Aneurysma ruptura - Életet veszélyeztető súlyos állapot

A verőerek tágult szakaszainak, az úgynevezett aneurysmáknak egyik legnagyobb veszélye az elvékonyodott érfal megrepedése (aneurysma ruptura). Függetlenül attól, hogy az értágulat a hasi, mellkasi, agyi ereken, esetleg a végtagokat ellátó érben vagy a szív körüli koszorúserekben található, rupturája mindenképpen azonnali orvosi beavatkozást igénylő életveszélyes állapotot jelent.

Az aneurysmák gyakran (85%-ban!) egészen a megrepedésükig nem okoznak tünetet, észrevétlenek. A beteg maga sem tud létezésükről. Időnként előfordulhat, hogy egy nagyra növő értágulat a környező szervek nyomása miatt okoz panaszt. Pl. ha az agyi erek tágulata a látóidegek kereszteződési pontjához közel található, akkor féloldali vakság, látótér kiesés, vagy egyéb látászavar jöhet létre.

Repedés a főverőér mellkasi szakaszán

Ha a megrepedő érszakasz a főverőér mellkasi szakaszán található, akkor hirtelen fellépő, igen erős mellkasi fájdalmat érez a beteg, ami gyakran a nyakba, a karokba, valamint a hátba sugárzik. A hasonló tünetek miatt kezdetben sokszor szívrohamra gondol a beteg.

Ahogy a repedés terjed, úgy kúszik a fájdalom is lefelé, a has irányába. A szívverés felgyorsul, de a megszokott helyeken, pl. a csuklón vagy a lábháton alig érezhető.

A vérnyomás is alacsony és gyorsan tovább esik. Orvosi beavatkozás nélkül a beteg hamar sokkos állapotba kerül és meghal. A kórházban a ruptura igazolását követően műtét során állítják helyre a sérült érszakaszt.

Repedt ér az agyban

Ha a megrepedt érszakasz az agyban található, akkor a ruptura bekövetkeztekor ütésszerű nagyon hirtelen jelentkező fejfájást érez a beteg, amit hányinger, hányás, szédülés, nem ritkán eszméletvesztés kísér. Az ér megrepedésének következtében úgynevezett subarachnoidealis vérömleny keletkezik, ami roncsolja az agyszövetet, illetve növeli a koponyán belüli nyomást.

A betegek közel egyötöde nem éli túl az agyi aneurysma megrepedését, de azoknál is nagy a valószínűsége a súlyos komplikációknak, akik az első sokkot szerencsésen átvészelik.

A leggyakoribb szövődmény ilyenkor az újravérzés vagy az erek görcsös összehúzódása, az úgynevezett érspazmus. Mindkettőnek az első vérzést követő 14 napon legnagyobb a valószínűsége, ezért – bár az álláspont nem egységes – sok szakirodalom a mielőbbi műtéti beavatkozás mellett teszi le a voksát.

A vérzés maga epilepsziás görcsöt is eredményezhet, ami jelentkezhet a rupturával egy időben is, megnehezítve ezzel a diagnózis felállítását. Ha a vérzés bizonyos agyterületeket érint, akkor epilepsziás görcsök a későbbiekben is rendszeresen kialakulhatnak.

Az agyi ér megrepedését MR-rel, CT-vel és érfestéssel (angiográfia) tudják igazolni. A kezelés során a tüneti kezelés, tehát a fájdalom csillapítása, a hányás, szédülés megszüntetése mellett nagyon fontos cél az újbóli vérzés illetve az érgörcs kialakulásának megakadályozása. Az esetek többségében műtéti beavatkozásra is szükség van.

Verőérrepedés a hasi szakaszon

A verőér megrepedése a hasi szakaszon is előfordulhat. Ilyenkor nagyon erős köldöktáji fájdalmat érez a beteg, ami gyengeséggel, szapora szívveréssel, alacsony vérnyomással, esetleg ájulással párosul. A fájdalom ezúttal is kisugárzik a hátba.

A hasi verőér rupturája is sürgős orvosi ellátást igénylő állapot. Sajnos a betegek közel fele belehal az érrepedésbe!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos