Napsütés és szívbetegség
Miközben egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a Nap ultraibolya sugarai nagy szerepet játszanak a bőr rosszindulatú daganatainak kifejlődésében, egy új, érdekes elmélet arra utal, hogy a napsugár nemcsak melegítő hatásával, hanem más módon is kedvező, mivel tágíthatja az ereket.
Az Európai Unió kutatóinak meglepő elképzeléseit az European Heart Journal közölte. Mind az orvosi szaksajtó, mind a média manapság főleg arra hívja fel a figyelmet, hogy a napozás bőrrákot okozhat, ezért legjobb, ha igyekszünk elkerülni.
A nem túlzott napozás azonban kell az egészségnek. Eddigi ismereteink szerint a napsütés óvatos élvezetének kedvező hatása a melatonin és a D-vitamin. A melatonin fontos szerepet játszik a napszaki ritmus szabályozásában.
A napsütés tágítja az ereket
A szívinfarktus tünetei |
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a TV-ben vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek! A szívinfarktus tünetei |
Még nem megfelelően tisztázott, de befolyásolja az immunrendszert és feltehetőleg a sejtműködést is. A D-vitamin az ultraibolya B-sugárzás hatására keletkezik a bőrben, hiányában azonban károsodik a csontrendszer kialakulása és épsége. Mióta a napozás veszélyeiről ilyen sok szó esik, különböző ételek, táplálékkiegészítők fogyasztásával javasolják a megfelelő D-vitamin bevitelt.
Néhány éve Nobel-díjat kaptak azok a kutatók, akik tisztázták, hogy az ütőerek tágulásának legfontosabb tényezője az ereket bélelő sejtek által termelt gáz, a nitrogén-monoxid.
Martin Feelisch és nemzetközi munkacsoportja most arra hívja fel a figyelmet, hogy nitrogén-monoxid napsütés hatására nagy mennyiségben keletkezhet a bőrben is, bejuthat a vérkeringésbe és tágíthatja a koszorúereket, csökkentheti a vérnyomást.
Emlékeztetnek arra is, hogy negyven éve végzett, vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatos vizsgálatokban már fölfigyeltek arra, hogy a vérnyomás mindig alacsonyabb volt nyáron, mint télen.
Ez egybevág a nitrogén-monoxid bőrben keletkezésének jelentőségével, hiszen ritkán gondolunk arra, hogy a bőr egyik legnagyobb szervünk: felszíne felnőttben átlagosan két négyzetméter.
(MTI)