A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség rendszerint egy krónikus betegség, amely élethossziglan tartó kezelést igényel. A kezelés segítségével azonban az elégtelenül működő szív megerősödhet és a szívelégtelenség tünetei javulhatnak.

Szívelégtelenségről akkor beszélünk, ha a szív nem tud feladatának megfelelni, tehát, nem tudja a vért megfelelően továbbítani és a szervezetet kielégítő mennyiségű vérrel ellátni. Ez az állapot különböző okok miatt alakulhat ki (magas vérnyomás, koszorúér-betegség, billentyűhibák, ritmuszavarok, szívizombántalom stb.), és létrejöhet hevenyen vagy kialakulhat hosszú idő alatt (akár évek) krónikusan is.

A háttérben álló ok kezelésével a szívelégtelenség egyes esetekben megszűnhet, például egy elégtelenül működő szívbillentyű helyreállítása vagy a túl szapora szívritmus rendezése megszüntetheti a szívelégtelenséget. A legtöbb esetben azonban a szívelégtelenség kezeléséhez a megfelelő gyógyszerekre, és bizonyos esetekben megfelelő készülékekre van szükség.

Gyógyszeres kezelés

A szívelégtelenséget általában gyógyszerek kombinációjával lehet sikeresen kezelni. Lehet, hogy Önnek - a tünetektől függően - egy, kettő vagy akár három gyógyszert is szednie kell egyidejűleg betegsége kezelésére.

• Angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók. Ezek a gyógyszerek segíthetnek egy hosszabb, teljesebb élet éléséhez. Az ACE-gátlók az ereket tágítják, ezáltal csökkentik a vérnyomást, fokozzák a véráramlást, és csökkentik a szív terhelését. Az ACE-gátlók közé tartoznak az enalaprilt, lisinoprilt, captoprilt, továbbá az újabb perindoprilt és ramiprilt tartalmazó készítmények. Az ACE-gátlók emellett a víz és só visszatartásáért felelős hormonok hatásait is csökkenteni tudják. Az ACE-gátlók mellékhatásaként száraz köhögés alakulhat ki a betegek 10 százalékánál. Érdemes megpróbálni ezt a köhögést elviselni, mert a gyógyszer nagyon jó hatású. Természetesen tájékoztassa orvosát a köhögésről, mivel az ACE-gátlók angiotenzin II blokkolókra való cserélése megoldhatja ezt a problémát.

• Angiotenzin II receptor blokkolók (ARB-k). Ezek a gyógyszerek hasonló kedvező hatásokkal rendelkeznek, mint az ACE-gátlók, de nem okoznak makacs száraz köhögést. Javasolható a használatuk azoknak, akik az ACE-gátlókat nem bírták szedni.

• Digoxin. Ez a gyógyszer, melyet digitalisnak is neveznek, fokozza a szívizom összehúzódások erejét, illetve lassítja a szív működését, ezáltal csökkenti a szívelégtelenség tüneteit és javítja a beteg életkörülményeit.

• Béta blokkolók. Ez a gyógyszercsoport lassítja a szívfrekvenciát és csökkenti a vérnyomást. Ide tartozik többek között a metoprolol és a bisoprolol. A béta blokkolók csökkenthetik a szívelégtelenség tüneteit, és javítják a szív működését, továbbá csökkentik a szívritmuszavarok kockázatát is.

• Diuretikumok. Ezeket a gyógyszereket gyakran vízhajtónak nevezik, mert a diuretikumok szedése mellett gyakrabban és többet kell vizelni. A vízhajtók ezen hatásuknál fogva hozzásegítenek a szervezetben kórosan visszatartott folyadék és só kiürítéséhez. A szívelégtelenségben gyakran használt vízhajtó a furosemid. A vízhajtók szedése mellett a folyadék a tüdőből is kiürül, ezáltal könnyebbé válik a légzés. Mivel a diuretikumok kálium- és magnéziumürítéssel járnak, orvosa felírhat kálium és magnézium pótlására szolgáló gyógyszereket is. Mindemellett szükség lehet a kálium- és a magnéziumszint rendszeres ellenőrzésére, vérvizsgálatok segítségével.

• Aldosterone antagonisták. Ezek közé a gyógyszerek közé tartozik a spironolakton. Ez a készítmény kálium megtakarító diuretikumok családjába tartozik, de további tulajdonságaik révén lehetővé teszik, hogy a szív jobban működjön, sőt csökkenthetik a szív hegesedését és a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek élettartamát megnövelhetik. Szemben a többi diuretikummal, a spironolakton veszélyesen magasra emelheti a káliumszintet.

Az ACE-gátlók és az aldosteron antagonisták is, tehát mindkét gyógyszercsoport emeli a vér káliumszintjét, így annak a betegnek, aki mindkét gyógyszercsoport valamely képviselőjét szedi (ez nem ritka!!!), nem feltétlenül és nem automatikusan kell a furosemid mellé ún. sópótlás, tehát kálium. A vér káliumszintjének, a vesefunkciónak ellenőrzése alapján a kezelőorvosnak kell eldöntenie, hogy igen-e vagy sem.

Orvosa mindemellett további szívgyógyszereket is felírhat, így például nitrátokat a mellkasi fájdalom csökkentésére, sztatinokat a koleszterinszint csökkentésére, illetve véralvadásgátlókat a trombusok kialakulásának megelőzésére.

Abban az esetben, hogy ha a szívelégtelenség tünetei hirtelen romlanak, néhány napos kórházi ápolásra lesz szükség. A kórházban további gyógyszereket kaphat, így például úgynevezett pozitív inotróp készítményeket (dobutamin, milrinone) és intravénás értágítókat (intravénás nitroglycerint). A pozitív inotróp szerek fokozzák a szív pumpáló képességét, és enyhítik a tüneteket.

Kórházi ápolás során oxigénkezelés is indokolt lehet az orrba vezetett cső, vagy a szájra helyezett maszk segítségével. Hogy ha Önnek súlyos szívelégtelensége van, akkor lehet, hogy hosszú távú kiegészítő oxigénkezelésre lesz szüksége.

Műtét és beültethető készülékek

Bizonyos esetekben orvosa műtétet javasolhat a szívelégtelenséghez vezető betegség kezelésére. Egy károsodott szívbillentyű cseréje például megszüntetheti a szívelégtelenséget, a súlyos koszorúsér betegség esetén pedig koszorúsér bypass műtét lehet indokolt. Újabb és újabb kutatások folynak a szívelégtelenség kezelési módszereinek javítására. Jelenleg az alábbi eljárásokat vizsgálják.

• Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD). A beültethető kardioverter-defibrillátor egy olyan készülék, melyet a bőr alá ültetnek be, és a kis vezetékek segítségével a szívhez csatlakoztatnak. Ez a készülék folyamatosan monitorozza a szívritmust, veszélyes szívritmuszavar észlelése esetén pedig a készülék egy elektromos kisülés segítségével helyreállítja azt. Néha súlyos szívelégtelenség kezelésére a biventrikuláris pacemakert kombinálják az implantálható kardioverter-defibrillátorral.

• Reszinkronizációs terápia, biventrikuláris pacelés. A biventrikuláris pacemaker időzített elektromos impulzusokat küld a szív mindkét, bal és jobb kamrájához, ezáltal a két szívfél egymással szinkronban és hatékonyabban pumpál. A szívelégtelenségben szenvedő betegek körülbelül felének van a szív elektromos ingerületvezető rendszerével is problémája, amely miatt az amúgy is kis hatékonysággal működő szív még kevésbé működik jól, inkoordinált mozgása miatt. Ezek a hatástalan izom összehúzódások a szív korlátozott energiatartalékait pazarlóan használják el, tovább rontva a szívelégtelenséget. Ha az aritmiák kialakulásának nagy a kockázata, a biventrikuláris pacemakert implantálható kardioverter-defibrillátorral kombinálva is alkalmazhatják.

• Szívpumpák. A szívpumpa egy hasba helyezhető mechanikus eszköz, amellyel a szív működését támogatják. Eleinte akkor alkalmazták ezt az eljárást, amikor a szívtranszplantációra váró betegek donor szívre vártak. Manapság már a balkamra működését asszisztáló készülékeket a transzplantáció alternatívájaként kezdik emlegetni. A beültetett szívpumpák jelentősen meghosszabbíthatják az életet és javíthatják az életminőséget is olyan végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, akiknél valamilyen okból kifolyólag a szívtranszplantáció ellenjavallt.

Vannak betegek, akiknél a szívelégtelenség olyan súlyos fokú, hogy sem a műtét, sem a gyógyszerek nem segíthetnek. Ebben az esetben a beteg szívet egy egészséges donorszívvel lehet pótolni. A szívtranszplantáció drámaian javította a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek túlélési esélyeit és életminőségét. Nagyon gyakran azonban a szívtranszplantációra éveken keresztül - a megfelelő donorszív megtalálásáig - kell várni.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus