Mi okozhatja a koleszterinszint ingadozását?

WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta megjelent:

A koleszterinszint a legtöbb betegnél aránylag stabil, életmódváltás és kezelés mellett is csak fokozatosan változtatható meg. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat szignifikáns ingadozás, aminek az okát érdemes kivizsgálni.

A koleszterinszintet befolyásoló tényezők között szerepel számos életmódbeli jellemző (étrend, testmozgás, testsúly, dohányzás), betegségek és a szedett gyógyszerek hatása, genetikai hajlam (családi hiperkoleszterinémia), hormonális változások és környezeti hatások. A legtöbb magas koleszterinszintet eredményező tényező azonban vagy állandó, mint például a genetikai adottság, vagy csak fokozatosan vezet a koleszterinszint változásához. Megfelelő életmód fenntartása mellett 3-6 hónap alatt érhető el számottevő vérkoleszterinszint-csökkenés, hiszen maga a fogyás és a megfelelő edzettségi állapot elérése is időigényes. Még a koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés megkezdése után is 6-8 hét szükséges a maximális hatás eléréséhez.

Bizonyos esetekben azonban ennél hamarabb és nagyobb mértékben is ingadozhat a koleszterinszint, és 2-4 hét elteltével elvégzett mérések eltérő eredményt mutathatnak. Ennek okát érdemes végiggondolni, gyors lipidszintemelkedés esetén pedig kivizsgáltatni.

Életmód tényezők

A telített zsírok és transzzsírok túlzott fogyasztása koleszterinszint-emelő hatású, ezek telítetlen zsírokkal való helyettesítése csökkentheti a "rossz" LDL-koleszterin szintjét. A drasztikus fogyással járó diéták azonban a tapasztalatok szerint nem felgyorsítják a koleszterinszint csökkenését, hanem átmenetileg növelik is azt. A jelenség oka, hogy a hirtelen nagy arányú energiamegvonás megváltoztatja a zsíranyagcserét is, a szervezet pedig igyekszik tartalékolni annak hatására.

A koleszterinszintet szignifikánsan növelő tényezők közé tartozik a kávéfogyasztás növekedése. Kutatások szerint a napi egy kávét fogyasztóknál a napi 4 kávéra történő átállás után váratlan LDL-szint emelkedés mérhető.

Hormonális ingadozások

Az olyan életeseményekhez kötődő hormonszintek, mint a terhesség, a menopauza vagy a havi menstruációs ciklus, szintén befolyásolják a koleszterinszintet. A női nemi hormonok - az ösztrogén és a progeszteron - befolyásolják a koleszterin termelését és kiürülését a véráramból.

  • A terhesség alatt a vér koleszterinszintje átlagosan 30-40 százalékkal emelkedik a magzati fejlődés táplálására, majd a szülés után a számok általában néhány hónapon belül normalizálódnak.
  • A premenopauzában lévő nők a koleszterinszint ciklushoz kötött ingadozását is tapasztalják az ösztrogénszint emelkedésével és csökkenésével összefüggésben. Az ösztrogénszint közvetlenül az ovuláció előtt éri el a csúcsot, majd az ovuláció után gyors csökkenésnek indul. Menopauza után, a menstruáció megszűnését követőenmár sajnos inkább a stabilan magasabb koleszterinszint jellemző.

A hormonális hatások közé tartozik a stressz is. A fokozott stresszel járó időszakokban megugrik a stresszhormon, a kortizol szintje a szervezetben, ami növeli az LDL- és az összkoleszterin-szintet.

Betegségek és gyógyszerek

Bizonyos krónikus anyagcserebetegségek növelik az LDL- és összkoleszterin szintjét a szervezetben. Ezek közé tartozik a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség és a pajzsmirigy-alulműködés. Az ezen betegségekben bekövetkező állapotváltozás megzavarja a normál koleszterinanyagcserét.

Különféle vényköteles gyógyszerek is hozzájárulnak a koleszteriningadozáshoz. Azok a gyógyszerek, amelyek mellékhatásként emelik a koleszterinszintet, a következők:

  • kortikoszteroidok (szteroid gyulladáscsökkentők)
  • immunszuppresszánsok (autoimmun betegségek kezelésére)
  • hormonális fogamzásgátlók és hormonpótló terápia
  • az általában magas vérnyomás kezelésére használt béta-blokkolók és diuretikumok (vízhajtók)
  • antikonvulzív szerek (epilepszia kezelésére használt görcsgátlók)
  • vírusellenes szerek
  • interferonok (egyes daganatos betegségek és vírusfertőzések kezelésében)
  • antipszichotikumok
  • retinoidok (erős bőrgyógyászati készítmények)

Évszakok és időjárás

Jelentős szezonális eltérések mutathatók ki a koleszterinszintben az évszakok változásával. Egy kutatás szerint az LDL-koleszterin szintje a téli hónapokban átlagosan 8 százalékkal emelkedik, nyáron ezzel szemben a "jó" HDL-koleszterin szintje nő átlagosan 9 százalékkal. Az összefüggés főleg ott mutatkozik meg, ahol jelentős a hőmérsékletkülönbség az évszakok között. A jelenség mögött a lipidanyagcsere környezeti tényezőkre visszavezethető természetes változása, a kevesebb napfény és a hideg hónapokban jellemzően csökkenő fizikai aktivitás, zöldség- és gyümölcsfogyasztás áll.

WEBBeteg logó

WEBBeteg
Felhasznált források: HealthLine, Imperial Center Family Medicine
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta

Frissítve: 2025.03.18. 04:50, Megjelent: 2025.03.18. 04:50
Címkék: Koleszterin téma

Cikkajánló

Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL

Dr. Borsi-Lieber Katalin, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Koleszterin
A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. Kisebb részének összetevőit táplálékokból vesszük magunkhoz, a másik, nagyobb hányada a májban képződik (szintetizálódik). Részt vesz a sejtmembránok felépítésében, az epesavak egyik alkotója, számtalan hormon előállításának kiindulási anyaga, szerepe nélkülözhetetlen az emberi szervezetben.

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest