A mélyvénás trombózis tünetei és okai

A mélyvénás trombózis a nagyobb, mélyebben fekvő vénák vérrög által okozott elzáródása, amely általában az alsó végtagok valamelyikében alakul ki. Bár sokszor nehezen felismerhető, a mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járó kórkép.

Mi a mélyvénás trombózis?

Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogyha vérrög (thrombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában. Ezek a mélyebben fekvő erek nagyobb átmérőjűek, több vért szállítanak, a benne képződő thrombus nagyobb méretű, ezért elzáródásuk nagyobb mértékben érintik a vérkeringést.

Mélyvénás trombózis a vénás hálózat több szakaszán is kialakulhat, de általában az alsó végtagot érinti, a combban és a vádliban futó erekben alakul ki a vénás keringés romlása és a vér fokozott alvadáskészsége miatt. Rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilás-vörös bőr és súlyos esetben fájdalom jelzi.

Trombózis kialakulhat a bőrhöz közelebbi, felületi vénákban is, de ez nem annyira veszélyes. Komolyabb kockázatokkal akkor kell számolni, ha a mélyebb vénákban keletkezik. Kezeléséhez vérrögoldó terápiára, hosszabb távon életmódváltásra, a rizikótényezők csökkentésére lehet szükség.

Mennyire veszélyes a mélyvénás trombózis?

A mélyvénás trombózis a trombózisok egyik legjelentősebb formája. Bár sok esetben magától megszűnik, ám a veszélyes szövődmények miatt gyanú esetén orvoshoz kell fordulni. A legfőbb veszély a tüdőembólia, amikor a vérrög leszakad, a vérkeringéssel a tüdőbe jut és ott alakul ki elzáródás. A másik veszély a poszttrombotikus szindróma, ami a vénák károsodása miatt kialakuló hosszú távú, krónikus szövődmény, tartós lábfájdalommal, lábduzzanattal, a fekélyképződés megnövekedett rizikójával jár.

A mélyvénás trombózis tünetei

Nem ritka, hogy a mélyvénás trombózis alattomosan alakul ki, az esetek több mint felében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetek. Ha tünetek alakulnak ki, akkor ezek az alábbiak lehetnek:

• Lábduzzanat - A thrombus kialakulási helye előtti (amerről a véna vére jön) testrész megduzzad. Ez jelentheti a bokák, a lábfej, a vádlik illetve egy egész alsó végtag megdagadását. Leggyakrabban
• Lábfájdalom - Az alsó végtag érintettsége esetén leggyakrabban a vádliban jelentkezik a fájdalom. A fájdalom lehet hirtelen jelentkező és erősebb, ám sokszor igen enyhe panaszokat okoz. Amennyiben úgy tűnik, mintha ok nélkül izomláz lenne a vádlijában, az elképzelhető, hogy a trombózis tünete.
• Bőr elszíneződése - Piros, olykor kékes-lilás elszíneződés alakul ki a láb elzáródás által érintett területén.
• Melegségérzés - Az érintett terület meleg tapintatú.

Nem feltétlenül jelentkezik egyszerre minden felsorolt tünet, gyakran egy-egy panasz jelezheti a trombózist.

A mélyvénás trombózis általában csak az egyik lábat érinti, a mindkét végtagot érintő lábdagadás és fájdalom más kiváltó okra utalhat.

Trombózis az alsó végtagon

Néha a mélyvénás trombózis tünetszegény és már a tüdőembólia valamelyik tünete lehet a korábban lezajlott mélyvénás trombózis első jele. A tüdőembólia tünetei az alábbiak lehetnek:

• Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet).
• Köhögés, súlyos esetben véres köpettel.
• Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy köhögésre súlyosbodik.
• Általános panaszok: rossz közérzet, szorongás, szédülés, ájulás.

A mélyvénás trombózis okai

A mélyvénás trombózist valószínűsítheti az is, ha a betegnél több rizikótényező is fennáll, és ha a panaszok mozgásszegény időszakban jelentkezik, például hosszan tartó ülés során, vagy fekvőbeteg esetében. A háttérben számos olyan ok állhat azonban, ami a vérkeringés megváltozásával vagy a vér alvadékonyságának fokozódásával jár. Általában önmagában egy rizikófaktor még nem elég, az alábbi tényezők kombinációja vezet mélyvénás trombózishoz. Mivel azonban a rizikófaktorok egy részének megléte nem feltétlenül ismert a beteg számára, az elzáródás bárkinél jelentkezhet.

Közvetlen kiváltó okok

• Hosszú ideig tartó ülés. Amikor a lábak huzamosan nincsenek használva (például vezetés, vagy hosszú utazás közben, ülőmunkát végzőknél), a vádli izmai nem húzódnak össze és nem segítenek a vénás vér eltávolításában a lábból.
• Huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak egy hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi bennfekvés, csonttörés miatt begipszelés vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat.
• Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtéte lelassíthatja a véráramot, ezáltal fokozva a véralvadék kialakulásának kockázatát. A műtét során alkalmazott általános altatás (anesztézia) kitágíthatja a vénákat, ami szintén elősegíti a véralvadást.
• Dehidratáció. A folyadékhiányos állapot "sűríti a vért", azaz fokozza a vérrögképződés kockázatát.

Trombózisra hajlamosító tényezők

• Öröklött véralvadási zavar. Az olyan genetikai eredetű véralvadási zavarok, mint például a Leiden-mutáció fokozott vérrögképződéssel járhat. A veleszületett trombózishajlamot vizsgálat igazolhatja, illetve a mélyvénás trombózis egyes családokon belüli halmozott előfordulása is mutatja.
• Terhesség. A terhesség fokozza az alsó testfél (kismedence, lábak) vénáira nehezedő nyomást, illetve a hormonális változások befolyásolják a véralvadást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott. Trombózisveszély terhesség alatt és gyermekágyi időszakban
• Daganat. Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet, ami a trombózis kialakulásának oka lehet. A betegség mellett bizonyos daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot.
• Szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, mert a szívük kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, mint a normális szív. Ez a fokozza annak a valószínűségét, hogy a vér áramlása lassulni fog, pangás alakul ki, majd bealvad.
• Fogamzásgátló tabletták, hormonpótló terápia. Mind a két hormonális készítménycsoport fokozhatja a vér alvadási készségét, de általában csak azoknál okozhat gondot, akik eleve öröklött véralvadási zavarban szenvednek. A fogamzásgátlásról és trombózisveszélyről részletesen.
• Pacemaker vagy centrális vénába helyezett katéter. Ezek az eszközök irritálhatják az erek falát és lassíthatják a vér áramlását, ezáltal fokozzák a mélyvénás trombózis kockázatát.
• Gyulladásos betegségek. A krónikus gyulladással járó betegségek is hozzájárulnak a véralvadás megváltozásához és a vérrögképződéshez. Ilyen állapot lehet a Crohn-betegség, autoimmun betegséges, sőt az ízületi gyulladások is.
• Korábban elszenvedett mélyvénás trombózis. Nagyobb valószínűséggel kell számítani a mélyvénás trombózis ismételt előfordulására, ha már korábban is kialakult.
• Családi hajlam. Fokozottabb a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, ha a családban valakinek már volt mélyvénás trombózisa, vagy tüdőembóliája.
• Elhízás, kövérség. A súlyfelesleg fokozza a kismedence és a láb területén lévő vénákra nehezedő nyomást, ezáltal lassítva a vér áramlását és fokozva a trombózis kockázatát.
• Dohányzás. A dohányzás befolyásolja a véralvadást és a keringést, fokozza a vérrögképződést.
• Visszértágulat. Bár a visszeresség közvetlenül nem függ össze a vérrögképződéssel, a kitágult, romló keringéssel rendelkező vénákban - más rizikótényező fennállása esetén - könnyebben kialakulhat thrombus.

A felsorolt rizikótényezők egy része nem változtatható adottság, de a mélyvénás trombózis megelőzéséért sokat tehetünk a lábaink rendszeres átmozgatásával, a túlsúly csökkentésével, a dohányzás mellőzésével és az alapbetegségek (gyulladások, visszeresség) kezelésével.

Folytatás Mélyvénás trombózis - diagnózis és kezelés

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus