Trombózis: hogyan szűrhető a hajlamunk?
Számos olyan veleszületett állapotot ismerünk, melyek önmagukban vagy más szerzett kockázati tényezővel társulva mélyvénás trombózis kialakulását eredményezik.
Ezek többnyire a véralvadásban szerepet játszó fehérje természetű anyagok genetikai rendellenességei.
Genetikai rendellenességek: Leiden-mutáció, protrombinpolimorfizmus, hiperhomociszteinémia
A legismertebb rendellenesség az aktivált protein C (APC) rezisztencia vagy más néven Leiden-mutáció. Nevét onnan kapta, hogy a kilencvenes években a hollandiai Leiden egyetemén írták le először. Rendkívül gyakori genetikai rendellenesség, a lakosság akár 5 százalékát is érintheti.
Homo- és heterozigóta formája létezik, az utóbbi esetén a trombóziskockázat alacsonyabb. A protein C, a protein S és az antitrombin III a véralvadás természetes gátlószerei, veleszületett hiányuk vagy csökkent működésük értelemszerűen trombózis kialakulására hajlamosíthat. Ezen genetikai rendellenességek viszonylag ritkák, ám nagy kockázatúak
Ugyancsak ritka a protrombinpolimorfizmusnak nevezett állapot. A hiperhomociszteinémia – a homocisztein nevű aminosav felszaporodása a vérben - többféle enzim csökkent működése révén, valamint B-vitamin-hiány következtében alakulhat ki. Artériás és vénás trombózisra egyaránt hajlamosító állapot.
Végül, de nem utolsósorban beszélnünk kell az antifoszfolipid szindrómáról is. Ez a rendellenesség gyakran autoimmun betegségekhez társul. Jellemzője, hogy a trombózis mellett terhes nőknél vetélésre, magzatelhalásra is hajlamosít.
A trombózishajlam szűrése
A fenti veleszületett rendellenességek mindegyike kimutatható laboratóriumi módszerekkel, azaz a trombózishajlam szűrhető. Probléma a fenti vizsgálatokkal, hogy meglehetősen drágák és csak néhány jól felszerelt laboratóriumban elérhetők. Néhány esetben mégis indokolt az elvégzésük.
Ismétlődő trombózisok esetén kötelező a szűrővizsgálat
Egyszeri trombózis esetén is ajánljuk, ha a beteg családi halmozódásról számol be, ha életkora 50 év alatti, ha többszöri spontán vetélések szerepelnek a kórtörténetében, illetve ha más, szerzett kockázati tényező (pl.: tartós mozdulatlanság, hormonterápia stb.) áll fenn.
Nem szerepel a nemzetközi ajánlásokban, de a jelen sorok szerzője mégis kívánatosnak tartaná, ha a fiatal hölgyek számára a fogamzásgátló tabletta szedésének elkezdése előtt lehetővé tennék a trombózishajlam szűrését.
Tovább A mélyvénás trombózis tünetei
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Váróczy László, hematológus, egyetemi adjunktus, DRportal szakértő