Többszázezer már felismert szívbeteg országa vagyunk

Magyar Kardiológusok Társasága
megjelent:

Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7700 szív- és érbeteg él. Ennek a számnak közel fele koszorúér-betegség.

Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat – idézi Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője a Társaság által immáron huszonkettedik alkalommal szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.

A kardiológia itthon és a fejlett országokban egyaránt képes volt évekkel meghosszabbítani a népesség várható élettartamát. A keringési betegségek elleni eredményes küzdelem önmagában annyi életévet hozott honfitársainknak, mint az elmúlt 20–25 évben az összes többi diszciplína együttvéve. A várható élettartam több mint öt évvel lett hosszabb, és ennek a javulásnak mintegy felerészben a keringési betegségek elleni küzdelem eredményei adták az alapját” – fogalmaz prof. dr. Becker Dávid, az MKT elnöke.

A szocioökonómiai különbségek nem látszanak csökkenni

Magyarországon a születő gyermekek száma hosszú évek óta alatta marad a halálozások számának, a populáció öregszik, egyre nagyobb arányban élnek köztünk nyugdíjasok. Ez, miután az érrendszeri és szívbetegségek idősekben jóval gyakoribbak, értelemszerűen azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő.

Az elnök szavai szerint, a korai invazív kardiológiai ellátás révén megmentett emberek, infarktustúlélők életminősége és életkilátása döntő többségében nem rosszabb, ha egészségesen élnek, és betartják az orvosi előírásokat. Ha nem, az elkövetkező 1-2 évben jó eséllyel újabb infarktust kaphatnak.

A régióban megfigyelhető szocioökonómiai különbségek nem látszanak csökkenni, az edukációs szint, a munkanélküliség egyaránt meghatározói a keringési betegségek megjelenési esélyeinek. Egy iskolázatlan, egész életében szegénységben élő ember számára a keringési betegségek akár egy évtizeddel korábban is megkezdődhetnekiskolázott, rendszeres jövedelemmel rendelkező kortársához képest. A keringési kockázatként értékelt lég- és zajszennyezettség sem csökkent Európában az Európai Kardiológiai Társaság 2022-ben megjelent atlasza szerint.

Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések sikere kontinensünkön csekély, a magasabb jövedelmű országokban több egészségtelen ételt és italt (pl. cukrozott üdítőket és transzzsír-tartalmú ételeket) fogyasztanak. Ezen állampolgárok legkevesebb egyharmada pedig fizikailag teljesen inaktív életet él. Az érelmeszesedés különleges formájaként is számontartott időskori aortabillentyű szűkület gyakorisága és felismerése szintén óriási növekedést mutat, hazánk a felismert betegek mintegy százezren vannak, amivel Magyarország szintén az „élmezőnyben” tartózkodik.

Tovább

(Magyar Kardiológusok Társasága)

Cikkajánló

A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Vanderlich Egészségcentrum - Dr. Vándorfi Győző, belgyógyász, diabetológus, lipidológus
WEBBeteg összeállítás - Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus; Dr. Molnár Dóra, kardiológus
Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus
Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus
Vanderlich Egészségcentrum

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest