A szívzörej tünetei, diagnosztizálása és kezelése
A szívzörej nem szívbetegség, de lehet annak a tünete. A vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenségre sokan azt hiszik, hogy súlyos szívfejlődési rendellenességről van szó, de szerencsére ez a legtöbb esetben nem így van.
1000 újszülött közül 8-10 gyermeknél lehet számítani veleszületett szívbetegségre, a tünetek jelentkezési ideje, súlyossága, jellege függ a betegség típusától. Vannak sürgős, szívműtét nélkül az élettel összeegyeztethetetlen betegségek, és vannak akár spontán rendeződő állapotok is.
Ezek a szív üregeit, billentyűit, nagyereit, izomzatát, sövényét, működését, szív ritmusát egyaránt érinthetik, akár kombinált formában is. A kóros állapotok leggyakoribb tünetei közé tartozik az orvosi vizsgálat során észlelhető szívzörej.
Idősebb korban is kialakulhat
Előfordul, hogy a szívzörej már újszülött korban jelentkezik, de későbbi életszakaszban is kialakulhat. Erősségét 1/6-tól 6/6-ig jelölik, ahol az 1/6 a leggyengébben hallható hangot jelenti. A korábban nem észlelt, újonnan megjelent zörejt mindig nagyon komolyan kell venni. Ha betegség gyanúja merül fel, vagy egy másik betegség szövődményeként alakul ki a probléma, részletes kardiológiai vizsgálatot, EKG-t, illetve szívultrahangot végezhetnek el.
Egy újszülött esetében a szívzörej az első egy-két napon normális is lehet, hiszen a magzati életben szükséges erek nem mindig záródnak be hamar. Ha azonban 1-2 nap múltán is hallható, vagy a zörej jellege szívbetegségre gyanús, feltétlenül gyermekkardiológusnak kell megmutatni a gyermeket, hiszen ilyenkor felmerül a szívhiba gyanúja.
Gyakori kérdések |
1. Vérnyomás és szívzörej 2. Szívzörej kinövése 3. Észlelték, majd eltűnt 4. Szisztolés vagy diasztolés 5. Kihagyás, majd erős dobbanás |
A szívzörej tünetei és kivizsgálása
Amikor nincs komoly baj a háttérben
A gyermekek viszonylag nagy, 60 százalékánál találhatunk ártalmatlan szívzörejt. Ezekről nyilvánvalóan csak a vizsgálat után lehet megmondani, hogy nincs mögöttük betegség. Jellemző rájuk, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, szépen fejlődik, nem fáradékony. A szívciklus első felében hallhatóak és halkak, felüléskor halkulnak vagy akár el is tűnhetnek. Ilyen esetekben a kardiológus a vizsgálat után megnyugtatja a szülőket, és időnként ellenőrző vizsgálatra rendeli a gyermeket. Ezek a szívzörejek kicsit hangosabbak akkor, ha a gyermek náthás vagy vérszegény – sok esetben a korábban nem hallott zörej ilyenkor válik hallhatóvá.
A gyermek növekedésével eltűnhetnek ezek a zörejek, de ez nem mindenkinél következik be. Aggodalomra azonban ekkor sincs ok, a gyermek normális életet élhet, sportolhat.
Ha szívbetegség áll a háttérben
Szerencsére ritkábban, de szívbetegséget is jelezhet a szív felett hallható, oda nem illő hang. Tapasztalt, sokat vizsgáló kardiológusok füle olyan érzékeny, hogy már a hallgatózással is többnyire pontos diagnózist tudnak mondani. Ekkor sem maradhatnak el természetesen a műszeres vizsgálatok, a probléma okának feltárásához ultrahangvizsgálat elvégzésére van szükség. A kóros szívzörejek többségükben hangosabbak, hosszabbak, felüléskor nem tűnnek el, még hangosodhatnak is, a szívciklus első vagy második felében hallhatóak, de akár a teljes szívciklust is kitölthetik.
A kis csecsemők nagyon hamar rossz állapotba kerülhetnek. Ha az alábbi tüneteket észleljük a gyermeken, és még nem volt kardiológusnál, azonnal vigyük orvoshoz.
- nehezen szopik,
- nem fejlődik,
- szopáskor elfárad,
- szaporán és nehezen lélegzik,
- bőrszíne szürkéskékes, sápadt.
Ha csecsemőkorban nem derül ki, hogy szívfejlődési rendellenesség áll fenn, akkor az alábbi tünetek később is jelentkezhetnek:
- fejlődési lemaradás,
- alacsony növés,
- soványság,
- fáradékonyság,
- alacsony terhelhetőség,
- kékes-szürkés bőrszín,
- ájulás, eszméletvesztés.
A szívzörej kialakulásának okai
Szívbetegség nélkül is állhat a hátterében:
- vérszegénység,
- pajzsmirigybetegség,
- lázas állapot,
- aktuális hurutos betegség,
- stressz, izgalom.
Minden olyan tényező, amely megnöveli a szíven átáramló vér mennyiségét vagy a vér áramlási sebességét, szívzörej kialakulásához vezethet. A szívbillentyűk, szívet elhagyó nagyerek relatíve szűknek bizonyulhatnak ezekben a helyzetekben, és itt ennek megfelelően gyorsult, akár örvénylő áramlás alakul ki, vagyis szívzörej keletkezik.
Veleszületett szívhiba esetén:
Többnyire az alábbiak, illetve ezek kombinációja lehet a kiváltó ok:
- A szívből kilépő artériák és a szívbe visszaérkező vénák rendellenesen helyezkednek el, illetve nem megfelelő kapcsolatban állnak egymással.
- A kamrák vagy pitvarok közti sövény nem záródott be.
- A billentyűk nem nyitnak vagy zárnak rendesen.
A szívzörej kezelése
Vannak olyan veleszületett szívfejlődési rendellenességek, amelyek maguktól, műtét nélkül gyógyulnak, de műtéti megoldással a legtöbb súlyos szívhiba ma már orvosolható.
Enyhe billentyűhibák okozta zörej esetén: általában elegendő az időszakos ellenőrzés, többnyire nincs speciális teendő.
Súlyosabb billentyűhibák, illetve az erek rendellenes elhelyezkedése esetén: a test megfelelő vérellátásának biztosítására és a szív terhelésének csökkentésére műtétre lehet szükség. Többféle eljárás létezik, mindig a szakorvos választja ki, hogy az adott helyzetben melyik módszer (plasztika, műbillentyű, egyéb összetett beavatkozások) segíthet a betegen. Sajnos, néha több műtétre is sor kerül a növekedéssel változó helyzet miatt. Manapság egyre több probléma megoldására (például sövényzáródási hiba) létezik katéteres eljárás is, amennyiben a hiba jellege alapján alkalmazható a módszer, akkor elkerülhető a nyitott szívműtét.
Nagyon fontos a szívbetegség korai felismerése. Általában a szívhiba gyanúját már a szülészeti intézményben vagy (korai hazaadásnál) az otthoni első gyermekorvosi vizsgálatok során felvetik, megtörténik a szükséges kivizsgálás, és a beteg még időben az állapotának megfelelő kezelésben részesül.
További tudnivalók a gyermekkori szívbetegségekről |
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szakértőink: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus, gyermekgyógyász; Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász