Aorta aneurizma - Időzített bomba a testben

A verőerek valamelyikén kialakuló tágulatot aneurizmának (orvosi írásmóddal aneurysa) nevezik. Ilyen elváltozás leggyakrabban az aortának nevezett főverőér hasi vagy mellkasi szakaszán jön létre, de a kisebb artériákon is kialakulhat aneurizma.

Mi az aorta aneurizma?

Az aorta aneurizma az aorta, azaz a főverőér vagy főütőér egy szakaszának rendellenes tágulata. Rendellenesnek tekinthető a tágulat, ha eléri az ér normál átmérőjének másfélszeresét. Mivel az aorta szállítja az oxigénben gazdag vért a szív felől a többi testrészbe, az erek biboltosulása komoly problémát idézhet elő.

Az aneurizmák leggyakrabban az aortát érintik, az összes eset 80 százaléka a főütőéren jelentkezik. Leggyakrabban az aorta ún. leszálló ágának valamely szakasza érintett.

• Abdominális aorta aneurizma: Az aorta alsó, hasi szakaszán alakul ki, ez a gyakrabban előforduló lokáció. Ezen belül is az infrarenális aorta (azaz a veséket ellátó artérialeágazás alatti érszakasz) tágulata figyelhető meg legtöbbször.

• Thorakális aorta aneurizma: Az aorta leszálló ágának felső, mellkasi szakaszán kialakuló aneurizma.

Aneurizma kialakulhat azonban a kisebb artériákban is, ritkábban jelentkezhet a comb verőerében, a térdhajlatban futó érben, esetleg a nyaki erekben vagy a szívet ellátó koszorúerekben, valamint az agyi erekben ereken is.

Miért veszélyes az aorta aneurizma?

Az aneurizma legfőbb veszélye, hogy mivel ezeken a helyeken a kiboltosuló ér fala elvékonyodott, az érben uralkodó nyomás hatására megrepedhet, vérrel árasztva el a környező szerveket és testüregeket. Ez az aneurysma rupturának nevezett esemény, azaz az érfal megrepedése életveszélyes lehet!

Az aorta tágulata megnöveli az aortadisszekció kockázatát, amelynek során a főütőér falának belső fala szakad át, és a vér az erek rétegei közé áramlik.

További veszély, hogy mivel a kitágult érszakaszban a vér áramlása lelassul, könnyebben képződik vérrög, úgynevezett thrombus. A vérrög az érfalról leszakadva trombózist okozhat.

Mi okozza az aneurizmát?

Az aneurizma kialakulásának közvetlen oka az artériák falának meggyengülése, elvékonyodása. Kezdetben kisebb tágulat alakul ki, amely a hosszú éveken át fennálló nyomás hatására fokozatosan egyre nagyobb mértékben kiboltosul.

Az aortafal károsodásának egyik oka az érelmeszesedés (atherosclerosis) lehet. A pontos mechanizmus feltárása még kutatások tárgya, de az biztos, hogy elsősorban az idősebb, 65 év feletti dohányzó férfiakat érinti legnagyobb mértékben a rendellenesség. A 75 évnél idősebb férfiak körében már 5-16 százalék az előfordulása.

Fokozottan veszélyeztetettek azok is, akiknek a családjában előfordult már aneurizma.

Az aortatágulatot okozhatja sérülés vagy gyulladás is. Néhány betegség, mint például a szifilisz, vagy egy öröklődő, kötőszöveti rendellenességekkel járó ritka kórkép, a Marfan-szindróma, szintén együtt jár a nagy verőerek egyes szakaszainak tágulatával.

Milyen tünetei lehetnek a betegnek?

A beteg tünetei nagymértékben függnek attól, hogy mely érszakaszon található az elváltozás és milyen mértékű a tágulat. Előfordulhat, hogy egyáltalán nem okoz tünetet. Ez lehet a veszélyesebb lefolyás, mivel ilyenkor időzített bombaként áll fenn a rendellenesség, és csak a raptúra, az aorta átszakadása az első jel: hasi vagy mellkasi fájdalom, keringési elégtelenség miatt bekövetkező ájulás, belső vérzés miatti sokk, elvérzés. Gyors orvosi ellátás nélkül végzetes kimenetelű.

Speciális esetekben az aorta aneurizma olyan tünetekkel jár, amely alapján felmerülhet az elváltozás gyanúja:

• Ha a tágult (dilatált) érszakasz közvetlenül az aorta szívből való eredésénél található, akkor billentyű elégtelenséget okoz (úgynevezett aorta insufficiencia). Ez pedig azzal jár, hogy a szívből kipumpált vér egy része visszafelé áramlik (regurgitál) a rosszul záródó billentyűkön keresztül. A visszafelé áramló vér típusos zörejt kelt, mely fonendoszkóppal az orvos számára jól hallható.
• Amennyiben az aneurizma nagy kiterjedésű és az aorta mellkasi részén található, könnyen lehet, hogy nyomja a nyelőcsövet vagy a légcsövet, ezzel nyelési és légzési nehézséget, köhögést, ritkán vérköpést okozva.
• A mellkasi aorta által kifejtett nyomás következtében kimaródások jöhetnek létre a bordákon, a betegek hát- és mellkasi fájdalomra is gyakran panaszkodnak.
• Ha a tágult ér a gégét ellátó ideget is érinti, akkor állandó rekedtségre panaszkodhat a beteg, ha pedig egy másik ideget érint, akkor egy Horner-triásznak nevezett jellegzetes tünetegyüttes alakul ki, szűk pupillával, lógó szemhéjjal és az arc fél oldalának verejtékezésével.
• Ha a tágulat a hasi aortán található, akkor gyakran a furcsa lüktető érzést veszi észre először a beteg. E mellett erős hátfájdalom jelentkezhet, valamint a környező szervek nyomása miatti diszkomfortérzés lehet a panasz.

Hogyan vizsgálható ki az aorta aneurizma?

Szűrési céllal az ultrahangvizsgálat gyors és fájdalommentes megoldást nyújt. A leggyakoribb elváltozás, a hasi aorta ameurizma kimutatására egy egyszerű hasi ultrahang is szinte biztosan alkalmas.

A tünetek alapján felmerülő gyanú alapos kivizsgálást igényel. A képalkotó vizsgálatok közül az ultrahang mellett MR- és CT-vizsgálattal pontosítható az aneurizma elhelyezkedése és mérete. Mellkasi érszakasz tágulata esetén speciális ultrahangvizsgálatot is végezhetnek a nyelőcső falán keresztül (transoesophagealis ultrahang). A szív érintettsége esetén CT-angiográfia végezhető.

A kivizsgálás során fontos a tágulat mértékének, az erek átmérőjének megállapítása, illetve az elhelyezkedés, a forma és a környező szervek feltérképezése az esetleges műtét előkészítése céljából. A kiboltosulás lehet egyoldali (bogyó formájú), vagy kétoldali (orsó formájú).

Az aorta aneurizma kezelése

A tágulat méretének pontos ismerete azért fontos, mert ez határozza meg a terápiát.

Általánosságban 5-5,5 cm-t meghaladó átmérő esetén műtéti megoldást javasolnak. Az aneurizmaműtét során sztent beültetésével korrigálják a tágult érszakaszt, megerősítik az érfalat. Marfan-szindrómás betegeknél, akiknél az örökletes betegség miatt az érfalak eleve sérülékenyebbek, már ennél kisebb átmérő esetén is műtétet végeznek. A műtétet leggyakrabban katéteres úton végzik, ami kevésbé invazív megoldás, mint a régebben végzett nyílt műtét. A legtöbb esetben a beavatkozás 4-5 nap kórházi benntartózkodást igényel.

Ha 5 cm-nél kisebb az aneurizma, akkor rendszeres kontroll mellett gyógyszeres kezelést írnak elő, melynek célja elsősorban a vérnyomás csökkentésével csökkenteni az érfal feszülését. A gyógyszerek nagymértékben csökkentik az aneurizma megrepedésének valószínűségét, de teljes mértékben sajnos nem tudják kiküszöbölni a kockázatot.

Éppen ezért fontos a rendszeres orvosi kontroll betartása, ahol a képalkotó vizsgálatok segítségével figyelemmel kísérik az aneurizma méretének alakulását és szükség esetén – amennyiben az értágulat tovább növekszik – javasolják a műtét elvégzését.

Tovább Aneurysma ruptura - életet veszélyeztető, súlyos állapot

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos
További felhasznált forrás: SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika