Lépinfarktus - Tünetek, okok és kezelés
megjelent:
Az infarktus szó hallatán szinte mindenki a szívet vagy az agyat ellátó verőér elzáródása miatt kialakuló betegségre gondol, azonban ez a folyamat nem csak a fent említett két szervet érintheti.
A lépinfarktus a lépszövet körülírt elhalását jelenti, ami leggyakrabban a szervet ellátó verőér (artéria) elzáródása következtében alakul ki (míg a lépvéna trombózis nem jár lépinfarktussal). Az ér elzáródását vérrög okozza, ami lehet magában a lép artériájában kialakult, vagy távolabbi helyről származó, elsodródott (embolizálódott) trombus is.
Lépinfarktus kialakulására hajlamosító betegségek
- Vérképzőrendszer betegsége, pl. leukémia, limfóma. A jelentős lépmegnagyobbodással (splenomegalia) járó kórképekben gyakran alakul ki lépinfarktus.
- Gyulladás - Lehet magának a lépnek a fertőzése, pl. tályog. Gyakoribb azonban a környező hasi szervek gyulladásához társuló lépinfarktus, pl. súlyosabb lefolyású akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén szokott lépinfarktus is igazolódni. Súlyos, egész szervezetet érintő (szisztémás) fertőzések, pl. szepszis esetén szintén gyakran alakul ki.
- Embolizáció (elszabadult vérrög) – általában szív eredetű embólus akad el a lépet ellátó érben, kivizsgálások alkalmával az embólia hátterében gyakran egy addig rejtett ritmuszavar (pl. pitvarfibrilláció) igazolódik.
- Fokozott véralvadással járó állapotok – trombofíliák, antifoszfolipid szindróma, rosszindulatú daganat a szervezetben megváltoztatja a vér viszkozitását, áramlási tulajdonságait, fokozzák a vérrög kialakulásának az esélyét.
- Sérülések: jelentős fokban elmeszesedett (ateroszklerotikus) érrendszer esetén érintett lehet a lépartéria is. Károsodott, meszes érbelhártya fokozza a vérrög kialakulásának esélyét, valamint a meszes ér a lépben könnyebben is sérül tompa hasi trauma vagy hasi műtéti beavatkozás kapcsán.
A lépinfarktus tünetei
A lépinfarktus általában teljesen tünetmentes, csupán véletlenszerű mellékleletként ismerik fel, egyéb okból végzett hasi képalkotó vizsgálatok alkalmával.
Amennyiben tüneteket okoz a lépinfarktus, akkor nem igazán jellegzetes: bal oldali bordaív mögött, a has bal felső részén érzett éles hasi fájdalom, rossz közérzet, hányinger, hányás, esetleg hőemelkedés fordulhatnak elő. A tünetek súlyossága összefüggésben áll az infarktusban érintett terület nagyságával.
Kivizsgálások lépinfarktus gyanúja esetén
Fizikális vizsgálat során tapintható általában nem találunk kóros eltérést. Kivéve abban az esetben, ha a lépinfarktus olyan betegség talaján alakult ki, ami lépmegnagyobbodással jár, mert ebben az esetben a lép a bal bordaív alatt tapinthatóvá válik. Önmagában a tapintási lelet még nem utal egyértelműen lépinfarktusra.
Jelenleg nincs olyan laborvizsgálati marker, ami specifikus lenne a lépinfarktusra (mint a szívinfarktus esetén vizsgált troponin). Általában emelkedett LDH (laktát dihidrogenáz) és D-dimer érték jellemző, ami a legtöbb szervezetben zajló gyulladás, illetve trombózis esetén is megemelkedik. Ennek ellenére érdemes vérvételt végezni, mert ki lehet zárni egyéb hasi panaszt okozó betegségeket (hematológiai eltéréseket, hasnyálmirigy-gyulladást).
Egyértelmű diagnózist a radiológia, a kontrasztanyagos CT vagy MR vizsgálat ad. Általában háromszög alakú, keringés nélküli (kontrasztanyagot nem halmozó) területként ábrázolódik a felvételen.
Kezelési lehetőségek
A lépinfarktus kezelése esetén mindig törekedni kell az alapbetegség kezelésére, figyelembe véve a beteg általános állapotát. Például egy életveszélyes szepszis esetén az elsődleges cél az elhatalmasodó fertőzés kontroll alatt tartása, és nem a lépinfarktus kezelése.
A komplikációkkal (pl. tályogképződés, vérzéses átalakulás vagy lépvérzés, pszeudociszta képződés) nem járó lépinfarktus különösebb kezelést nem igényel. Panaszok estén tüneti terápia (fájdalom- és hányingercsillapítás) javasolt.
Szövődmények esetén sebészeti megoldás (a lép eltávolítása) is szükségessé válhat.
Forrás: WEBBeteg
