Érszűkület - Jellegzetes tünet a terhelésre jelentkező lábfájdalom

Köztudatban a lábak érszűkületét a végtagzsibbadással, vagy a végtagok hidegségérzésével kötik leginkább össze. A terhelésre jelentkező lábfájdalmat kevéssé tartják számon, pedig valójában ez utóbbi tünet a jellemző a betegségre.

Az érszűkület a verőerek (artériák) falának kóros átalakulása, merevvé válása, melyet a belső átmérő, így a keringő vérmennyiség csökkenése jellemez. Következésképpen csökken az ellátott szövetek tápanyag- és oxigénellátottsága, ami az alsó végtagok esetében kezdetben járáskor kialakuló lábfájdalomhoz, súlyosabb esetben a szövetek elhalásához is vezethet. Ez utóbbi a lábak kisebesedését, a lábujjak elfeketedését okozhatja, ami már a végtagot is veszélyezteti.

Sokszor a betegek már előrehaladott stádiumban keresik fel a szakorvosokat, amikor járástávolságuk már nagymértékben lecsökkent, vagy amikor nyugalmi helyzetben lévő fájdalom, illetve fekély is kialakult. Ezért fontos a betegség mihamarabbi felismerése és megfelelő kezelése, illetve fontos felhívni a figyelmet a korai szűrés jelentőségére!

Milyen tünetek esetén gondoljunk érszűkületre?

Lábfájdalom: A legjellemzőbb tünet a terhelésre - pl. gyaloglás, lépcsőzés - jelentkező feszítő vagy görcsös lábikra vagy combtájéki fájdalom, mely pihenésre múlik. Kezdetben e tünet csak nagyobb megterheléskor - hosszabb gyaloglásnál, sietésnél - jelentkezik. Később, az érszűkület előrehaladtával a fájdalom nélkül megtett távolság egyre csökken, végül állandósulhat is. Mozgásszervi betegségek gyakran egészen hasonló tünetekkel járnak, emiatt egy már meglevő reumatológiai betegség késleltetheti a diagnózist.

Hideg végtagok: a nagyerek keringési zavarára nem jellemző, leginkább kisérkeringési zavart esetén léphet fel ez a tünet. az elégtelen kiskeringésre utaló jel lehet a kezek, lábfejek hűvössége. A hidegség érzés, a zsibbadás mellett azonban gyakori tünete a cukorbetegség szövődményeként fellépő idegi károsodásnak, a polineuropátiának is.

Töredezett körmök: elégtelen kisérkeringés gyakori tünet.

Végtagi fekély: Mind a lábakon mind a kezeken akár traumára, akár anélkül kialakuló nem vagy nem megfelelően gyógyuló sebek, fekélyek súlyos tünetet jelentenek. Ezek a panaszok érszűkület irányában azonnali kivizsgálást követel, különösen dohányosokban, cukorbetegekben, vagy akiknek a fekély megjelenését megelőzően már voltak járáskor jelentkező lábikrafájdalmai. Sok betegnek még egy komolyabb lilás elszíneződés a lábujjakon vagy egy fekély sem eléggé intő jel, hogy veszélyben az alsó végtag, ha nem kezdődik meg mihamarabb a célzott kezelés.

Kiket érint az alsó végtagi érszűkület?

A betegség a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. Az érfal szerkezetének átalakulása már a 30-as életkorban elkezdődhet, többszörös kockázati tényezők fennállásakor érszűkület is kialakulhat. A 40-50 éves korúak esetében gyakran mozgásszervi, izom-ízületi panaszokat sejtenek a lábfájdalom hátterében, pedig erős dohányzás, cukorbetegség, hipertónia vagy a magas koleszterinszint megléte esetén - különösen, ha ezek közül egyszerre több kockázati tényező is jelen van -, az érbetegség már ebben a korcsoportban is kialakulhat.

Fontos, hogy az érrendszer egyik területén felismert szűkület idején gyakran az érrendszer egy másik részén is már jelen lehet a probléma, vagyis alsóvégtagi érszűkületben gyakran fordul elő például szívkoszorúér vagy az agyi érbetegség együtt (és fordítva). Az egyes területek szűkületének összefüggése az ismert kockázati tényezője viszonylag hasonló, az azonban tény, hogy az alsóvégtagi érszűkület egyik legfontosabb rizikófaktora a dohányzás.

• túlsúly
• dohányzás
• stresszes élethelyzet, munkakörülmények
• magas vérnyomás
• magas vérnyomás és szívbetegség családi halmozódása
• változó kor megjelenése a hölgyeknél
• magas koleszterin és/vagy trigliceridszint
• jellemző panaszok megléte
• váratlan memóriazavar - az agyi erek meszesedésének egyik első tünete lehet!

Az érbetegségek az egész érrendszer területét érinthetik, emiatt egyidejűleg fennállhat a szívkoszorúerek vagy az agyat ellátó erek betegsége is. Azaz ha a lábakban jelentkeznek az érszűkület jelei, nagy valószínűség szerint a szívkoszorúerek, a nyaki vagy agyi erek állapotát is érdemes kivizsgálni. A korábban szívinfarktust vagy agyi infarktust szenvedett betegeknél az érszűkület tüneteit különösen komolyan kell venni.

Mit tegyünk a tünetek észlelése esetén?

Érszűkületre utaló tünet vagy akár már gyanújel esetén is indokolt az orvosi kivizsgálás. A korai felismerés fontos az időben megkezdett kezeléshez. A betegség következményei súlyosak lehetnek, emiatt végtagamputáció elkerülése céljából mind a beteg mind az orvos részéről a fegyelmezettség, rendszeresség fontos elemek.

A kivizsgálás során az első vizit idején sor kerül az ún. boka-kar index meghatározására: a szakorvos a lábban mérhető vérnyomásnak és a felkar vérnyomásának hányadosára kíváncsi. Ha a boka-kar index 1 alatt vagy 1.3 felett van, a beteget biztos, hogy kezelni kell. Sor kerülhet Doppler-ultrahangvizsgálatra, továbbá arteriográfiára, ami alkalmas lehet a korai stádiumban, esetleg tünetmentes betegnél is a kezdődő folyamat kimutatására is.

A kezelés során a rosszabbodás elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő életmód, a dohányzás nagyfokú csökkentése, a rendszeres testmozgás (járásgyakorlatok), a koleszterin- és a vércukorszint beállítása, valamint gyógyszeres kezelésként az értágító és a véralvadásgátló tabletták rendszeres szedése. Stabil, műtétet nem igénylő esetekben a mofetta is hatásos kiegészítő terápia lehet.

Az értágító műtét csak végső megoldás, és nem is minden érszűkületes beteg alkalmas az érműtétre. Alapvető, hogy érszűkület okozta fekély, seb esetén érsebészeti beavatkozás nem alkalmazható, és a késlekedés tovább növeli az amputáció veszélyét. Az ér megnyitását szolgáló beavatkozás lehet az erek egy ún. ballonnal való kitágítása, vagy az ún. áthidaló érműtét, amikor az elzárt szakasz elé és mögé egy vénát vagy műeret építenek az érintett érre.

(Szerző: Dr. Kósa Éva, belgyógyász, angiológus - Trombózisközpont)