Biztonságos katéter a Vascular Pathway

A betegek gyógyítása során gyakran szükséges vaszkulárisan, azaz az érrendszeren át katétert vezetni valamelyik szervbe, például a szívbe. Az intravénás (IV) katéterek hegye a bejuttatás során azonban felsértheti az érfalat, és el is akadhat.

A statisztikák szerint az először történő katéterezések mintegy 40 százaléka emiatt nem sikerül. Ezt a technikai problémát hárítja el az amerikai Stanford Egyetemen 1988 óta kutató izraeli Amir Belson találmánya, a Vascular Pathway (véredényösvény).

Lényege, hogy ha az intravénás katétert kezelő szakember vért észlel a katéter végén, akkor tudja, hogy a segédeszköz hegye felsértette az érfalat. Ilyen esetben az újfajta katéter csőszerű hegyéből nagyon vékony, rozsdamentes, rugalmas huzalszálat tolhat előre.

A huzal rugalmas elülső vége a kis cső elhagyása után azonnal kis hurokba kunkorodik. (Hasonlóan a kaméleon rovarfogásra előrelőtt nyelvéhez.) Ez a kis gömbölyű huzalhurok már nem akadhat meg az érfalban, hanem simán továbbvezeti maga mögött a katéter hegyét is. Ha a katéter eljutott a megcélzott helyre, a kis huzal visszahúzható.

99 százalékos hatékonyság

A Popular Science szakfolyóirat beszámolója alapján a találmányt hat év alatt hatszáz dollár ráfordítással fejlesztették ki annyira, hogy 2005-ben elkészült a prototípusa. Először sertések vénáin, aztán a nyulak nagyon mozgékony, hajladozó fülének kiserein próbálták ki: száz esetből 99-ben sikerrel.

Miután ez év áprilisában az amerikai szövetségi gyógyszer- és élelmiszerügyi hatóság (FDA) engedélyezte az új katéter klinikai kipróbálását, megkezdték alkalmazását önkéntes betegek intravénás katéterezésénél is.

Az ausztráliai Telesso Technologies cég pedig felkészült a gyártásra, közleménye szerint még azzal a feltétellel is, hogy a Vascular Pathway nem fog a jelenleg használtaknál többe kerülni. A többlet ugyanis bőven megtérül abból a megtakarításból, amelyet az intézményekben eddig a sikertelen katéterezések megismétlésére fordítottak.

(MTI)