Vaspótlás szívelégtelenségben
megjelent:
Az ásványianyag-rendellenességek a szívelégtelenség gyakori szövődményei. A betegséggel járó élettani változások, a kezelésre alkalmazott gyógyszerek és a kísérő betegségek, mint a krónikus vesebetegség, megzavarhatják az ásványi anyagok homeosztázisát. A vashiány az egyik gyakori ilyen rendellenesség.
A szívelégtelenségben szenvedők körében gyakori a káliumion-zavar, az alacsony nátrium- és magnéziumszint. Az alacsony vagy magas káliumszint (hypokalaemia, hyperkalaemia) a betegek több mint 40 százalékánál, az alacsony nátriumszint (hyponatraemia) 18-27 százalékánál, az alacsony magnéziumszint (hypomagnesaemia) 7-52 százalékánál, a foszfátegyensúly zavara pedig 13 százalékánál figyelhető meg. Ezek a rendellenességek a szívelégtelenség súlyosságának mutatóiként szolgálnak, és szoros összefüggésben állnak a megbetegedés és a halálozás fokozott kockázatával.
A vashiány a leggyakoribb ásványianyag-rendellenesség, ami a szívelégtelenségben szenvedő betegek akár 60 százalékát is érintheti. A vashiány szignifikánsan összefügg a kedvezőtlen klinikai kimenetelekkel, például a csökkent életminőséggel és terhelhetőséggel, a beteg ismételt kórházi felvételével és az összhalálozással.
Szívelégtelenségben a vashiány különböző módon alakulhat ki, beleértve az anorexia miatt csökkent vasbevitelt, a krónikus gyulladással és májtúltengéssel összefüggő megnövekedett hepcidinszintet, valamint a trombóziselleni gyógyszerek egyidejű alkalmazása miatt fellépő rejtett emésztőrendszeri vérzést.
A vaspótló terápia hatékonyságát klinikai vizsgálatokban bizonyították, az orvosi irányítás mellett folytatott vaspótlás javítja a beteg terhelhetőségét, életminőségét és hosszabb távú kilátásait.
Tovább A vaspótlás lépcsőfokai
(Forrás: DRportal - a European Journal of Internal Medicine cikke alapján)
