Miért gyakoribb a trombózis időskorban?

Tudományos tapasztalat, hogy az életkor növekedésével fokozódik a véralvadás, így tehát arra lehet számítani, hogy egyre több vérrög képződik az erekben, s e folyamat végső szakaszában trombózis alakul ki - fogalmazott dr. Gadó Klára a Semmelweis Egyetem Szenior Akadémiája nemrégiben zárult tanévének egy korábbi előadásán.

Az erekben keringő vér alvadásának illetve folyékony állapotban tartásának kényes egyensúlyáról egy nagyon bonyolult mechanizmus segítségével gondoskodik szervezetünk. Ha azonban valami zavar, egy adott kórállapot miatt mégis felborul ez a szabályozási rendszer, akkor vagy trombózist kapunk, vagy vérzékennyé válunk. Az idős emberek esetében – mint minden egyes funkció – ez a szabályozás is nehezebben, és olykor nem is kielégítően működik. Így az említett egyensúly megbillenhet, mégpedig a vér fokozott alvadékonysága irányába tolódva el. Ez pedig jelentősen megnöveli a trombózishajlamot – ez a tény adhat választ a címben feltett kérdésre.

Anatómiailag több lépcsőről van szó – hangzott a hematológus, immunológus belgyógyász magyarázata. A vérrög vörösvérsejtek, vérlemezkék együtteséből jön létre. A rögöt, stabilizálás céljából, hogy elemei ne essenek szét, fibrinháló fonja át. Amúgy, ez a szerep élettanilag nagyon fontos, mert ha az érfalon sérülés támad, a vér elemei a helyszínre sietnek a vérpályán keletkezett folytonossági hiány „foltozására”, betömésére – ez a sebgyógyulás gyors (gyakran életet mentő) jelensége. Csakhogy az idősödés kapcsán, sajnos, elsősorban a negatív forgatókönyvekről kell beszélni.

Minél idősebbek vagyunk, annál inkább adódhat gond az alvadásfaktorokkal is. A véralvadásban szerepet játszó sejtek osztódása közben ugyanis szintén keletkezhetnek hibák. A vérlemezkék olykor aktívabbak, a vér egyre nagyobb lendülettel alvad, a rög bomlása viszont lassul.

Ha vérrög képződik az érben, az megakadályozhatja a vér áramlását, így nem jut elég tápanyag a szövetekhez, ami sejtpusztuláshoz vezet. Előfordul, hogy a vérrögről leválik egy darabka, bekerül a véráramba, majd egy másik érterületen fennakad, érelzáródást okozva ott. Ez a tromboembólia jelensége, aminek következménye mögöttes szövet elhalás lehet. Ha a rög egésze válik le, és a véráramban való sodródás közben egy bizonyos ponton kitapad az érfalra, embolizációról beszélnek az orvosok. Megtörténik, hogy a vérárammal sodródó vérrög vagy egy darabkája a tüdőkeringésben idéz elő embóliát.

Bővebben A véralvadás és a véralvadási labor paraméterek

Az időskorral járó további tényezők

További problémák forrása, hogy az idő múltával – utalt ilyen eufemisztikusan az öregedésre dr. Gadó – gyakrabban fordul elő trombózisveszélyt növelő tumor, diabétesz, jelennek meg autoimmun kórképek is, súlyosbítva az egészségi állapotot.

Szinte minden idősre igaz a megállapítás, hogy az öregek keveset mozognak, így náluk a vér nem kering olyan ütemesen, aminek következménye a visszeresség. Főként az alsó végtagokban pang a vér – mint a folyók holtágában a már nem sodródó, lelassult víz. Egyéb jellegű gondként jelentkezik a szívelégtelenség, az érelmeszesedés, amikor az érfal belső felszíne egyenetlen. Az egészséges, optimális felszín hiányában pedig visszértágulat esetén kóros működés indulhat el, hiszen a vérlemezkék ilyenkor könnyebben megtapadnak.

Minthogy a jelenség kialakulásában egyik okként akár a mozgásszegény életmód is szerepet játszhat, fontos felhívni az idősödő személyek figyelmét arra, hogy a tromboembólia olyan veszélyforrás, ami jó esetben elkerülhető, ha megfelelő módon teszünk ellene. Leginkább akkor, ha egész életünk folyamán jó karban tartjuk szervezetünket, rendszeresen, aktívan mozgunk. Ha a fizikai aktivitás korábbi szintje az évek múlásával már sok ok miatt nem is tartható fenn, célszerű megtalálni valamilyen limitált formáját még idős korban is!

A nagyobb bajt segíthet megelőzni a gyógyszeres trombózis prevenció alkalmazása mellett a krónikus betegségek ’karbantartása’. Az otthoni ’önterápia’ valójában annyit jelent, hogy a tényleges diagnózis ismeretében az orvos javaslatait pontosan betartva élünk, mert tudatában vagyunk annak, hogy a szakember utasításainak pontos követése révén némiképpen késleltethető a szövődmények kialakulása. „Már az időskor elérése előtt ismernünk kell a lehetséges veszélyek előfordulásának kockázatát, és tisztázni kell magunkban, miben szükséges változtatnunk azért, hogy minél magasabb életkort éljünk meg, minél jobb egészségben” – bocsátja előre az összefoglalónak is beillő megjegyzését dr. Gadó Klára, és visszatér a véralvadás bonyolult folyamatára, amikor annak szerepét részletezi.

Vénán vagy artérián, esetleg bárhol

Sérüléskor, az ér károsodásakor a nagyobb vérvesztést a szervezet úgy kerüli el, hogy a protrombinból (FII, ami a májsejtek által szintetizált K-vitamin-függő alvadási fehérje, a trombin előalakja) létrehozza az aktív formát: a trombint. Ez az enzim alakítja át a vérben található oldható fibrinogént a fibrin nevű oldhatatlan fehérjévé. Ez a fibrin rakódik le az érfal belsejében, majd ott megkeményedve, vérrögöt hoz létre, egyfajta dugót képezve a sérülés helyén – magyarázza a hematológus a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat előadása hallgatóságának.

Ha pedig a vázolt folyamatban zavar támad, a véralvadás fokozottá válása nyomán trombózis jöhet létre – mind az artériákban (ütő- vagy verőérben), mind a vénákban (gyűjtő-, visszérben).

Ez utóbbi esetben leginkább az alsó végtagok vénái érintettek, ezért hiszik sokan a laikusok körében, hogy csak a lábon fordul elő – holott trombózis valójában szinte bárhol kialakulhat: a hasi, a kismedencei, a felső végtagi vénán, vagy a tüdőben. (A koronavírus fertőzés miatt a tüdőben kialakuló gyulladás aktiválja a véralvadást is.)

Az agyban is keletkezhet vérrög, ezt az agy vénás öblei után sinus trombózisnak nevezik. A lábak vénái mellett az artériás rendszerükben is előfordulhat trombózis, aminek következményeként az adott végtag elhalhat. Az agyi artériák trombózisa miatt stroke alakul ki. Érintettek lehetnek a koszorús erek, a vese erei.

Nem csak az időseket veszélyezteti

Sokan azt gondolják, teljesen tévesen, mondja a hematológus belgyógyász, hogy a trombózis kizárólag az idősek problémája, vagyis őket is csak akkor találja meg ez a gond, ha kórházba kerülnek és/vagy az otthonukban hosszas ágynyugalomra vannak ítélve. Mindebből annyi tény, hogy a folyamatos fekvés súlyos kockázatot jelent (nem véletlen, hogy ma már a rövidebb immobilitási szakaszok alatt is mindenkinek előírják a trombózist megelőző injekciós kezelést).

Azonban tévedés azt hinni, hogy a fiatalokat ne fenyegetné a veszély. Számos eset ismert, hogy fogamzásgátlót szedő, vagy repülőn utazó tinédzsert emiatt kell kórházba szállítani. A trombózis tehát nem válogat életkorban, születési nem szerint. Sokan szenvednek fel nem derített öröklött „defektus”-ban, mert őket nem szűrték ki időben. Sőt, talán meglepő lehet a közvélemény számára, de csecsemőkorban is kialakulhat trombózis (purpura fulminans), például a Protein C nagyfokú hiánya miatt.

Bővebben Egyre több fiatalra is veszélyes a mélyvénás trombózis

Kórházi trombózisok

Az összes vénás tromboembóliának tekintett eset ötöde (mintegy 20%-a) a kórházban kezelt betegeknél alakul ki, és az érintettek közel harmadnál (30%-ánál) 10 éven belül ki is újul. Sok a tünetmentes eset – olyannyira, hogy a tüdőembóliáknak legalább az egyharmada tünetmentes mélyvénás trombózis következtében alakul ki. A kórházi betegek csaknem felénél (statisztikai pontossággal 42%-ánál) trombózis megelőző kezelésre van szükség a közepes, valamint a nagy kockázatú esemény gyakoriságának csökkentésére.

A kórházban kezelteknél feltétlenül szorgalmazni kell a rugalmas pólya (fásli) illetve az elasztikus harisnya használatát. Ami az előbbi illeti, a fásli megfelelő felhelyezését, annak pontos indulóhelyét, szorosságát precízen meg kell tanítani a betegeknek, ugyanis a nem megfelelő alkalmazással olykor több kárt lehet okozni, mintha elmaradna a fáslizás. Célszerű megtanulni a helyes technikát, azaz a lábujj tövétől indulva, a sarkat nem kihagyva kell tekerni, megfelelően feszesre – fél fáslinyi szélességgel folytatva. A végső borítás pedig semmiképpen ne szorítson, de ne is legyen laza.

Bővebben Véralvadásgátlás műtét során

Mit lehet tenni a trombózis megelőzéséért?

Mindazoknál, akik műtétet követően hosszabb időn keresztül nem tudnak felkelni az ágyból, sokat fekszenek, gyógyszeres kezeléssel kell trombózis megelőzést folytatni. Erre a legáltalánosabban ismert a kis molekulasúlyú heparin (LMWH) injekció.

Kevés mellékhatással bíró gyógyszercsoport a K-vitamin antagonista (kumarinok), amely a májban gátolja az alvadásfaktorok termelődését. Több étellel (máj, tojás, spenót, brokkoli, karfiol, kelbimbó, káposzta) azonban interakcióban áll, ilyenkor pedig romolhat a véralvadás-gátlás hatékonysága. A gyógyszerelés tehát az időseknél nagy körültekintést igényel.

Az artériás tromboembólia megelőzésére szedett gyógyszer segítheti a vérlemezke összecsapzódás (köznyelvi fogalommal a szívinfarktus, illetve az alsóvégtagi érelzáródás) megelőzését.

De a gyógyszerszedés mellett egészen egyszerű megoldásokkal is élhetünk – és ez nem csak az időskorúakra vonatkozik. Figyeljünk a testsúlyunkra, táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk sok folyadékot. Ne hízzunk el, keressük meg a számunkra jól tolerálható, szívesen végzett testmozgási formát. Az inaktivitás, a mozgás hiánya ugyanis az egyik legfőbb tényező, ami növeli a trombózis előfordulásának kockázatát!

Lásd még

• Hogyan történik a trombózishajlam szűrése?
• Milyen helyzetekben indokolt a tartós antikoaguláns kezelés?

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Dr. Gadó Klára előadása - SE Szenior Adadémia