Hogyan kezelhető a mellkasi fájdalom?

Az esetek többségében a mellkasi fájdalom nem sürgősségi ellátást igénylő szív-, illetve tüdőbetegség miatt jelentkezik. Ha orvosa úgy látja, hogy Ön nincs közvetlen veszélyben, előfordulhat, hogy átvizsgálása és kezelése járóbetegként fog történni.

A szív rossz saját keringésének javítására alkalmazott három leggyakoribb eljárás a gyógyszeres kezelés, az angioplasztika és a koronária bypass műtét. Ha az angina pektórisz hátterében szív eredetű húzódik meg, az alábbi gyógyszerek állnak rendelkezésre:

• Aszpirin (acetilszalicilsav). Az aszpirin gátolja a vérlemezkék kicsapódását, vagyis a váralvadás (egyik) első lépését, ezzel segít megelőzni a véráram hirtelen megakadását a plakkos falú erekben (aterotrombózis ellenes hatás). Zajló szívinfarktus közben bevéve az aszpirin csökkenti a halálozási arányt. Ebben az esetben érdemes elrágni az aszpirint, hogy gyorsabb legyen a felszívódás (máskülönben nem javasolt, mert árt a fogaknak). Az aszpirint a legtöbb szívinfarktuson átesett embernek javasolják a későbbiekben is.
• Nitroglicerin (általában a nitrátok). Ezt a gyógyszert az angina pektórisz enyhítésére használják, mivel tágítja az ereket és így csökkenti a szív terhelését. A plakkos, esetleg véralvadékkal elzárt erek kinyitására nem alkalmas, a megkezdődött infarktusra már nem fejt ki kedvező hatást.
• Béta blokkolók. Ezek a gyógyszerek segítik a szívizom ellazulását két összehúzódás között, lassítják a szívverést, csökkentik a vérnyomást, ezáltal összességében csökkentik a szív által végzendő munkát (a teljesítményt ugyanakkor nem csökkentik hasonló mértékben, tehát javítják a szívműködés hatásfokát). Béta-blokkolóval csökkenthető az izomsejtek károsodása szívinfarktus során, illetve megelőzhető egy második szívinfarktus kialakulása.
• A renin-angiotenzin rendszerre ható vérnyomáscsökkentők. Az angiotenzin konvertáló enzim gátló gyógyszerek (ACE-gátlók) és angiotenzin receptor blokkolók (ARB-k) tartósan tágítják az ereket és így csökkentik a szív munkáját. Orvosa lehet, hogy ACE gátlót, vagy angiotenzin receptor blokkolót fog felírni Önnek, ha mérsékelten súlyos, súlyos szívinfarktusa volt, melynek eredményeként szíve meggyengült. Ezek a gyógyszerek csökkentik a vérnyomást is és hozzájárulhatnak egy második infarktus megelőzéséhez.
• Kálcium csatorna blokkolók. Akkor választják ezeket, ha a szívet ellátó koszorúserek túlzott összehúzódási hajlama is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A kálcium csatorna blokkoló gyógyszerek tágítják az ereket, de (leszámítva a koszorúserek spazmusának hatékony oldását) nem annyira kedvezőek, mint a béta blokkolók és az ACE gátlók, vagy akár az ARB.
• Ranolazin. Viszonylag új gyógyszer a krónikus angina kezelésében. Csak akkor alkalmazzák, ha a többi angina kezelésére szolgáló gyógyszer nem bizonyul elegendőnek, mivel szívritmus zavarra hajlamosíthat (az EKG ún. QT szakaszának megnyúlását okozza). Más angina elleni gyógyszerrel együtt kell alkalmazni (pl. kalcium csatorna blokkoló, béta blokkoló, nitroglicerin).

Amennyiben egyértelmű, hogy szívinfarktusa van, vérrög-oldó kezelésben részesülhet vagy műtétre kerülhet sor.

• Angioplasztika. Ebben az eljárásban az orvosok egy speciális ballonos heggyel ellátott katétert vezetnek fel a koszorúserekig. Ezt követően a ballont felfújják, ezáltal megtágítva az artériát és javítva a szívnek a vérellátását.
  
• Sztentelés. A sztent olyan csődarabka, ami az artérián belül szétugorva viszonylag könnyen behelyezhető, ugyanakkor tágan tartja az artéria beszűkült szakaszát.
  
• Koronária bypass (bájpassz) műtét. Ezzel az eljárással a szűkült vagy elzáródott érszakaszt az éren kívül hidalják át, vagyis alternatív utat nyitnak a vér áramlásának.

Ha egyértelművé vált, hogy Önnek tüdőembóliája van, nagy valószínűséggel azonnal vérrögoldó gyógyszereket fog kapni. Aorta disszekció esetén műtétre lehet szükség. A mellkast érintő daganatok esetén onkológussal (a daganatos betegségek kezelésére szakosodott orvos) való konzultációra van szükség.

A nem szív eredetű okok kezelése

A nem szív eredetű mellkasi fájdalom kezelése a háttérben álló problémától függ.

Gyomorégés. Ha a tünetek alapján a gyomorégés merül fel, nagy valószínűséggel gyomorsav lekötő gyógyszert vagy savtermelés-csökkentő szert (pl. protonpumpa gátló) kell szednie. Leggyakrabban gyomorégést túlzott mennyiségű vagy túl nehezen emészthető étel fogyasztása vált ki. Ha azonban Önnél gyakran, legalább hetente egyszer alakul ki gyomorégés, előfordulhat, hogy orvosa további vizsgálatokat javasol. Kezeletlenül a krónikus gyomorégés a nyelőcső hegesedéséhez és szűkületéhez vezethet. A krónikus gyomorégés kezelésére elég lehet étrendjének módosítása, de előfordulhat, hogy gyógyszerre, ritkán műtétre van szükség.

Pánik szindróma. A mellkasi fájdalom szorongással összefüggő formáját szorongásoldó (nyugtató) vagy depresszió elleni gyógyszerek szedésével, továbbá relaxációs technikák elsajátításával és a pánikrohamok hátterét feltáró személyes foglalkozással lehet orvosolni. Előfordul, hogy a pánikrohamot szívinfarktusnak hiszik, és ezzel kerülnek kórházba az érintettek.

Mellhártyagyulladás. A mellkasfalat és a tüdőket borító hártya gyulladása többféle betegségek eredményeként kialakulhat. Az esetleges alapbetegség kezelésén túl egyszerű (nem-szteroid) gyulladásgátló és pihenés rendszerint elegendő a gyógyuláshoz.

Bordaporc gyulladás. A mellkas porcainak gyulladását pihenéssel, helyi melegítéssel és nem-szteroid gyulladásgátlóval (pl. ibuprofen) lehet csökkenteni.

Fájdalmas izmok, sérül bordák és idegek. A sérült bordák, idegek, illetve fájdalmas izmok miatti mellkasi fájdalom idővel csökken, melyet nem-szteroid gyulladásgátló és pihenés meggyorsít.

Nyelőcső és gyomorszáj problémák. Ezek a betegségek gyógyszeresen (pl. savlekötők és savtermelés-csökkentők) illetve műtéttel (szerencsés esetben endoszkóposan) kezelendők.

Övsömör. Az aciklovirral vagy hasonló vírus ellenes gyógyszerrel történő kezelést minél hamarabb el kell kezdeni, lehetőleg a fájdalom, illetőleg égő érzés kezdetét követően 24 órán belül, mielőtt a hólyagok megjelennének. Emellett más kezelést is adhatnak kiegészítőként, így fájdalomcsillapítót és antihisztamint a fájdalom és a viszketés csökkentésére.

Epehólyag és hasnyálmirigy betegségek. Előfordulhat, hogy műtétre lesz szükség a gyulladt epehólyag vagy a hasnyálmirigy kezelésére, ami a gyomorból a mellkasba irányuló fájdalom hátterében áll. A szövődménymentes hasnyálmiriggyulladás teljes evési tilalommal és sok infúzióval kezelendő.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus