Mi okozhatja a koleszterinszint ingadozását?

A koleszterinszint a legtöbb betegnél aránylag stabil, életmódváltás és kezelés mellett is csak fokozatosan változtatható meg. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat szignifikáns ingadozás, aminek az okát érdemes kivizsgálni.

A koleszterinszintet befolyásoló tényezők között szerepel számos életmódbeli jellemző (étrend, testmozgás, testsúly, dohányzás), betegségek és a szedett gyógyszerek hatása, genetikai hajlam (családi hiperkoleszterinémia), hormonális változások és környezeti hatások. A legtöbb magas koleszterinszintet eredményező tényező azonban vagy állandó, mint például a genetikai adottság, vagy csak fokozatosan vezet a koleszterinszint változásához. Megfelelő életmód fenntartása mellett 3-6 hónap alatt érhető el számottevő vérkoleszterinszint-csökkenés, hiszen maga a fogyás és a megfelelő edzettségi állapot elérése is időigényes. Még a koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés megkezdése után is 6-8 hét szükséges a maximális hatás eléréséhez.

Bizonyos esetekben azonban ennél hamarabb és nagyobb mértékben is ingadozhat a koleszterinszint, és 2-4 hét elteltével elvégzett mérések eltérő eredményt mutathatnak. Ennek okát érdemes végiggondolni, gyors lipidszintemelkedés esetén pedig kivizsgáltatni.

Életmód tényezők

A telített zsírok és transzzsírok túlzott fogyasztása koleszterinszint-emelő hatású, ezek telítetlen zsírokkal való helyettesítése csökkentheti a "rossz" LDL-koleszterin szintjét. A drasztikus fogyással járó diéták azonban a tapasztalatok szerint nem felgyorsítják a koleszterinszint csökkenését, hanem átmenetileg növelik is azt. A jelenség oka, hogy a hirtelen nagy arányú energiamegvonás megváltoztatja a zsíranyagcserét is, a szervezet pedig igyekszik tartalékolni annak hatására.

A koleszterinszintet szignifikánsan növelő tényezők közé tartozik a kávéfogyasztás növekedése. Kutatások szerint a napi egy kávét fogyasztóknál a napi 4 kávéra történő átállás után váratlan LDL-szint emelkedés mérhető.

Hormonális ingadozások

Az olyan életeseményekhez kötődő hormonszintek, mint a terhesség, a menopauza vagy a havi menstruációs ciklus, szintén befolyásolják a koleszterinszintet. A női nemi hormonok - az ösztrogén és a progeszteron - befolyásolják a koleszterin termelését és kiürülését a véráramból.

• A terhesség alatt a vér koleszterinszintje átlagosan 30-40 százalékkal emelkedik a magzati fejlődés táplálására, majd a szülés után a számok általában néhány hónapon belül normalizálódnak.
• A premenopauzában lévő nők a koleszterinszint ciklushoz kötött ingadozását is tapasztalják az ösztrogénszint emelkedésével és csökkenésével összefüggésben. Az ösztrogénszint közvetlenül az ovuláció előtt éri el a csúcsot, majd az ovuláció után gyors csökkenésnek indul. Menopauza után, a menstruáció megszűnését követőenmár sajnos inkább a stabilan magasabb koleszterinszint jellemző.

A hormonális hatások közé tartozik a stressz is. A fokozott stresszel járó időszakokban megugrik a stresszhormon, a kortizol szintje a szervezetben, ami növeli az LDL- és az összkoleszterin-szintet.

Betegségek és gyógyszerek

Bizonyos krónikus anyagcserebetegségek növelik az LDL- és összkoleszterin szintjét a szervezetben. Ezek közé tartozik a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség és a pajzsmirigy-alulműködés. Az ezen betegségekben bekövetkező állapotváltozás megzavarja a normál koleszterinanyagcserét.

Különféle vényköteles gyógyszerek is hozzájárulnak a koleszteriningadozáshoz. Azok a gyógyszerek, amelyek mellékhatásként emelik a koleszterinszintet, a következők:

• kortikoszteroidok (szteroid gyulladáscsökkentők)
• immunszuppresszánsok (autoimmun betegségek kezelésére)
• hormonális fogamzásgátlók és hormonpótló terápia
• az általában magas vérnyomás kezelésére használt béta-blokkolók és diuretikumok (vízhajtók)
• antikonvulzív szerek (epilepszia kezelésére használt görcsgátlók)
• vírusellenes szerek
• interferonok (egyes daganatos betegségek és vírusfertőzések kezelésében)
• antipszichotikumok
• retinoidok (erős bőrgyógyászati készítmények)

Évszakok és időjárás

Jelentős szezonális eltérések mutathatók ki a koleszterinszintben az évszakok változásával. Egy kutatás szerint az LDL-koleszterin szintje a téli hónapokban átlagosan 8 százalékkal emelkedik, nyáron ezzel szemben a "jó" HDL-koleszterin szintje nő átlagosan 9 százalékkal. Az összefüggés főleg ott mutatkozik meg, ahol jelentős a hőmérsékletkülönbség az évszakok között. A jelenség mögött a lipidanyagcsere környezeti tényezőkre visszavezethető természetes változása, a kevesebb napfény és a hideg hónapokban jellemzően csökkenő fizikai aktivitás, zöldség- és gyümölcsfogyasztás áll.

WEBBeteg
Felhasznált források: HealthLine, Imperial Center Family Medicine
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta