Fogamzásgátlás és trombózisveszély

Egészséges fiatal nőknél a fogamzásgátló tabletták szedése önmagában igen kis kockázatot jelent a trombózis kialakulása szempontjából, ám bizonyos öröklött vagy újonnan szerzett betegségek, állapotok esetén, az életkor előrehaladtával érdemes átgondolni, hogy milyen fogamzásgátló módszert részesítünk előnyben!

A normális véralvadás során a vér folyékony állapotban van jelen az érpályában, és ha érsérülés történik, akkor ott helyben megalvad, kis thrombust, vérrögöt hozva létre, így biztosítva az érfal regenerálódását. Számos olyan - veleszületett vagy szerzett - állapot van azonban, amely a véralvadásnak ezt a tökéletes egyensúlyát megzavarja, és így vérzékenység vagy - jóval gyakrabban - trombózis jön létre.

Mi növelheti a trombózisveszélyt?

Hosszas ülést, fekvést, vagy sérülést követően, valamely nagyobb műtét utáni időszakban, súlyos elhízásban, különböző daganatos betegségekben gyakran alakul ki vénás trombózis.

Az artériás trombózis esélyét növelő kockázati tényezőkről is beszélni kell. Ezek az előrehaladott (már a 35 évnél idősebb!) életkor, az elhízás, a dohányzás, a migrén és minden olyan betegség, ami károsíthatja az érrendszert (ezek például a cukorbetegség, szívbillentyű-betegség, vérzsíranyagcsere-zavar).

Azonban sok öröklődő oka is lehet a betegségnek, erre a családban való gyakoribb előfordulás is fel kell, hogy hívja a figyelmet. Ilyen esetekben az első trombózis általában már fiatal felnőtt korban fellép, és általában terhesség, fogamzásgátló tabletta szedése, vagy hosszú utazás váltja ki. Ezen öröklődő betegségek közül a Leiden-mutáció a leggyakoribb és a legismertebb, a lakosság 5-8 százalékát érinti. További ilyen veleszületett okok még a protein C-, protein S-, antithrombin-III-hiány, prothrombin gén polimorfizmus.

Ne feledkezzünk meg a COVID-19 fertőzésről és a poszt-COVID időszakról sem. Az új koronavírus több káros hatása miatt fokozza a véralvadást, ezért az erek trombózisának a rizikóját. Az általa okozott tüdőgyulladás is, és a vírus elleni védekezés során az immunrendszer erős aktivitása is trombózisfokozó hatású. Ezt az új koronavírus okozta fokozott trombózis rizikót emelhetik tovább azok, akik ösztrogén tartalmú kombinált fogamzásgátlót használnak, mert ezek a készítmények, ha minimálisan is, de eleve fokozzák a trombózisrizikót.

Akár több tízszeresére is nőhet a kockázat

A felsorolt örökletes és szerzett betegségek, illetve állapotok nem jelentenek azonos trombóziskockázatot. Kisebb rizikót jelent például az elhízás, a kombinált (ösztrogént és progeszteront is tartalmazó) fogamzásgátló tabletták szedése önmagában. A dohányzás, különösen a 35 év feletti emberek esetében szintén növeli a trombózisra való hajlamot. Szintén kockázatnak van kitéve, aki tartósan fekszik vagy akár ideiglenesen, de tartósabban nem mozog (ide tartozik a 4 óránál hosszabb repülőút is), különösen, ha még jelen vannak egyéb kockázati tényezők is.

Legnagyobb a rizikó lebénult, ágyban fekvő, vagy tumoros betegek esetén, valamint azoknál, akik valamely korábban említett öröklődő, fokozott véralvadékonysággal járó betegségben szenvednek. Ezeknek a trombóziskészséget fokozó, veleszületett eltéréseknek akkor nő meg igazán a jelentőségük, ha valamely más kockázati tényezővel kombinálódnak.

A Leiden-mutáció jelentőségét az adja, hogy viszonylag gyakran előfordul, és hogy kombinált fogamzásgátló gyógyszer szedése mellett - főleg, ha az illető még dohányzik is - a trombózis előfordulásának valószínűsége akár több tízszeresére is növekedhet.

Ezért fontos, hogy minden nő, aki hormonális fogamzásgátlót, esemény utáni tablettát, vagy más hormontartalmú gyógyszert szeretne felíratni, először menjen el nőgyógyászához, és részletesen beszélje át a különböző fogamzásgátlási lehetőségeket.

Milyen fogamzásgátló módszert válasszunk?

Ha nincs semmilyen, a trombózis kockázatát növelő, ismert állapot, úgy kellő odafigyeléssel el lehet kezdeni a kombinált fogamzásgátló tabletta alkalmazását, azonban nem szabad elfeledni, hogy ez önmagában is fokozza a trombózis rizikóját, főként dohányzó (már a 35 év feletti nők esetében is), valamint 40 év fölötti nők esetében.

Minden páciens esetében személyre szabottan kell megítélni, hogy milyen trombózisra való hajlamok, vagy egyéb betegségek vannak jelen, és ennek megfelelően kell kiválasztani a megfelelő fogamzásgátlást. Vannak olyan állapotok, melyek ugyan fokozott rizikót jelentenek, és az átlagos népességhez képest nagyobb eséllyel alakul ki trombózis miattuk, de még a jelenlétük esetén is szedhető néhány típusa a fogamzásgátló tablettáknak.

A kombinált, ösztrogént és progeszteronszármazékot is tartalmazó készítményeknek van trombózist fokozó hatása, míg az ösztrogénmentes, csak valamilyen gesztagént tartalmazó, úgynevezett mini-pill fogamzásgátlók nem növelik a trombózis rizikót. Több olyan eset is van, amikor valamilyen trombózisra hajlamosító tényezőt ismerünk, és a kombinált fogamzásgátlók használata már nem jön szóba, de az ösztrogénmentes tablettákat, megfelelő körültekintéssel ilyenkor is alkalmazhatjuk.

Ha pedig valamely örökletes zavarra fény derült, valamint ha már korábban előfordult thromboemboliás megbetegedés, akkor saját egészségünk védelme érdekében ne szedjünk kombinált hormontartalmú gyógyszereket! Ilyen esetben részesítsük előnyben az ösztrogénmentes fogamzásgátlókat, a gumióvszer használatát, vagy az olyan méhen belüli fogamzásgátló eszközöket, amelyek nem tartalmaznak hormonális hatóanyagot. Természetesen emellett igyekezzünk leszokni a dohányzásról, ügyeljünk a testsúlyunkra, valamint, ha ülőmunkát végzünk, óránként álljunk fel 10 percre és mozogjunk, és még inkább figyeljünk oda a rendszeres testmozgásra.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos, Aktualizálta: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász