Röviden a szív- és érrendszeri betegségekről

Napjainkban a fejlett országok népességének fele hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. Ez a betegségegyüttes a korai halálozás egyik legjellemzőbb válfaja, ezért is fontos kellő figyelmet fordítani a betegségek megelőzésére és hatékony kezelésére.

Közel 300 rizikófaktort határoztak meg, amelyek szerepet játszhatnak a szívbetegségek kialakulásában. A kardiovaszkuláris események megjelenését tekintve kiemelendő az akut szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség, illetve a koszorúér-betegség.

Kardiovaszkuláris betegségek rövid áttekintése

Endocardium betegségei: Két csoportja van: a noninfektív és az infektív endocaditis. Manapság már ritkábban fordul elő, de még így is kiemelendő közülük a Streptococcus okozta rheumás láz. Ez a betegség a szíven kívül még számos szervben (központi idegrendszer, bőr, ízületek) okoz elváltozást, és leggyakrabban az 5-15 évesek körében.

A tünetek egy felső légúti fertőzést követően 2-3 hét múlva alakulnak ki. Ilyenkor jelentkezik láz, ízületi fájdalommal, különböző bőrelváltozással. A szív egészét érintheti a folyamat, így gyakori a szívzörej, EKG vagy szívultrahang eltérések. Később ez a leggyakoribb oka a szerzett billentyűhibáknak.

Szerzett billentyűhibák: Leggyakrabban a rheumás endocarditis okozza a jelentős nyomásnak kitett billentyűkön. Az aortastenosis a leggyakoribban előforduló billentyűhiba, főként a férfiak körében. Sokáig panaszmentes a beteg, csak nagyfokú szűkület esetén lépnek fel már súlyos tünetek (alacsony vérnyomás, szédülés, ájulás, fulladás). A második leggyakoribb billentyű hiba a mitralis stenosis. Sokszor a tüdőpangás tünetei dominálnak (fulladás, köhögés, esetleg vérköpés is).

Veleszületett szívbetegségek: Ezeket a szívhibákat akár már az anyaméhen belül, de születéskor, legkésőbb gyermekkorban diagnosztizálják és időben korrigálják. Manapság a kardiológiai módszerek és szívsebészeti technika fejlődésének köszönhetően közel 80 százaléka a betegeknek megéri a felnőttkort. Leggyakoribb a kamrai és pitvari septumdefektus. Bővebben a veleszületett szívhibákról

Cardiomyopathia: Összefoglalóan egy olyan szívizom-megbetegedés, amely a szív funkciózavarával jár. Különböző típusai vannak: lehet dilatativ, hypertrophiás, restrictiv. Kialakulásának hátterében állhat keringési zavar, magas vérnyomás, alkohol, gyulladás, gyógyszer, de gyakran ismeretlen az oka, vagy valamilyen genetikai eltérést lehet felfedezni. Jelentőségét az adja, hogy a betegek sokáig panaszmentesek maradnak, csak súlyosabb fokban kerül felfedezésre, vagy csak a hirtelen bekövetkező halál után. A fiatal, versenysportolók körében a leggyakoribb halálok a hypertrophiás cardiomyopathia.

Myocarditis: A szívizom gyulladását okozhatják vírusok, baktériumok, gombák, protozoonok, valamint paraziták. Legtöbbször tünetmentesen zajlik, vagy enyhe atípusos panaszokat okoz (fáradtság, gyengeség, heves szívdobogásérzés). Azonban a hosszan tartó, nem kezelt esetek akár szívelégtelenséghez is vezethetnek.

Pericarditis (szívburokgyulladás): Az akut pericarditis lehet száraz, amikor jellegzetes dörzszörejt lehet hallani, illetve nedves, amelysorán a pericardium két lemeze között jelentősebb mennyiségű folyadék is lehet, ami gátolhatja a szív megfelelő munkáját, és akár szívtamponád is kialakulhat. A consrictiv pericarditis az heveny folyamat következménye során a pericardium hegesedése, zsugorodása alakul ki, amely gátolja a szív munkáját. Ennek köszönhetően pangás figyelhető meg testszerte, fulladással, gyengeséggel jár. Bővebben a szívburokgyulladásról

Koszorúér-betegség (ISZB, angina pectoris, atherosclerosis): Az egyik legfontosabb halálok a középkorúak körében az ischaemiás szívbetegség. Hátterében leggyakrabban a koronária szűkületét okozó sclerosis áll.

Az atherosclerosis különböző rizikótényezői vannak – koleszterinszint emelkedés, magas vérnyomás, elhízás, kevés mozgás, cukorbetegség, köszvény, örökletes tényezők –, amelyek nagy része életmód-változtatással befolyásolható lenne.

Angina pectoris során átmeneti egyensúlyzavar áll fenn a szívizom oxigénigénye és ellátása között. Lehet stabil, ami terhelésre jelentkező mellkasi fájdalommal jár, ami gyógyszerre jól reagál, az instabil típus esetén a tünet nyugalomban, hirtelen alakul ki, és csak lassan javul gyógyszerek ellenére is, illetve a szívinfarctus kockázatát jelentősen megnöveli. Bővebben a mellkasi fájdalom okairól

Szívinfarktus: Legtöbbször coronária szűkülete áll a hátterében. A stressz fontos rizikótényező. Többnyire hirtelen kezdődő, heves retrosternális fájdalom, amely nyakba, a bal karba vagy a hasba sugározhat. Gyógyszerre nem szűnik, és 15 percnél tovább tart. A bőr hideg, nyirkos, gyakran halálfélelemmel jár és hányás kíséri. A vérnyomás csökken, ritmuszavar alakul ki, aminek nagy jelentősége van a szívinfarctus lefolyásában. Jellegzetes labor- és EKG eltérések figyelhetőek meg. Bővebben a szívinfaktusról

Szívritmuszavarok: Gyakori probléma a kardiológiában mind szív- és más betegségekben. Lehet az alapja valamilyen ingerképzési zavar, vagy ingerületvezetési zavar, akár teljes keringésmegállás. A legtöbb EKG segítségével meghatározható, illetve tüneti kezelés adható. Azonban fontos kideríteni a kiváltó tényezőket, hogy a legmegfelelőbb kezelést nyújthassunk és jó prognózist érjünk el. Bővebben a szívritmuszavarról

Szívelégtelenség: Szívelégtelenségről akkor beszélhetünk, amikor fikailag csökkent terhelhetőség lép fel a kamrai működészavar miatt. Idősebb életkorban jelentkezik. Legfőbb kiváltó okai a magas vérnyomás, koszorúérbetegség és a szívinfarktus.

Ha balszívfél elégtelenség alakul ki, akkor fulladás, fekvéskor jelentkező nehézlégzés, illetve éjszakai köhögés a leggyakoribb tünet. Jobbszívfél-elégtelenség esetén jelentős a vénapangás, a láb- és más szervek vizenyője (máj, gyomor, vese). Ha mindkét oldal érintett, a tünetek együtt jelentkeznek és az állapot sokkal súlyosabb. A szívelégtelenség súlyossági fokának megállapítása a NYHA osztályozása szerint történik. Bővebben a szívlégtelenségről

Hypertonia (magas vérnyomás): A fejlett országokban a lakosság több mint egy ötödét érintő probléma, és korral nő megjelenésének a száma. A magas vérnyomásos betegek 20 százaléka nem tud betegségéről, egy negyede egyáltalán nem áll kezelés alatt vagy rosszul kezelt.

A legtöbb esetben esszenciális hypertoniáról van szó, aminek a rizikótényezői közzé tartoznak: stressz, dohányzás, elhízás, rossz táplálkozási szokások, genetikai tényezők, családi halmozódás, endokrin faktorok, de valójában oka ismeretlen. A szekunder hypertoniánál ismert az ok, így lehet vesebetegség, szívbetegség, illetve hormonzavar a hátterében. Hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, Fejfájás főleg reggelente, tarkó tájékon kezdődik, amihez szédülés, álmatlanság, gyengeség társulhat.

Szövődmények, rizikófaktorok

A fent részletezett kardiovaszkuláris betegségeknek számottevő szövődménye is lehet, ami főként magát a szívet érinti (jobb-, balszívfél elégtelenség, ritmuszavar, kardiogén sokk), de akár tüdőödéma, vénástrombózis, stroke is felléphet mint komplikáció.

A fentiekből az is kiderül, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában számos rizikótényezőnek is szerepe van, ezért fontos hangsúlyozni az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció jelentőségét, amivel akár egy hirtelen szívinfarktus elkerülhetővé válik.

Tanulmányok megállapították, hogy több olyan tényező lehet felelős a szívinfarktus kialakulásának 90 százalékáért, amelyek életmód-változtatással és akár gyógyszerek segítségével kezelhetőek. Ezek a rizikófaktorok a következők:

• dyslipidaemia (a lipidek, vagyis vérzsírok normálisnál magasabb szintje),
• dohányzás,
• cukorbetegség,
• magas vérnyomás,
• haskörfogat,
• alkoholfogyasztás,
• pszichoszociális tényezők.

A legtöbb lipidcsökkentő gyógyszer az LDL-koleszterin csökkentésével éri el hatását, pedig már folyamatban vannak olyan klinikai fejlesztések, melyek a jótékony HDL-koleszterin szint növelésével próbálják befolyásolni a kardiovaszkuláris kockázatokat.

Szívbetegségek kezelése

Az invazív beavatkozások száma növekszik a kardiológiai betegségek kezelésében pl.: koszorúér-tágítás, stentbeültetés, billentyű kicserélése, pacemaker behelyezése. Kiemelendő a kardiológiai rehabilitáció fontossága a szívbetegek felépülésében korai moboizációval, mozgásterápiával, egészségneveléssel, amivel elősegítik a betegek visszatérését a munkába, a mindennapi életbe.

Azonban a legtöbb kardiológiai kezelés nem egy rövid ideig tart, hanem akár egy egész életen át. Ezért is jobb a megelőzés, mint az állandó gyógyszerszedés és a kontrollvizsgálatokra való járkálás.

Megelőzés

Elsődleges megelőzéshez tartozik a dohányzásról való leszoktatás, melyre már számos nikotinpótló gyógykészítményt használnak egyre nagyobb sikerrel. A cukorbetegség napjainkban népbetegségnek számít, akiknek 95 százaléka 2-es típusú cukorbeteg, vagyis életmód változtatással, testsúlycsökkentéssel részben megelőzhető lenne.

Ha azonban már kialakult maga a betegség, fontos a megfelelő gyógyszeres kezelés, rendszeres szakorvosi gondozás, és diéta megtartása. Ugyanezek vonatkoznak a magas-vérnyomás betegségre is. Számos gyógyszertípus (béta-blokkoló, ACE gátló, vízhajtó) és kombinációik segítik a kezelését. Az infarktus prognózisát a thrombocytaaggregáció-gátlók nagy mértékben javítják.

Ha már kialakult a szív- és érbetegség, akkor lényeges az időfaktor és megfelelő szakemberek elérése. Ezért lényeges kardiológiai centrumok létrehozása, ahol a legmodernebb eszközök, gépek és legjobb szakemberek állnak rendelkezésre egy akut folyamat (szívinfarktus) kezelésére és utógondozására.

Forrás: WEBBeteg
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos