Kardio-CT és a sugárterhelés kérdése

A kardiológiai CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelés következményeiről számos hír látott napvilágot. Mivel a CT-szkennerek röntgensugarakat használnak, a szakmai protokollok szerinti óvatosság valóban indokolt, azonban a szükséges vizsgálattól való félelem indokolatlan és veszélyes.

Az ionizációs sugárzással járó képalkotó diagnosztikai eljárások - ide tartozik a mellkasröntgen, a kardio-CT, az angiográfia és a szív-izotópvizsgálat (szcintigráfia) - gyakoriak ismert vagy gyanított szívkoszorúér-betegség esetén, illetve szívinfarktust követően. A sugárdózis által okozott esteleges megnövekedett rák-kockázat sokakat aggaszt, különösen a több felvételből dolgozó CT-szkennerek káros hatásától tartanak sokan.

Az ionizáló sugarak alkalmazása valóban növelheti a daganatok kialakulásának kockázatát. A radioaktív, vagy röntgensugárzás ismert rákkeltő tényező, amit az orvostudomány igyekszik a lehető legnagyobb mértékben korlátozni, és csak a feltétlenül szükséges, illetve jelentős rizikónövekedéssel nem járó módon alkalmazni.

A kockázatok és a várható előnyök mérlegeléséhez az alábbi információkkal fontos, hogy tisztában legyenek a betegek.

Egyetlen CT-vizsgálat sugárdózisa igen alacsony

A röntgen és egyéb képalkotó vizsgálatok sugárdózisa igen alacsony, jellemző módon messze alatta marad annak a szintnek, amelyet a sugárzásban dolgozók számára egészségügyi limitként előírnak.

Valamennyiünket a környezetünkből évente kb. 50-100 mellkas röntgen vizsgálatnak megfelelő háttérsugárzás ér, amely ennek akár a duplája is lehet, ha például 1000 m tengerszint feletti magaslatra költözünk. A kardio-CT jelentette sugárterhelés ennek megfelelően nem több, mint amit a környezetünkből amúgy is elszenvedünk. A modern CT-készülékek harmadakkora dózissal dolgoznak, mint a korszerűtlen eszközök, így a plusz sugárterhelés sok esetben alatta marad egy hosszabb repülőúténak. Az ilyen alacsony dózisú sugárzás semmilyen direkt mérhető egészségügyi károsodást nem okoz, csak a vizsgálatok gyakorisága az, ami kockázatot jelenthet.

Más rákkeltő hatások veszélyesebbek

Bár a magas sugárterhelés valóban hozzájárulhat a daganatos betegségek kifejlődéséhez, nincs olyan daganattípus, amit önmagában a sugárzás okozna. A CT-vizsgálatok által jelentett kockázat például messze alatta marad például annak a rizikónak, amelyet a passzív dohányzás jelent számunkra. Egy koszorúér CT-vizsgálat annak a kockázatát, hogy daganatos betegségben halunk meg, 21,2%-ról kb. 21,25%-ra emeli. Ez a növekedés például a fele annak, mint amelyet az ivóvizünkben jelen lévő arzén jelent.

Az elhízás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány, azaz az életmód tényezők ugyancsak a koszorúérbetegségek jóval jelentősebb rizikótényezői, mint a radiológiai képalkotó diagnosztikai eljárások.

Az előnyök meghaladják a kockázatokat

A vizsgálat jelentette kockázatot mindig a vizsgálat elmaradásával járó kockázathoz kell hasonlítani, amikor elvégzéséről döntenek. Egy koszorúér-betegség gyanúját felvető panaszokkal orvoshoz forduló ember esetében a vizsgálat eredményéből fakadó előny messze alatta marad annak a kockázatnak, amelyet a vizsgálat sugárdózisa jelent. A vizsgálatok elmulasztása összehasonlíthatatlanul nagyobb kockázatot jelent egészségünkre, mint a vizsgálat jelentette rizikónövekedés.

A szív-érrendszeri betegségek a legfőbb halálozási okot jelentik hazánkban és a világ nagy részén. A 45 év feletti férfiak és a 65 év feletti nők halálozásának leggyakoribb oka a koszorúsér-betegség Európában. Ahhoz, hogy a koszorúér-betegség kezelhetőek, illetve a tragikus következmények megelőzhetőek legyenek, vizsgálatokat kell végezni. A koszorúér szűkületek azonosítása jelenleg rutinszerűen csak sugárzással járó vizsgálatokkal lehetséges, ezen belül a koszorúér CT-vizsgálat számít az egyik legkorszerűbb eljárásnak.

Számos módon csökkenthető a sugárterhelés

A szív CT-vizsgálata során számos mód van arra, hogy a vizsgálat során fellépő sugárterhelést csökkentsék. Az egyik legfontosabb tényező a a CT-készülék típusa, működése, a modern berendezések lényegesen alacsonyabb sugárzásnak teszik ki a szervezetet. Amennyiben a beteg szívritmusa szabályos, speciális, úgynevezett szekvenciális CT-vizsgálatra is lehetőség van. Ezzel a metodikával a beteget érő sugárdózis akár 15 mellkasröntgennek megfelelő értékre csökkenthető, mely alatta marad a normális háttér-sugárzás jelentette terhelésnek.

A sugárdózis csökkentésének másik módja a vizsgálatok gyakoriságának limitálása. Amikor orvosa az eljárást javasolja, annak tudatában dönt, hogy mikor és milyen vizsgálatot végeztek legutóbb, a szükségesnél gyakrabban ezért nem kér ismételt CT- vagy más radiológiai vizsgálatot. Nincs olyan konkrét időtartam, aminek a letelte előtt nem szabad megismételni a vizsgálatot, mindig a szükséges információ és a kockázat mérlegelése alapján születik meg a döntés. Indokolatlan esetben egyetlen vizsgálat is felesleges, más esetben szükség lehet a diagnosztikai eljárás megismétlésére, vagy más típusú radiológiai vizsgálat elvégzésére.

Az óvintézkedések közé tartozik az is, hogy terhesség esetén nem javasolt a kardio-CT elvégzése.

Vizsgálatok Kardio-CT | Mellkasröntgen | Angiográfia | Szív-izotóp, SPECT

(WEBBeteg; Források: Magyar Kardiológus Társaság; Cleveland Clinic)