érez a gyógyszert szedő” – ezért ő minden terápiát elhagyó páciensével részletekbe menően megtárgyalta a helyzetet. Ezzel pedig valamiképpen átállított egy elemet a hozzáállásukban, mert minden második képes lett újrakezdeni a sztatinszedést.

Ismeretlen annak pontos oka, hogy a sztatinok miért idéznek elő nocebo hatást. Élnek olyan feltevések, hogy önbeteljesítő jóslatként hatottak bizonyos médiamegjelenések: riportok, interjúk, elemzések, amelyekben háziorvosok, kardiológusok a várható mellékhatásokra figyelmeztetnek. „Ha egy járókelőtől megkérdezik, mit gondol, bevenne-e naponta egy szem aszpirint, vagy esetleg egy sztatint, a többség valószínűleg sokkal inkább hajlana az aszpirin bevétele felé” – mondja dr. Howard. A témát elemző tanulmány egy tudományos orvosi lapban (New England Journal of Medicine) jelent meg, és eredményeit az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának (American Heart Association) konferenciáján is bemutatták. A britek szívalapítványának orvos igazgatója, Sir Nilesh Samani szerint: „Ezek az eredmények tagadhatatlanul arra utalnak, hogy a sztatinok a nekik tulajdonított mellékhatások nagy részéért nem tehetők felelőssé. Több évtizedes evidencia mutatja, hogy a sztatin életeket ment és ez az elsőként választandó szer mindazok számára, akiknél magas a szívinfarktus vagy a stroke kialakulásának, bekövetkeztének kockázata.”

Tovább

• A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői
• Mi a teendő szívinfarktus esetén?
• Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus
• Tart az infarktustól? Így előzheti meg!
• Stroke: megelőzhető és gyógyítható
• Hogyan előzze meg a stroke-ot?
• Az ismételt stroke megelőző kezelése

WEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Most statin problems caused by mysterious 'nocebo effect', study suggests (bbc.com)
Lektorálta: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász