Érszűkület: egyedülálló vizsgálattal mutatják ki

Világszinten rohamosan nő a perifériás érbetegségben, vagyis érszűkületben szenvedők száma: az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek aránya.

Hazánkban a középkorúak egy százalékát érinti a végtagamputációk hátterében leggyakrabban álló kórkép, a 65 év felettiek körében azonban már minden ötödik embernél előfordulhat. Mások mellett leginkább a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít a betegség kialakulására.

„Az utóbbi évtizedekben a perifériás verőérbetegségben szenvedők száma és a halálozási arány is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, pedig ha idejében felismerik a betegséget, sokszor megelőzhetőek a komolyabb szív-érrendszeri szövődmények. Hazánkban évente több mint négyezer végtag-amputációt végeznek. Lakosságszámra vonatkoztatva ez Európában a legmagasabb érték, nálunk közel kétszer annyi amputáció történik, mint egyes nyugat-európai országokban. A betegség hátterében a genetikai tényezők mellett a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség áll leggyakrabban, valamint az életkor előrehaladtával is nő a kórkép előfordulása, a nyugdíjas korosztály ötödét érinti” – ismerteti dr. Suhai Ferenc szakorvos.

Sem kontrasztanyag adására, sem szúrásra nincs szükség

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika MR laborvezetője arra figyelmeztet, hogy az egyik első tünet, ha csökken a járástávolság, nagyobb megterheléskor, hosszabb séta során meg kell állni, és izomlázszerű fájdalom jelentkezik a lábban, vagy a sebek nehezebben, esetleg egyáltalán nem gyógyulnak az alsó végtagon. Ezekkel a panaszokkal érdemes háziorvoshoz fordulni, aki angiológushoz vagy érsebészhez irányítja a pácienst.

Dr. Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Képalkotó Diagnosztikai Részleg radiológus szakorvosjelöltje hozzáteszi: az érgyógyász fizikális vizsgálattal megállapítja, hogy van-e súlyos fokú érszűkület, illetve hogy az nagyságrendileg hol alakult ki, valamint ultrahanggal is ellenőrizhető, hogy átjárhatóak-e az erek.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján azonban egy új, egyedülálló diagnosztikai módszert is használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére. Az új típusú, MR-rel végzett, kontrasztanyag nélküli mágneses rezonanciás angiográfiai vizsgálatot (MRA) azoknál is el tudják végezni, akiknél más fennálló betegség miatt ellenjavallt például a jódos kontrasztanyaggal történő érfestés.

Mivel az érszűkület gyakori szövődménye a cukorbetegség és következményes veseelégtelenség, az érintett betegeknél kiemelten fontos a vesét kímélő diagnosztikus módszerek alkalmazása. A leggyakrabban használt vizsgálómódszereknél – úgy mint a CT vagy a katéteres érfestés – a kontrasztanyag használata elengedhetetlen, ultrahanggal vizsgálni a teljes lábat pedig időigényes és nehezen kivitelezhető – mondja dr. Csőre Judit. Az új MRA módszer előnye, hogy itt sem kontrasztanyag adására, sem szúrásra nincs szükség ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak a teljes alsó végtagi verőérrendszerről.

Húsz évvel ezelőtt általános volt, hogy egy éjszakára be kellett feküdni a kórházba egy alsó végtagi érfestés miatt. A technikai fejlődésnek köszönhetően ehhez képest ma már gyakorlatilag arra sincs szükség, hogy a beteg levegye a ruháját. Az új típusú MRA módszerrel a teljes alsó végtagi érrendszert három dimenzióban le tudjuk képezni a rekeszizomtól a lábujjak végéig, amihez csak egy félórás fekvésre van szükség – magyarázza dr. Csőre Judit.

„Nagyon fontos a fizikális vizsgálat, a terápia meghatározásához pedig nagyon jó alternatíva ez az új módszer, ami a betegek számára csak minimális megterhelést jelent” – részletezte dr. Suhai Ferenc.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán ezzel a speciális MR berendezésen előre programozott beállítással fél óra alatt végezhető el a vizsgálat, amely egyedülálló az országban.

Lásd még Miért fontos az alsó végtagi érszűkület szűrése?

(Semmelweis Egyetem)