Továbbra is sokat kockáztatnak a szívbetegek

Az európai szívbetegek infarktus után vagy koszorúérműtétet, koszorúértágítást követően mind több gyógyszert szednek, de jelentős hányaduk továbbra sem hajlandó azokra az életmódi változtatásokra, melyek csökkenthetnék további szív- és érrendszeri kockázatukat.

A szívgyógyászok Európában is igyekeznek a koszorúérbetegséget, a magas vérnyomással szoros kapcsolatban lévő agyi katasztrófákat megelőzni. A múlt század végén szervezték az EUROASPIRE programot, melyben először kilenc ország vett részt, közöttük Magyarország is.

Az EUROASPIRE eddig három, nagy vizsgálatban gyűjtött adatokat a szívbetegségek előfordulási gyakoriságáról, a kockázati tényezők helyzetéről és a betegek kezelési formáiról kontinensünkön. Az első vizsgálat 1995-96-ban történt, a következőt 2000-ben fejezték be, végül most a 2006-2007-ben végzett mérések eredeményeinek ismertetése jelent meg. Az egymást követő vizsgálatok egyik célja éppen az volt, hogy megmutassa az európai szívbetegek kockázati tényezőit és azt a remélt változást, ahogyan az elmúlt évek alatt ezeknek a rizikófaktoroknak a gyakorisága csökkent.

Kevés az életmódváltoztató

A most nyilvánosságra hozott adatokról David Wood és munkacsoportja úgy nyilatkozott, hogy "az eredmények kiábrándítóak". Miközben a szív- és érbetegségek kezelésére használt gyógyszerekből mind több fogy, a betegek életvitele nem javul megfelelően, sőt a kockázati tényezők előfordulása nem csökken értékelhetően, legfeljebb átalakul.

A kutatók kiemelik, hogy a három vizsgálat között eltelt 12 évben a lezajlott infarktus vagy szívműtét, koszorúértágítás után továbbra is dohányzó betegek aránya lényegében nem változott. A szívbetegek 20 százaléka a betegség bekövetkezése után is tovább szívta a cigarettát az első vizsgálat időszakában, a második fölmérésnél ez 21 százalékra tovább nőtt, jelenleg pedig 18 százalék.

Magas a túlsúlyosak aránya

A dohányzással kapcsolatos újabb rossz hír, hogy az 50 évesnél fiatalabb, cigarettázó hölgyek aránya tovább növekedett. Ami mind a hölgyek, mind az urak körében még kifejezettebben nőtt, az a súlytöbblet gyakorisága. Kövérnek az első vizsgálatkor az európai szívbetegek 25 százaléka minősült, ez az EUROASPIRE II vizsgálati alanyai körében 32,5 százalék volt, most pedig még riasztóbb a kövérség: 38 százalék.

Cukorbetegség, magas vérnyomás

A helyzet a többi kockázati tényező területén sem jobb. Az EUROASPIRE I. statisztikájában a vizsgáltak 17,4 százaléka volt cukorbeteg. A következő fölmérésben ez 20,1 százalékra növekedett, a cukorbetegek aránya most pedig még nagyobb mértékben fokozódott, elérve a 28 százalékot. Ám ahol a korszerű gyógyszeres kezelés az utóbbi években sokat fejlődött, nem ilyen rossz az arány. A magas vérnyomás előfordulása ezeknél a betegeknél 60 százalék körül volt 12 esztendővel ezelőtt és ugyanennyi ma is, - igaz, a betegcsoport sokkal több vérnyomáscsökkentő gyógyszert kap.

A munkacsoport az adatokat nyolc európai országban gyűjtötte: Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia. Az európai szívbetegek között némi javulás csak a vérkoleszterin szintjének alakulásában volt észlelhető.

Hétszeresére nőtt a koleszterincsökkentők forgalma

A "rossz" koleszterin, az LDL-koleszterin értéke 1996-ban a betegek 94,5 százalékában volt kórosan emelkedett. Ez az érték a második tanulmány idején 76,7 százaléknak bizonyult. Most kóros vérkoleszterin szintet a betegek 46,2 százalékában mértek. Ez a csökkenés biztatónak tűnik. A kutatók viszont hangsúlyozzák, hogy ez aligha a kedvezőbb táplálkozás, életvitel eredménye mindez, hiszen tény az is, hogy az utóbbi 12 évben a koleszterincsökkentő gyógyszerek forgalma a hétszeresére növekedett.

Norvég szakemberek, Mette Brekke és Björn Gjelsvik szerkesztőségi közleménye szerint az orvosoknak lényegesen több időt kellene fordítani arra, hogy elmagyarázzák betegeiknek: az egészségesebb életvitel elsajátítása létfontosságú! Ha sikerül ilyen, gyógyszerektől független, életmódi lépésekkel csökkenteni a kockázati tényezőket, a gyógyszerfogyasztás mérsékelhető, ezáltal nem csak a kezelési költség lesz kisebb, de a medicinák esetleges mellékhatása is ritkábban jelentkezhet.

Az állam szerepe

Mindebben fontos szerepe volna politikai döntéshozóknak is. Az egészséges ennivalók, zöldségek és gyümölcsök árának csökkentése, az ilyen élelmiszerek adójának eltörlése útján kedvezően befolyásolja a táplálkozást - ezt sok ország tapasztalatai igazolják. Szükség van kerékpárutak kiépítésére és általában a rendszeres testmozgás elősegítésére. Az állandóan ülő életmód helyett a naponta fél-egy órányi mozgás bármilyen formában hasznos.

A 22 európai országban végzett fölmérés eredményeit a világ egyik legrégibb orvosi hetilapja, az angol Lancet közölte.

(MTI)