Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja

A mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb oka a mentők riasztásának. Minden évben több százezer embert vizsgálnak meg emiatt Magyarországon. Szerencsére a panasz nem mindig a szívinfarktus jele.

A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra.

Szív eredetű okok

Atherosclerosis. A szívet ellátó artériák szűkületét elsősorban az érfal károsodása okozza. Az érfal-károsodás leggyakoribb oka, hogy zsíros lerakódások halmozódnak fel az érfalban (érelmeszesedés, atherosclerosis), amelyek egyrészt beszűkítik az eret, másrészt növelik az éren belüli véralvadás veszélyét (aterotrombózis). Az ér beszűkülése csökkenti a szív vérellátását, ez pedig mellkasi fájdalomhoz vezet.

Angina pectoris. Mivel fizikai aktivitás, illetve pszichés stressz esetén nagyobb a szív oxigénigénye, a szíveredetű angina pectoris is rendszerint ilyenkor jelentkezik. Ha a fájdalom néhány percen belül megszűnik, az annak a jele, hogy a vérellátás időközben megjavult, illetve a szív alkalmazkodni tudott a csökkent ellátáshoz. Ezt a típusú fájdalmat az egyes szívbetegségekre adott nitrátok (pl. nitroglicerin) is enyhítik.

Infarktus. Amennyiben a fájdalom tovább fokozódik, komoly esélye van, hogy szívinfarktus alakult ki. Ilyenkor a nitrátok is hatástalanok. Szívinfarktus során a véráramlás elhúzódó zavara miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az esetben gyanakodhat infarktusra, ha néhány percnél tovább fennálló nyomás vagy szorító érzés alakul ki a mellkasban. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba, különösen a bal oldalon. Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is (főleg idős és cukorbeteg egyéneken).

Szívburokgyulladás. Más szív-, illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása (perikarditisz), ami többnyire vírusos fertőzést követően alakulhat ki. A perikarditisz, azaz szívburokgyulladás éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez.

Aortadisszekció, spazmus. Az angina pectoris igen ritka, de életveszélyes oka az aorta (a szív bal kamrájából kilépő főartéria) szakadása, az aortadisszekció. Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása (spazmus), ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat. A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust.

Nem szív eredetű okok

Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat.

Gyomorégés. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe (refluxbetegség). A gyomorégés kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A tünetek gyakrabban jelentkeznek, ha elhízott, előrehajol vagy lefekszik.

Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.

Pánikroham. Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés (hiperventiláció) és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája.

Mellhártyagyulladás (pleuritisz). A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autoimmun betegségek (amikor is a szervezet immunrendszere "tévedésből" az egészséges saját sejteket támadja meg), de előfordulhat önállóan is vírusos eredettel.

Bordaporc gyulladás (kosztokondritisz, Tietze-szindróma). A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a hozzá közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny.

Borda- vagy idegkárosodás. A bordák sérülése, törése, valamint az idegek sérülése szintén mellkasi fájdalmat eredményez, ami egy jól azonosítható helyen jelentkező éles fájdalomként jellemezhető.

Tüdőembólia. Tüdőembóliáról beszélünk akkor, ha egy vérrög bekerül a tüdőt ellátó valamelyik artériába és elzárja a vér útját. Ez az életveszélyes állapot hirtelen éles mellkasi fájdalommal indul, amely mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódik. Tünetei: légszomj, gyors szívverés, szorongás, gyengeségérzés. Gyakran véres köpet ürül. Tüdőembólia ritkán alakul ki jól azonosítható rizikótényezők nélkül, ilyenek a közelmúltban végzett műtét, a tartós ágynyugalom és a vér fokozott alvadékonysága (trombózishajlam).

Légmell (pneumotorax). Ha a mellkasfal vagy a tüdő kilyukad, levegő juthat a mellhártya két lemeze közé. Ekkor a tüdő összeesik, ami súlyos légzési zavarhoz vezet és erős fájdalommal jár, ha pedig mindkét tüdőt egyszerre érinti, halálos. A légmellről bővebben itt olvashat.

Tüdőasztma. Néha az asztma is okozhat mellkasi fájdalmat.

Kötőszövet- vagy izomeredetű fájdalom. Kötőszöveti és izomeredetű fájdalom sokféle okból alakulhat ki. Az általuk okozott mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, például ha egyik oldaláról a másikra fordul, vagy ha felemeli a kezeit.

Övsömör (herpesz zoszter). Az övsömör olyan ideggyulladás, amelyet a bárányhimlő vírusa okoz. A test bármely részén jelentkezhet Angina pectorist akkor okoz, ha a bordaközi idegeket támadja meg. Legkésőbb néhány nap múlva felfedi magát, mivel az érintett idegek lefutása mentén (vagyis: a mellkason övszerűen) hólyagos kiütést okoz a bőrön.

Epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei. Az epehólyag-gyulladás (rendszerint epekő miatt) és a hasnyálmirigy gyulladása általában hasi fájdalmat okoznak, de a fájdalom a mellkasba is sugározhat. Enyhe formában bizonytalan rosszulléttel jár, súlyos esetben a fájdalom éles, és hányinger, hányás csatlakozik hozzá.

Daganat. Ritkán a mellkasban található daganatok is okozhatnak mellkasi fájdalmat.

Folytatás A mellkasi fájdalom kivizsgálása

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus