Véralvadásgátló gyógyszerek - A kumarinok

A kumarinok a véralvadási faktorok aktiválásához szükséges K-vitamin hatását gátolják. Szedésük során K-vitamin hiányában nem tudnak funkcióképes alvadási faktorok keletkezni, és így csökken a vérrögök kialakulásának veszélye az érben, hígul a vér.

A K-vitamin-raktárak kiürüléséhez azonban időre van szükség, vagyis a kumarinok hatása lassan, napok alatt alakul ki. Emiatt a terápia kezdetén egyszerre adják a kumarint heparininjekcióval, melynek hatása azonnal kialakul, majd csökkentik a heparin adagját és pár nap után csak a kumarint kell szedni önmagában, amikor a kellő hatás kialakult.

Magyarországon jelenleg az acenokumarol és a warfarin hatóanyag van forgalomban a kumarinok közül.

Ezeket a gyógyszereket akut mélyvénás trombózis és tüdőembólia esetén kezelésként és megelőzésként is alkalmazhatják. Ezenkívül szívritmuszavarok (pitvarfibrilláció), műbillentyű-beültetés és szívinfarktus után a vérrög-kialakulás megelőzésére szokták alkalmazni.

A kumarin véralvadásgátlók adagolása

A kumarin típusú véralvadásgátlók hatása elég változékony, mindenkinek más mennyiségre van szüksége ugyanazon hatás eléréséhez. Épp ezért a terápia kezdetén naponta, majd később hetente, jól beállított dózis esetén havonta ellenőrizni kell a hatást a vér alvadékonyságának vizsgálatával, és az eredménytől függően változtatja a kezelőorvos az adagot.

Fontos tudni, hogy kumarinterápia esetén a kezelést folyamatos kontroll alatt kell tartani, rendszeresen kell járni a kezelőorvoshoz, aki időnként ellenőrzi a véralvadási értékeket (INR), hogy megbizonyosodjon az adagolás helyességéről.

Milyen mellékhatások fordulhatnak elő?

Jól beállított adagolás mellett is előfordulhatnak vérzések, ez ritkán emésztőrendszeri és nyálkahártyavérzést okozhat, ettől súlyosabb esetek azonban csak igen ritkán fordulnak elő.

A másik, nagyobb kezdő dózisoknál előforduló nemkívánatos hatás a bőr és a bőr alatti zsírszövet elhalása, az úgynevezett „kumarinnekrózis”. Ez a kezelés 3-8. napján jelenik meg, mikor a zsírszövet ereiben kis vérrögök keletkeznek, amely először bőrpír formájában jelenik meg, majd 24 órán belül éles határvonalú, kékesfekete színű területté alakul. Ha ezeket észleljük, azonnal forduljunk orvoshoz, mert elhanyagolva akár amputáció is lehet a következménye.

A terápia kezdete után 3-10. héttel egy másik, esetenként súlyos mellékhatás is megjelenhet, melynek oka, hogy főleg magas koleszterinszintű betegeknél koleszterinrögök jutnak a vérkeringésbe, melyek különböző szervek kisebb ereit elzárhatják. A szervtől függően más-más tünetek jelenhetnek meg, például vérvizelés, hasnyálmirigy-gyulladás, jellegzetes tünet a talp és a nagylábujj oldalán kékesvörös, néha fájdalmas elszíneződés megjelenése, melynek jellegzetessége, hogy a láb felemelésére elhalványodik.

Mindezek miatt, ha bármi szokatlan panaszt észlelünk a kezelés elején, azonnal jelezzük a kezelőorvosnak!

Egyéb mellékhatások is előfordulhatnak, például allergiás reakciók, csalánkiütés, gyógyszerláz, gyomor-bélrendszeri panaszok, hányinger, étvágytalanság, hasmenés, hasi görcsök, továbbá hajhullás, a májenzimek szintjének emelkedése, valamint a csonttörések után a gyógyulás lassulhat.

Mikor és kinek nem szabad kumarinokat alkalmazni?

Nem szabad szedni kumarinokat vérzés vagy vérzékenység esetén, illetve olyan állapotokban, amikor egy esetleges vérzés súlyos következményekkel járhat (műtétek).

A kumarinok átjutnak a méhlepényen és az anyatejben is megjelennek, ráadásul a magzatban fejlődési rendellenességeket okoznak és növelik a vérzéses szövődményeket. Ezért terhesség és szoptatás alatt tilos kumarinokat szedni, ebben az esetben kis molekulasúlyú heparinra állítják át a pácienst.

Kumarinkezelés mellett kerülni kell a K-vitamin-tartalmú zöldségeket

A K-vitamin a kumarinok hatását gátolja, ezért a K-vitamin-tartalmú növények, mint a brokkoli, a káposzta, a spenót és még sok más étel elfogyasztása csökkenti a kumarinok hatását. Ez nem jelenti azt, hogy nem szabad ilyen ételeket enni, csak figyelni kell, hogy folyamatosan körülbelül hasonló mennyiséget fogyasszunk a K-vitaminból.

Az jelentheti a legnagyobb problémát, ha ritkán nagy mennyiségben fogyasztunk ilyen ételeket, mert akkor a K-vitamin-szint hullámzása hol a vérzés, hol a vérrögképződés veszélyét hordozza magában. A kumarint szedőknek ezért fokozottan oda kell figyelniük az étrendjükre, meghatározott K-vitamin-tartalmú diétát kell tartaniuk.

A szervezetünkben a bélbaktériumok is termelnek K-vitamint. Ezért gondot okozhat az antibiotikumok szedése, mert azok mellékhatásként kiölik a természetes bélflórát, így csökken a K-vitamin-szintünk, ez pedig a kumarinok hatásának növekedéséhez, vérzékenységhez vezethet.

Ez is érdekelheti Hogyan használja a probiotikumot antibiotikumkezelés alatt?

A kumarinok kölcsönhatása más gyógyszerekkel

Más típusú véralvadásgátlókkal együtt szedve összeadódik a hatása, nő a vérzés veszélye.

A kumarinok olyan gyógyszercsoportot alkotnak, melyek rengeteg más gyógyszerrel lépnek kölcsönhatásba.

A hatóanyagok felszívódását és így hatását gátolhatják a savlekötők és a zsírok felszívódását gátló kolesztiramin.

A kumarinok 90-95%-a a vérben fehérjékhez kötődik, és csak a szabadon maradó 5-10% fejti ki a véralvadásgátló hatást. Ha például nemszteroid gyulladáscsökkentőket szedünk, melyek szintén kötődnek ezekhez a fehérjékhez, akkor leszorítják egymást a kötésből, megnő a szabad rész aránya, ami erősebb hatást vagy akár túladagolást okozhat.

Sok gyógyszer hatással van a kumarinok lebomlására. Az átalakulásuk gátlásával növeli a hatásukat például a gyulladásgátló fenilbutazon, a baktériumellenes metronidazol és a szulfonamidok, a gombaellenes fluconazol, a szívritmuszavarok kezelésére használatos amiodaron, az alkoholról való leszoktatásra szedett disulfiram, és a gyomorsavcsökkentő cimetidin.

A lebontó enzimek mennyiségének növelésével csökkentik a kumarinok hatását a nyugtatóként és altatóként használt barbiturátok, a tbc elleni rifampicin, az epilepszia kezelésére adott karbamazepin és fenitoin, valamint a gombaellenes griseofulvin.

Az alkohol kettős hatással van a kumarinokra, kis mennyiségben ugyanis növeli a vérzékenységet, krónikus alkoholfogyasztásnál viszont a lebontó enzimek serkentésével csökkenti a mennyiségüket és így a hatásukat.

Az itt felsorolt példák a leggyakoribb gyógyszercsoportokra vonatkoznak, sok más kölcsönhatás is előfordulhat, amely megváltoztatja a kumarinok vagy a másik szer hatását. Épp ezért új gyógyszer felírásakor említsük meg a kezelőorvosnak, hogy acenokumarolt vagy warfarint szedünk, illetve a tanácsa nélkül ne kezdjünk öngyógyszerezésbe.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus