Kerülendő-e a forró fürdő szívbetegként?

A meleg vizes fürdőzés, vagy a szaunázás kellemes kikapcsolódási lehetőség. De biztonságos-e a pezsgőfürdő, jacuzzi, szauna a szívbetegeknek? Ebben a cikkben ezt a kérdést járjuk körül. A pezsgőfürdők mellé gyakran tesznek ki figyelmeztető táblát, hogy az időseknek és a szívbetegeknek konzultálniuk kell orvosukkal, mielőtt ezeket használnák.

A pezsgőfürdőzés növelheti a pulzusszámot és csökkentheti a vérnyomást. Ez magyarázza a szívbetegeknek szóló figyelmeztetést, hogy konzultáljanak orvosukkal, mielőtt kipróbálnák ezt a fajta kikapcsolódást. Valóban, érdemes megkérdeznie kezelőorvosát, hogy a szívfrekvencia hirtelen emelkedése (mely ilyen esetben körülbelül a mérsékelt fizikai aktivitással egyenértékű) kockázatos lehet-e az ön számára, ugyanis számos különféle szív-érrendszeri megbetegedés létezik. Ezenkívül a forró fürdőzés következtében kialakuló vérnyomáscsökkenés (akár 20 Hgmm-es a szisztolés vérnyomásértékben) szédülést vagy akár ájulást is kiválthat az arra érzékeny egyénekben.

Figyeljen a biztonságára!

Számos tanulmány szerint rendszeresen alkalmazva – és itt fontos a rendszeresség – mind a meleg vizes fürdőzés, mind a szaunázás segíthet megelőzni a szívrohamot és a stroke-ot.

Azok az emberek tehát, akik gyakran szaunáznak vagy gyakran vesznek forró fürdőt, csökkenthetik a szívproblémák kockázatát. De egyes szívbetegségek, vagy alacsony vérnyomás esetén egyáltalán nem árt az óvatosság.

Mind a szauna, mind a forró fürdő (vagy pezsgőfürdő) egyébként biztonságosnak tűnik stabil szívbetegségben, sőt enyhe szívelégtelenségben szenvedők számára is. De az instabil mellkasi fájdalomban (anginában), rosszul szabályozott magas vérnyomásban, vagy más súlyos szívproblémában szenvedőknek érdemes kerülniük ezeket, és konzultálniuk kezelőorvosukkal.

Panaszainak, betegségének, állapotának ismeretében kezelőorvosa tudja megítélni pontosan a veszélyeket és kockázatokat, így bármilyen szívproblémája van, mindig fogadja meg kezelőorvosa tanácsát és tartsa be utasításait!

A 70-es éveiket taposó vagy annál idősebb embereknek, akiknek a vérnyomása alacsony, szintén fokozottan óvatosnak kell lenniük. Ha a víz túl forró a fürdőben (akár strandról, gyógyfürdőről vagy kádfürdőről van szó) vagy a pezsgőfürdőben, a vérnyomása túl alacsonyra süllyedhet, ami szédülést vagy súlyos esetben ájulást is okozhat. Megszédülve pedig könnyen el is csúszhat a nedves felületeken további komoly sérüléseket begyűjtve.

Alacsony vérnyomásérték alatt 110 Hgmm körüli vagy az annál alacsonyabb szisztolés nyomást értjük ez esetben (a szisztolés érték az első szám a leolvasásban).

A 37-40 °C-os vízhőmérséklet egyébként még rendben van. Fontos, hogy lassan ereszkedjen bele, hogy szervezete fokozatosan alkalmazkodhasson hozzá. A hirtelen vagy hosszan tartó forró vízbe merülés túlmelegítheti a testét és megterhelheti a szívét. Tehát legyen tudatos és gondolkodjon józan ésszel, ez segíthet megőrizni a biztonságát fürdőzés közben.

Mitől lehet egyesekre mégis veszélyes a forró fürdőzés?

A meleg fürdőben, vagy a szaunában a magas hőmérséklet hatására az erek kitágulnak, ami csökkenti a vérnyomást, miközben a testhőmérséklete megemelkedik.

Az izzadság elpárologtatása általában segít lehűlni, de ha forró vízbe merül, ez a természetes hűtőmechanizmus nem működik. Ennek eredményeként teste nem tud lehűlni.

Amikor a teste túlhevül:

• Az erek kitágulnak, hogy megpróbálják lehűteni a testet.
• A vér a bőr felé terelődik, távol a test magjától.
• A pulzusszám és a pulzus növekszik a vérnyomásesés ellensúlyozására.

Általában ezek az események egészséges embereknek nem okoznak problémát. Ha azonban szív- és érrendszeri betegsége van, ezen események sorozata túlterhelheti a szívét. Emellett a szív által pumpált vér mennyisége is megemelkedik, különösen a pezsgőfürdőben. Ez annak a következménye is, hogy a víz nyomást gyakorol a testre, ami növeli a szív terhelését, munkáját. Azokban az állapotokban, ahol a szív terhelését fokozottan kerülni kell, ez a fajta megterhelés is extrán igénybe veheti a szívét.

A szív túlterhelődése a következőkhöz vezethet:

• Megfelelő vérnyomás elvesztése, ha a szíve nem tud elegendő vért pumpálni.
• Megnövekedett vérnyomás, ha ön érbeteg, vagy ha az artériái beszűkültek és kevésbé rugalmasak.
• Szédülés vagy ájulásérzés.
• Hányinger.
• Rendellenes szívritmus, szívritmuszavar.
• Nem megfelelő véráramlás a szívbe vagy a testbe.
• Legrosszabb esetben szívroham.

Egyes, a szívbetegségekre felírt gyógyszerek is hozzájárulhatnak a problémához, mivel a béta-blokkolók csökkentik a pulzusszámot és korlátozzák a bőr véráramlását, a diuretikumok pedig fokozzák a víz és a só kiválasztását.

A testhőmérséklet hirtelen emelkedése tehát jelentős terhelést okoz a szív- és érrendszerben, elsősorban a fentebb felsorolt változások sorozata révén, ami a megemelkedett pulzusszámot eredményezi. A magasabb pulzusszám – különösen csökkent szívműködés, szívritmuszavarok és koszorúér-elzáródások esetén – kardiális eseményt, például véráramlási zavarokat okozhat, és a legrosszabb esetben szívrohamként nyilvánulhat meg.

Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Praktikus tippek a pezsgőfürdőzéshez

Ha szívbeteg, beszéljen orvosával, mielőtt belevágna ebbe a szórakozásba. Ha szerinte fürödhet, kövesse az alábbi tippeket a biztonsága megőrzése érdekében:

• Szabályozza a víz hőmérsékletét. A legtöbb pezsgőfürdő hőmérséklet-szabályozóval és hőmérővel rendelkezik.
• Korlátozza a forró vízzel való érintkezést. A legtöbb szakértő szerint legfeljebb 5-10 perc biztonságos.
• Maradjon hidratált. Tartson a közelben egy üveg hideg vizet, és fürdőzés közben is kortyolgasson.

Mi a helyzet a szaunával?

A tipikus finn szauna hőmérséklete 79-80° C körül van. Ha alacsony a vérnyomása, ne maradjon tovább benn 15-20 percnél, inkább javasolt ennél is kevesebb ideig. Ha nem szaunázik rendszeresen, különösen legyen körültekintő. Ha kellemetlenül melegnek érzi, vagy szédül, üljön le a szaunán kívül. Az is jó ötlet, hogyha először fokozatosan hagyja lehűlni a testét; ne menjen egyenesen a szabadba, ha hideg idő van. Nemcsak szívbetegek esetén, hanem mindenkinek fontos, hogy forró fürdő, vagy szauna után igyon néhány pohár vizet, hogy mielőbb pótolja az izzadásból elvesztett folyadékot.

A finn szaunázási hagyomány egyébként több ezer éves múltra tekint vissza. A finnek átlagosan hetente kétszer-háromszor szaunáznak, és akár 20 percig is tartózkodnak a fával bélelt, forró, száraz levegős helyiségekben. 2018-ban egy finn kutatócsoport áttekintést adott a szaunázás egészségügyi előnyeiről a Mayo Clinic Proceedings-ben. Számos tanulmány összefüggésbe hozza a gyakori szaunahasználatot (hetente négy-hét alkalommal) a vérnyomás csökkenésével és a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a hirtelen szívhalál és a stroke kockázatának csökkenésével. A szerzők szerint ezek az előnyök a vérerek jobb működéséből, a koleszterinszint javulásából, és a gyakran szaunázóknál megfigyelt gyulladáscsökkentő hatásból eredhetnek. De az is lehetséges, hogy a szaunázás utáni ellazulás – nem beszélve a gyakori szaunázást lehetővé tevő életmódról – magyarázhatja a szívvel kapcsolatos előnyös következményeket.

Összefoglalva

Tartsa mindig szem előtt a biztonságot – még akkor is, ha jacuzziban, forró fürdőben (strandon, gyógyfürdőben vagy kádban), szaunában pihen. Ügyeljen arra, hogy a víz hőmérséklete ne legyen túl magas, maradjon hidratált, igyon sokat, akár fürdés közben is, és ha úgy dönt, hogy pezsgőfürdőt vagy szaunát használ, ebben a tevékenységben – különösen, ha szívbeteg – inkább csak rövid ideig vegyen részt. Kövesse mindig kezelőorvosa utasításait, ha ő azt javasolja, akkor kerülje a forró fürdőt és szaunát!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Are Hot Tubs Safe If You Have Heart Disease? (Cleveland Clinic)
• Hot baths and saunas: Beneficial for your heart? (Harvard Health Publishing)