Az aorta ér betegségei

A szív bal kamrájából az aortabillentyű után induló fő verőeret nevezzük aortának. Ez egy nagyon fontos és méretében is jelentős ér: ez az egy ér szállítja egy szakaszon a percenként mintegy 5 liter vért a bal kamrából a test távoli sejtjei felé.

Az aorta 3 fő részre osztható: felszálló aorta, aortaív és leszálló aorta. A felső szakaszon általában 3-4 cm az átmérője, majd az alsóbb szakaszokon kb. 2 cm-re csökken.

Az aorta érnek számos megbetegedése létezik, ami lehet veleszületett és szerzett is.

A károsodott ér súlyos, életveszélyes állapot kialakulásához is vezethet, ezért a betegségeinek felismerése és kezelése életbevágó.

Az aorta kóros elváltozásai nem csak a felnőtteket érinthetik. A méhen belüli fejlődés során szűkebb vagy tágabb szakaszok jöhetnek létre benne, rendellenes lehet az ér lefutása, a szívüregekkel, illetve a többi érrel való kapcsolata is lehet kóros. Néha a születés után nem záródik a tüdőeret és az aortát összekötő – a magzati életben még fontos szerepet játszó – érszakasz (Botallo-vezeték), ami beavatkozást tehet szükségessé.

Többek között kórokozók okozta gyulladás (például szifilisz vagy más néven vérbaj) és bizonyos autoimmun betegségek is károsíthatják az aorta falat. De gyengítheti az érfalat veleszületett kötőszöveti eltérés (például Marfan-szindróma) is.

Idősebb korban az aortát károsító legfontosabb tényező az érelmeszesedés, amelynek kialakulásához számos tényező hozzájárul (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, túlsúly, cukorbetegség stb.).

A fentebb kiragadott bajok mellett más tényezők is szerepet játszhatnak az aortafal meggyengülésében, amely annak kitágulásához, részleges vagy teljes megrepedéséhez vezethet. Egy ér rendellenes tágulatát, kiboltosulását, aneurizmának nevezzük.

A disszekció az érfal berepedése következtében jön létre. Behasad egy ponton az ér belső felszíne, de teljesen nem szakad át: ilyenkor az érfalat alkotó szöveti rétegek közé vér kerül, van egy valódi érüreg, amelyen át folyik a vér a megfelelő irányba, és létrejön egy vak tasak az érfalon belül.

Tünetek

A betegek tünetei igen eltérő mértékűek lehetnek.

Az egyik legsúlyosabb érkatasztrófa, az aortarepedés (aortadisszekció) rendszerint nagyon erős háti, mellkasi fájdalommal, akár szívinfarktust vagy stroke-ot utánzó tünetekkel jelentkezik, de néha akut hasi kórképre gondol az első vizsgálatot végző szakember a kínzó hasi fájdalom miatt. A panasz kialakulása előtt esetenként előfordul hirtelen nagy erőkifejtés, vagy esetleg mellkasfalat ért nagyobb ütés – például baleset kapcsán. Az esetek egy részében a lassan táguló aneurizma ér el egy olyan kritikus méretet, amely már kis erőbehatást követően is érfalszakadáshoz vezet. Ezért fontos az aneurizmák ellenőrzése rendszeres időközönként és szükség esetén, bizonyos méret felett a műtéti kezelésük is.

Aneurizma esetén előfordulhat, hogy egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, csupán más okból készített mellkasröntgenen vagy ultrahangvizsgálat során fedezik fel véletlenszerűen a tágabb fő verőeret, de akár fizikális vizsgálattal is felfedezésre kerülhet a köldök mellett egy körülírt pulzáló terület, amely hasi aneurizmának felelhet meg. A Marfan-szindróma kivizsgálása során is diagnosztizálhatnak a szokásosnál tágabb aortát. Szív-ultrahangvizsgálat mutathatja a felszálló aorta tágulatát. Ha a mellkasban a több helyet elfoglaló tág érszakasz a környező szerveket nyomja, akkor változatos panaszok alakulhatnak ki (például nyelési zavar, fájdalom, köhögés).

Diagnózis

A mellkasröntgen megmutathatja az aortagomb kiszélesedését, az aorta rendellenes lefutását, és esetleg a légcső eltoltságát.

A mellkasfalon és a nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang (transzözofágeális szívultrahang) jól mutathatja a felszálló aorta aneurizma méretét is, disszekció esetén a szakadás helye is látható lehet. Hasi ultrahang során az aorta alsó szakaszának eltérései mutathatók ki.

A legpontosabb eredményt az aorta nagyságáról és alakjáról, valamint az aneurizma vagy disszekció kiterjedését illetően a CT- és az MR-angiográfiás vizsgálat adja.

Kezelés

Az értágulatot vagy érrepedést gyógyszerrel meggyógyítani nem lehet. A súlyos aorta aneurizma sebészi kezelést igényel. Az 5,5 cm átmérőjű aneurizma általánosan műtéti javaslatot jelent, de bizonyos esetekben már 4,5 cm-es átmérő esetén is mérlegelendő a beavatkozás elvégzése. Aortadisszekció sokszor azonnali műtéti beavatkozást igényel, de vannak speciális helyzetek, amikor a műtét halasztható, vagy esetleg elkerülhető.

Megelőzés

Az érfalak lehetőség szerinti jó állapotának megőrzésére szerencsére vannak lehetőségek, így az érkatasztrófák kialakulásának kockázata csökkenthető. Az egészséges életmód, a jól beállított vérnyomás, a rendezett anyagcsere-állapot elősegíti az érfal egészségének, rugalmasságának megtartását. A dohányzás valamennyi eret károsítja, ezért ennek elhagyása bármely életkorban előnyös. Ritka esetekben, korábban fel nem ismert érfalproblémák mellett, hirtelen nagy súly emelése is vezethet aortatágulathoz vagy -repedéshez, ezért hirtelen nagy súlyok mozgatását lehetőség szerint kerülni kell.

Tovább

• Időzített bomba a testben - Az aorta aneurysma
• Aortadissectio - Az aortafal legbelső rétegének beszakadása
• Aneurysma ruptura - Életet veszélyeztető súlyos állapot
• Coarctatio aortae és magas vérnyomás
• A szívfejlődési rendellenességekről
• Veleszületett szívhibák

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász