Az őssejtterápia szerepe a szívbetegségek kezelésében: eredmények és kilátások

Számos klinikai vizsgálat igazolta az őssejtterápia biztonságosságát és hatékonyságát a szívműködés javításában. A jövőben nagyobb szerep juthat az őssejteknek a szívinfarktus rehabilitációjában vagy a szívelégtelenség kezelésében, az eljárás azonban még nem vált a terápiás gyakorlat részévé.

Az utóbbi években az őssejtterápiák egyre nagyobb figyelmet kapnak a szívbetegségek kezelésében, különösen a szívinfarktus utáni regeneráció és a szívelégtelenség kezelésében, mivel az őssejtek potenciálisan képesek lehetnek a szívszövet regenerálására és a funkcionális helyreállításra.

Őssejttípusok a szívgyógyászatban

Az őssejtek differenciálódása során speciális sejttípusokká, például szívizomsejtekké és vérerekké alakulnak, így segítve a szívszövet regenerálódását, a sejtnövekedést és az új erek képződését. Az őssejtalapú terápiák különböző sejttípusokat alkalmaznak a szívbetegségek kezelésében:

• Hematopoetikus őssejtek (HSC): A csontvelőből vagy a perifériás vérből nyert őssejtek, amelyek részt vesznek az érképződésben, de korlátozottan differenciálódnak szívizomsejtekké.
• Mezenchimális őssejtek (MSC): Ezek az őssejtek csontvelőből, zsírszövetből vagy a köldökzsinórból nyerhetők, gyulladásgátló hatással rendelkeznek és képesek lehetnek szívizomsejtek és endothelsejtek differenciálására.
• Indukált pluripotens őssejtek (iPSC): A beteg saját sejtjeiből visszaprogramozott sejtek, amelyek bármilyen szövettípussá alakulhatnak, beleértve a szívizomsejteket is.
• Kardiogén progenitor sejtek (CPC): A szívben fellelhető őssejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a szív saját regenerációs folyamataiban. Egyes eljárások során a bypass-műtétek során kioperált érszakaszokból nyerik ki a szívőssejteket.

Jelenlegi klinikai vizsgálatok

Számos klinikai vizsgálat vizsgálja az őssejtterápia hatékonyságát a különböző szívbetegségek kezelésében:

Infarktus utáni szövetregeneráció: A szívizominfarktus során elhalt szövetek helyreállítása, valamint a gyulladás csökkentése az MSC-k és CPC-k alkalmazásával. A szívinfarktus utáni rehabilitáció napjainkban gyógyszeres és életmód terápián alapul.

Pangásos szívelégtelenség kezelése: MSC-kből és iPSC-kből származtatott szívizomsejtek beültetése, amelyek segítenek a szívműködés fenntartásában. Azonban az iPSC-k klinikai alkalmazása előtt még számos kihívást kell leküzdeni, beleértve a sejtek túlélését és az immunválaszok kezelését. A szívelégtelenség napjainkban lassítható, ám nem visszafordítható betegség.

Angiogenezis fokozása: Az MSC-k segíthetnek az új érhálózat kialakulásában, ami javíthatja a szív oxigénellátását.

Kihívások és jövőbeli kilátások

Bár az őssejtterápia komoly ígéretet hordoz, számos akadály nehezíti a jövőbeni klinikai alkalmazását:

• Sejttúlélés és differenciálódás: Az egyik fő probléma a beültetett sejtek alacsony túlélési aránya és a célzott területre való eljuttatásuk hatékonysága, továbbá beültetett őssejtek megfelelő sejttípussá differenciálódása.
• Immunreakciók: A beültetett sejtek immunreakciót válthatnak ki. Az ún. graft-versus-host betegség kialakulásának megelőzése komoly kihívás az őssejtterápia előtt.
• Tumorképződés: Az iPSC-kből származtatott sejtek kontrollálatlan osztódása daganatok kialakulását eredményezheti.

Összegzés

Számos klinikai vizsgálat igazolta az őssejtterápia biztonságosságát és hatékonyságát a szívműködés javításában és a súlyos szív- és érrendszeri események kockázatának csökkentésében, de további kutatásokra és fejlesztésekre van szükség a klinikai alkalmazásuk optimalizálása érdekében. Az új technológiák és módszerek, mint például a génszerkesztés és a biomérnöki megközelítések, hozzájárulhatnak az őssejtalapú kezelések továbbfejlesztéséhez.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Sztankovics Dániel biológus

Felhasznált irodalom:

• Bagno L, Hatzistergos KE, Balkan W, Hare JM. Mesenchymal Stem Cell-Based Therapy for Cardiovascular Disease: Progress and Challenges. Mol Ther. 2018 Jul 5;26(7):1610-1623. [doi]
• Yan W, Xia Y, Zhao H, Xu X, Ma X, Tao L. Stem cell-based therapy in cardiac repair after myocardial infarction: Promise, challenges, and future directions. J Mol Cell Cardiol. 2024 Mar;188:1-14. [doi]