A tej rossz, a sajt nem? Melyik tejtermék egészségesebb?

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent:

A különböző tejtermékek fogyasztása eltérő szív-érrendszeribetegség-kockázatokhoz köthető. Ezt igazolja egy nemrégiben megjelent megfigyeléses vizsgálat, amely a tejfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata közötti összefüggést vizsgálta stabil angina pectorisban szenvedő betegeknél.

Ennek eredményei szerint a különböző tejtermékek fogyasztásának különböző egészségügyi hatásai lehetnek.

Ez a Western-Norway B-Vitamin Intervention Trial (WENBIT) adatait elemző tanulmány kimutatta, hogy a magasabb tej- és tejtermékfogyasztás a halálozás és a stroke, a vajfogyasztás pedig az akut miokardiális infarktus (AMI) fokozott kockázatával járt együtt, ezzel szemben a sajtfogyasztás csökkentette az akut szívinfarktus kockázatát.

Az eredményeket az Európai Kardiológiai Prevenció (European Journal of Preventive Cardiology) című folyóiratban tették közzé.

"A tejtermékek nagyon vegyes élelmiszercsoportot alkotnak, és a különböző tejtermékek fogyasztását érdemes lenne önmagukban is vizsgálni, és nem egy kalap alá venni mindet. A tejtermékekre vonatkozó mai étrendi ajánlások főként a tápanyagtartalmon alapulnak, különös tekintettel a kalciumra, a jódra és a telített zsírokra." – mondta Vegard Lysne, MSc, a Bergeni Egyetem Táplálkozási Központjának és a Haukeland Egyetemi Kórház Szívbetegségek Osztályának vezető szerzője.

Bár korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a különböző tejtermékek eltérő módon, akár ellentétes irányban is befolyásolhatják a szív- és érrendszeri egészséget, de ezt elsősorban az egészségesek körében vizsgálták – jegyezte meg.

"Mivel a kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő betegekről kevés adat áll rendelkezésre, ezért a tejtermékek kardiális hatását szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők körében szerettük volna megvizsgálni. Elsődleges célunk ezzel a vizsgálattal annak a feltárása volt, hogy az eltérő típusú tejtermékek fogyasztása hogyan függhet össze a szív- és érrendszeri betegségek prognózisával, és a halálozással” – mondta a kutatásvezető.

A kutatás részletes menete

A kutatók 1929 stabil angina pectorisban szenvedő beteg adatait elemezték.

A vizsgálatba bevont betegek többsége, 80%-a férfi volt, a betegek átlagéletkora pedig 61,8 év volt. A stabil angina pectoris mellett a vizsgált populáció 47%-ának volt magas vérnyomása, 31%-ának pedig cukorbetegsége is, 29%-uk pedig dohányzott is. A betegek többsége (90%) acetilszalicilsavat, 90%-a sztatinokat, 77%-a béta-blokkolót szedett. A kutatók az étrendi adatokat egy étkezési gyakoriság kérdőív segítségével nyerték, amelyet az első vizsgálati napon adtak át a betegeknek, akik azt postai úton, vagy az 1 hónap múlva esedékes utógondozó látogatás alkalmával adhatták vissza.

A fogyasztás gyakorisága közül napi, heti, havi vagy soha nem fogyaszt opciót lehetett megjelölni. A mennyiséget mértékegységekkel, például szeletekkel, darabokkal stb., vagy háztartási mértékkel (egy marék stb.) becsülhették meg.

A tejet magas zsírtartalmú, alacsony zsírtartalmú, sovány vagy nem meghatározott zsírtartalmú tejként lehetett besorolni. A választható sajtok közé tartozott a barna sajt: egy norvég, karamellszerű sajt, amelyet savóból, tejből és tejszínből készítenek; fehér sajt; krémsajtok; főzött, vagy ömlesztett sajtok; és egyéb dobozos sajtok.

Az összes elfogyasztott tejterméket a tej, a sajt, a joghurt, a tejszín, a tejföl, a fagylalt és a vaj grammokban kifejezett összegeként számították ki.

Az átlagos utánkövetési idő 5,2 év volt stroke esetén, 7,8 év szívinfarktus esetén és 14,1 év a halálozás esetében.

A vizsgálat kimutatta, hogy a magasabb össz. tejtermék- és magasabb tejfogyasztásról beszámoló betegeknél nagyobb volt mind a stroke, mind a kardiovaszkuláris halálozás kockázata.

A magasabb sajtfogyasztás azonban fordítottan arányos volt az akut szívinfarktus kockázatával, vagyis a több sajtot, mint tejet fogyasztó betegek körében csökkent a szívinfarktus kialakulásának kockázata.

A vizsgálat szerint a vajfogyasztás sajnos szintén összefüggött a megnövekedett akut miokardiális infarktus kockázatával, valamint megnövekedett halálozási aránnyal is járt a szív-érrendszeri betegek körében.

A kutatásvezető, Lysne hangsúlyozta, hogy mivel az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, az orvosoknak nem szabad pusztán ezen eredmények alapján megváltoztatniuk azt, amit a pácienseiknek általában javasolnak.

"Bár egyre több szakirodalmi adat utal arra, hogy a fokozott sajtfogyasztás összefüggésbe hozható a csökkent szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatával, de az még nem világos pontosan, hogy ez tisztán ok-okozati hatás, vagy pusztán a sajtfogyasztás a magasabb társadalmi-gazdasági státusz, és így az egészségesebb életmód jelzője-e " – mondta.

"Szeretném, ha a jövőbeni tanulmányok a különféle tejtermékek fogyasztását külön-külön vizsgálnák, nem pedig kollektíven. Ha az adatok továbbra is azt sugallják, hogy a különböző tejtermékeknek eltérő egészségügyi hatásai vannak, azt ezután feltétlenül be kell építeni az étrendi ajánlásokba" – tette hozzá Lysne.

A tejtermékek egy heterogén élelmiszercsoport

"Ezek az eredmények nem igazán meglepőek, mert már régóta hallhatunk olyan tanácsokat, hogy fogyasszunk inkább alacsony zsírtartalmú tejet, kerüljük a teljes tejet és így tovább, így ez a tanulmány csak megerősíti azt, amit már tudunk" –mondta Qi Sun, a Harvardi Egyetem táplálkozási és epidemiológiai tanszékének egyetemi docense.

"A tejjel azonban érdemes lenne konkrétabban foglalkozni, ugyanis nem közöltek még semmilyen adatot a különböző tejfajták zsírtartalmának és a szív-érrendszeri kockázatnak az összefüggéseire vonatkozóan. A fent említett kutatási adatok is csak a magasabb tejfogyasztásra vonatkoztatják az összefüggést. Érdemes lenne összevetni az alacsony zsírtartalmú és a magas zsírtartalmú tej kardiovaszkuláris egészségre gyakorolt hatását is" – mondta Sun.

Qi Sun egyetért abban, hogy a tejtermékek az élelmiszerek egy heterogén csoportja, és a szív- és érrendszeri egészség szempontjából a legjobb, ha mindegyik típust külön-külön is megvizsgáljuk.

Sun szerint a tejszín tonnányi telített zsírt tartalmaz, úgyszintén a vaj is. Míg a joghurt például elérhető normál, csökkentett zsírtartalmú és alacsony zsírtartalmú változatban is. A táplálkozástudományi szakember szerint a joghurt például egészséges, fogyasztása a szívbetegségek és a cukorbetegség alacsonyabb kockázatával jár együtt, tehát ezt jó típusú tejterméknek tartja. Véleménye szerint a joghurtnak, és a fermentált tejtermékeknek mindenképpen jótékony hatásúnak kell lenniük, legalábbis a zsíros tejhez és a vajhoz képest. Szerinte a vaj és a zsíros tej továbbra is azok az elsődleges tejtermékek, amelyeket kerülni érdemes a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése érdekében.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosWEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Forrás: Milk Bad, Cheese Not? Dairy Products Tied to Different CVD Risks (Medscape)

Cikkajánló

A szívinfarktus tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Szívinfarktus
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Dr. Vajda Orsolya, háziorvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest