Hasznos vagy sem az aszpirin a szív-érrendszeri betegségek ellen?

Az aszpirin alkalmazása jó ideje foglalkoztatja az orvostársadalmat és a pácienseket egyaránt, arra a kérdésre keresve választ, hogy vajon a rendszeresen szedett aszpirin hatékony-e a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében, illetve a már bekövetkezett események kiújulásának megakadályozásában.

Vajon mi erről a hivatalos ajánlás? Ebben a kérdésben segített tájékozódni dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológusa.

Az aszpirin tündöklése és használatának változása

1988-ban publikálták azt a megdöbbentő amerikai tanulmányt, amely szerint 44%-kal csökkent azon 40-84 éves, kardiológiai előzménnyel nem rendelkező férfiak körében a szívinfarktus előfordulása, akik aszpirint szedtek. Ez olyan nagy hatással volt a közvéleményre, hogy 2017-ben a 40 feletti, szív-érrendszeri betegséggel nem rendelkező amerikaiak negyede szedett már naponta aszpirint, 20%-uk orvosi ajánlás nélkül. 2018-ban azonban megjelent három olyan tanulmány is, amelyek az előnyök helyett a hátrányokat hangsúlyozták. Ezek szerint a gyógyszer csak 11%-kal csökkentette a szívinfarktus kockázatát a vizsgált alanyok körében, miközben potenciális veszélyt jelentett. Ez pedig az volt, hogy az alacsony dózisú aszpirint szedő betegeknél 58%-kal nőtt a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázata az aszpirint nem szedőkhöz képest, valamint 31%-kal nőtt az koponyaűri vérzés kockázata.

Mi történhetett tehát?

Néhány szakember annak tulajdonította a korábbi jó eredményeket, hogy kevesebb amerikai dohányzott, egyre többen ismerték az egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás hatásait, gondosabb kezelést kaptak a magasvérnyomás betegek és a sztatinok elterjedésével a magas koleszterinszintet is vissza lehetett szorítani. Ráadásul egy újabb gyógyszercsoportot is alkalmazni kezdtek az aszpirin helyettesítésére, az ún. P2Y12 inhibitorok ugyanis hatékonyan csökkentették a szívinfarktus és a stroke rizikóját akut koszorúér-szindrómás betegeknél és azoknál is, akik átestek koszorúeret érintő beavatkozáson. Megjegyzendő azonban, hogy ezt a gyógyszercsoportot tehát szív-érrendszeri betegeknél alkalmazták, és nem e tekintetben egészségeseknél primer prevencióként, mint korábban az aszpirint.

Az ajánlások ma már árnyaltabbak

Az új bizonyítékok arra késztették az amerikai United States Preventive Services Task Force nevű hivatalt, hogy 2022-ben új irányelveket tegyenek közzé, leminősítve az alacsony dózisú aszpirin elsődleges prevenciós célú használatára vonatkozó ajánlást. Korábban a szervezet kijelentette, hogy az orvosoknak napi alacsony dózisú aszpirint kell elrendelniük az 50-59 éves felnőtteknél, és meg kell fontolniuk azok használatát olyan 60-69 éves felnőtteknél, akiknél a szív- és érrendszeri betegségek 10 éves kockázata meghaladja a 10%-ot.

A frissített iránymutatások már úgy fogalmaznak, hogy a 40-59 éves, 10%-nál nagyobb kockázatú felnőtteknél az alacsony dózisú aszpirin kezelés megkezdésére vonatkozó döntésnek „személyre szabottnak kell lennie”, a szakmai megítélés és a páciens egyéni preferenciái alapján. Az USPSTF azt is javasolta, hogy 60 évnél idősebbek ne szedjenek aszpirint.

Mindeközben az Amerikai Kardiológiai Társaság és az American Heart Association árnyaltabban fogalmaz, és azt mondja, hogy a korábbi erős ajánlás helyett fontolóra lehet venni az alacsony dózisú aszpirin szedését elsődleges megelőzés céljából a kiválasztott 40-70 éves felnőttek körében.

Az előnyöket és a hátrányokat mérlegelni kell

A kardiológusok szerint is az egyéni mérlegelés lehet célravezető. Egy olyan 60 fölötti személynél például, akinél nagy kockázata van a szív-érrendszeri betegségeknek, aki nem tud leszokni a dohányzásról, és nem tapaszalt még vérzéses problémát, hasznos lehet az alacsony dózisú aszpirin, különösen, ha a kiegészítő vizsgálatok (például a koszorúér kalcium teszt) is biztonságosnak jelzik azt.

Ugyanakkor minden nagyobb kockázatú páciensnél igyekszünk más megelőzési javaslatot is tenni: például a magas vérnyomás rendszeres ellenőrzését és kezelését, a dohányzás elhagyását, és azon életmódbeli változtatások bevezetését, amelyek bizonyítottan csökkentik a kardiológiai rizikót – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológusa.

Fontos, hogy segítsünk csökkenteni a betegek testtömeg-indexét és koleszterinszintjét is. Ebben nagy segítség lehet az életmód orvoslás, ami a táplálkozás- és mozgásterápiára, valamint a stresszcsökkentésre épít és garantáltan nincs mellékhatása. Ugyanakkor az aszpirinszedéstől sem szükséges teljesen elzárkózni, bizonyos esetekben nagy előnyt jelentet a szívinfarktus és a stroke megelőzésében.

(Kardioközpont - Dr. Jenei Zsigmond Máté, belgyógyász, kardiológus)