A szívritmuszavar okai és rizikófaktorai

Az egészséges szívben nagyon kicsi a valószínűsége, hogy külső provokáló ingerek nélkül tartós arrhythmiák alakulhatnának ki. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat.

Az arrhythmia gyakori okai, illetve arrhythmiát okozó betegségek közé tartoznak a különböző szívbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és a stressz. Különböző vény nélkül kapható, illetve vényköteles gyógyszerek, táplálékkiegészítők és gyógyhatású készítmények szintén okozhatnak szívritmuszavarokat.

A szívizom hegesedése, amit leggyakrabban korábban lezajlott myocardiális infarktus eredményezhet, megszakíthatja az elektromos impulzusok vezetődését a szívben.

Egy egészséges emberben nem valószínű, hogy külső provokáló ingerek (elektromos sokk vagy kábítószer) nélkül tartós arrhythmiák alakuljanak ki. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egészséges szívben nincsenek az arrhythmiára hajlamosító strukturális elváltozások, például hegesedés. A szerkezetileg károsodott szívben azonban a szív elektromos impulzusainak vezetése instabillá válhat, ezáltal az arrhythmiák kialakulásának kockázata nőhet.

Bármilyen korábban kialakuló szerkezeti eltérés hajlamosíthat az arrhythmiára, így például a nem megfelelő vérellátás vagy a szívizomszövet károsodása vagy elhalása. Abban az esetben, ha a szív vérellátása valamilyen okból kifolyólag csökken, károsodhat a szívizom, többek között az ingerületelvezető sejtek működőképessége. Amikor a szívizomszövet károsodik vagy elhal, szintén akadályozódhat az izom ingerületvezetése. Ezeket a strukturális károsodásokat számos betegség eredményezheti.

• Koszorúsér-betegség. Bár a koszorúsér-betegséget az arrhythmiák számtalan formájával kapcsolatba hozták, mégis leggyakrabban a kamrai arrhythmiákkal és a hirtelen szívhalállal függ össze. A koszorúsér-betegség miatt beszűkült erek olyan mértékben elzáródhatnak, hogy az általuk ellátott szív egy területe elhalhat (ilyenkor következik be a szívinfarktus). A szívinfarktust követően hegszövet alakul ki. A hegszövet körül elektromos rövidzárlatok jöhetnek létre, amik gátolhatják a szív normális működését az által, hogy veszélyesen nagy frekvenciájú működést eredményeznek (kamrai tachycardia), vagy a szív szabálytalan rángatózását eredményezik (kamrai fibrilláció).

• Cardiomyopathia. Elsősorban akkor alakul ki cardiomyopathia, hogyha a kamra fala kinyúlik és elvékonyodik (dilatatív cardiomyopathia), vagy amikor a bal kamra fala körkörösen megvastagodik, és ez által összeszűkül (hypertrophiás cardiomyopathia). A cardiomyopathia bármelyik formája áll fenn, a cardiomyopathia csökkenti a szív pumpa funkcióját, és gyakran a szívizom szövet károsodásához vezethet.

• A szívbillentyűk betegségei. A billentyűk elégtelen záródása vagy szűkülete a szívizomzat megnyúlásához, illetve megvastagodásához vezethet. Amikor a kamrák térfogata megnő, vagy faluk meggyengül a fokozott nyomás miatt, akkor megnő az arrhythmia kialakulásának valószínűsége is.

A szívritmuszavar kialakulásának kockázatát növelő tényezők

Bizonyos tényezők növelhetik az Ön arrhythmiával szembeni érzékenységét. Ezek az alábbiak lehetnek:

• Életkor. A kor előrehaladtával a szívizom természetes módon meggyengül és veszít rugalmasságából. Ez befolyásolhatja az elektromos impulzusok vezetését.

• Genetikai adottságok. A veleszületett szívbetegségek befolyásolhatják a szív elektromos működését.

• Koszorúsér-betegség, más szívbetegségek, korábbi szívműtét. A beszűkült koszorúserek, a szívinfarktus, a billentyűbetegségek, a korábbi szívműtét, a cardiomyopathia és más szívkárosodások bármilyen típusú arrhythmia rizikótényezői lehetnek.

• Pajzsmirigy betegségek. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az anyagcsere felgyorsul. Ez gyors, illetve szabálytalan szívverést okozhat, ami igen gyakran pitvarfibrillációvá alakul át. Ha a pajzsmirigy hormonszint alacsony, az bradycardiát (lassú szívverést) eredményezhet.

• Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények. A különböző, vény nélkül kapható köhögéscsillapító, illetve megfázás elleni gyógyszerek efedrintartalmuk révén, továbbá néhány vényköteles gyógyszer arrhythmia kialakulását eredményezheti. Az ephedra nevű növényi hatóanyag szintén fokozza az arrhythmia kockázatát.

• Magas vérnyomás. A magas vérnyomás fokozza a koszorúsér-betegség kialakulásának kockázatát, továbbá a balkamra-fal megvastagodásához vezethet, ami a szív elektromos ingerületvezető képességét befolyásolhatja.

• Elhízás. Amellett, hogy a koszorúsér-betegség kialakulásának egyik rizikófaktora, az elhízás önmagában is növelheti az arrhythmia kialakulásának kockázatát.

• Cukorbetegség. Mind a koszorúsér-betegség, mind a hipertónia kialakulásának kockázata magasabb a kezeletlen cukorbetegség esetén. Emellett az időszakosan kialakuló alacsony vércukorszint is (hypoglykaemia) arrhythmiát provokálhat.

• Obstruktív alvási apnoe. Ez a rendellenesség bradycardiát és pitvarfibrillációs epizódokat hozhat létre.

• Az ionszintek felborulása. A különböző ionok, például a kálium, a nátrium, a kalcium és a magnézium az ingerület keletkezéséhez és az ingerület vezetéséhez elengedhetetlenek. A túl magas vagy túl alacsony ionszint befolyásolhatja a szív elektromos aktivitását, és hozzájárulhat az arrhythmia kialakulásához.

• Alkoholfogyasztás. Túlzott alkoholfogyasztás számos olyan tényezőt befolyásolhat, amelyek aztán módosítják a szív elektromos ingerületvezetését, ezáltal fokozva a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatát. Egyes nagy alkoholfogyasztással járó alkalmakat követően törvényszerűen alakul ki pitvarfibrilláció. A krónikus alkoholfogyasztás cardiomyopathiát okozhat, illetve deprimálhatja a szív működését. Mind a két tényező szívritmuszavar kialakulásához vezethet.

• Különböző stimulánsok használata. A koffein és a nikotin használata korai szívütéshez vezethet, ezáltal súlyosabb arrhythmiák kialakulásával szemben érzékenyíti az embert. A kábítószerek alkalmazása alapjaiban befolyásolhatja a szív működését és többféle arrhythmia kialakulásához, illetve hirtelen szívhalálhoz vezethet.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus