Szívinfarktus és rehabilitáció

A szívinfarktus korunk gyakori, életet veszélyeztető betegsége, mely sajnos sok aktív korú embert érint, akiknek minél hamarabb vissza kell térniük a munka világába. Az idősebb emberek minél teljesebb gyógyulása is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy önállóan tudja-e folytatni addigi életét, vagy mások segítségére szorul.

Mivel az ellátás gyorsaságától függ, hogy mekkora lesz a károsodott szívizomzat nagysága, ezért erős, nem szűnő mellkasi fájdalom esetén haladéktalanul ki kell hívni a mentőt.

Ezt olvasta már? Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Hogyan tovább? Élet a szívinfarktus után

Évtizedekkel ezelőtt – amikor még nem volt lehetőség a vérellátási zavar gyors megszüntetésére – a szívinfarktust követően hetekig, kórházi körülmények között lábadoztak a betegek, de ma már a gyors és hatékony gyógyítási eljárás következtében legtöbbször néhány nap múlva el lehet hagyni a kórházat. A gyógyulás üteme természetesen függ a betegség súlyosságától, a károsodott szívizomtömeg nagyságától és a kísérő betegségektől is, ezért az utókezelés egyénre szabott. A rehabilitáció nem csak a fizikai edzésből, hanem viselkedés terápiából, tanácsadásból és egészségnevelésből is áll.

Az akut szakaszban kórházban gyógytornász segítségével történik a mobilizálás, a szakember figyeli a páciens terhelésre adott reakcióját, és ennek megfelelően határozza meg az elvégezhető mozgás mennyiségét.

Lehetőség van kórházi és ambuláns rehabilitációra is, erről tájékoztatást kaphat a páciens a kardiológiai osztályon a kezelőorvosától. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy azok a betegek akik szervezett mozgásprogramban vettek részt, a későbbiekben jobb funkcionális állapotba kerültek, és a szívinfarktus ismétlődésének kockázata is csökkent. Nagyobb arányban érik el ezek a páciensek a vérzsír célértékeket, ideális testsúlyukat és hagyják abba a dohányzást is.

Intézeti programban való részvétel a magasabb kockázatú, szövődményes infarktust kiállott vagy mozgásukban korlátozott, esetleg egyéb súlyos társbetegségekben szenvedő személyek részére ajánlható. A program hatékonyságát rehabilitációban jártas kardiológus szakorvos, gyógytornász, pszichológus, dietetikus és szükség esetén szociális munkás csapatmunkája biztosítja.

Ambuláns rehabilitációra a kardiológiai centrumokban többnyire van lehetőség, ilyenkor a beteg meghatározott időpontokban jelentkezik a foglalkozásokra.

A fogadalmak ideje – a következő szívroham megelőzése

A szívinfarktust elszenvedett betegeknek élethossziglan szükségük van néhány gyógyszerre – ezek vérrögösödés gátló, koleszterincsökkentő és szívizomvédő gyógyszerek, de az életmódi változtatások megtartása is nagy jelentőséggel bír. A család támogató segítsége megkönnyíti a célok elérését.

A dohányzás azonnali elhagyása elengedhetetlenül szükséges. Nagyon fontos a megfelelő étrend kialakítása – az úgynevezett mediterrán diéta: halban, zöldségben gazdag diéta, teljes kiőrlésű pékáru fogyasztása, olíva olaj használata, napi 1-2 dl vörösbor fogyasztása, ha az orvos másképpen nem rendelkezik – segít a rizikófaktorok kezelésében. Az ideális testsúly, a kardiológus által meghatározott vérnyomás, vércukor és koleszterin szintek elérése fontos egy újabb szívroham megelőzésében. Ezen célértékek nemzetközi vizsgálati eredmények összesítését követően alakultak ki.

Több ezer páciens laboratóriumi adatait elemezték, és megállapították például, hogy az a koleszterinszint amely még elfogadható egészséges emberben, már kezelendő szívinfarktus utáni állapotban, hiszen így csökken egy esetleges újabb szívroham kockázata. Végeztek egy nemzetközi tanulmányt, ahol megállapították a koszorúér ultrahangvizsgálatával, hogy kellően erélyes koleszterinszint-csökkentéssel az érfalban látható szűkületet okozó plakk mérete kisebb lesz, ezáltal nőhet az ér átmérője, vagyis több vér áramolhat át az adott szakaszon.

Szívinfarktus után az alábbi gyógyszerek nélkülözhetetlenek:

1. Vérlemezke összecsapódást gátló gyógyszerek, a koszorúérben egy újabb vérrög-dugó kialakulásának gátlására (ilyen az acetylsalicylsav és a clopidogrel is).

2. A keringő stresszhormonok szívre gyakorolt kedvezőtlen hatását kivédő, szívritmus-szabályozó gyógyszerek (ilyen típusú gyógyszerek a bétablokkolók).

3. Szívizom és érfalvédő gyógyszerek (ezt a célt szolgálják az ACE-gátlók, vagy ARB-k is).

4. A vér koleszterin és triglicerid – vérzsír – szintjét szabályozó gyógyszerek, önmagukban vagy kombinációban (az úgynevezett sztatinok, fibrátok és az ezetimibe hatóanyagú készítmények általánosan használatosak erre a célra).

Természetesen a fentieken kívül a páciens állapotától függően még más gyógyszerekre is szükség lehet. Nagyon fontos a cukorbetegekben a vércukor szint beállítása az egészségesekhez közeli értékre, sokaknál ebben az időszakban az inzulinterápiát is meg kell kezdeni. Gyakran van szükség gyomorvédő gyógyszerre is.

A rendszeres közepes intenzitású testmozgás folytatása a szervezett rehabilitáció után is nagy jelentőségű az újabb szívinfarktus elkerülése szempontjából. A legegyszerűbb testmozgás a séta, már napi ½ óra tempós gyaloglásnak is nagyon sok előnyös egészségügyi hatása van.

Miért kell ellenőrzésre járni?

Rendszeresen kardiológiai kontrollra is kell járni, ahol EKG, időszakosan szívultrahang és terheléses EKG is történik. A rutin EKG-n újabb vérellátási zavarra utaló eltérést, esetleg szívritmuszavar jeleit keresi a kardiológus. A szívultrahang vizsgálat során fontos adat a szív mérete, a heges terület nagysága, esetleg újabb szívizom területek csökkentebb mozgása, vastagodása. Fontos azt is tudni, hogy a billentyűk mozgása nem károsodott-e a szívizomzat hegesedése következtében.

Holter-EKG is készülhet az állapotfelmérés során, a készülék 24 -48 vagy 72 órán keresztül rögzíti a szívdobbanások elektromos jeleit. A leletezés számítógép segítségével történik, az elemzés fényt derít arra, hogy szívritmuszavar van-e, akár tünetmentes betegnél is előfordulhat.

A szívverés percenkénti számát is célszerű beállítani infarktus után 60 ütés/perc körüli értékre, ez is ellenőrizhető ezzel a vizsgálattal. A terheléses EKG során fizikai terhelésre adott választ tanulmányozza a kezelőorvos, történhet kerékpárral vagy gyalogló szőnyegen is a vizsgálat. Jelentősége van annak, hogy milyen ütemben változik a vérnyomás, és az EKG-görbe hogyan módosul a fizikai aktivitás hatására. Néha még egyéb speciális vizsgálatokra is sor kerülhet. A vizsgálati eredmények alapján dönt a kardiológus további teendőkről.

Mivel az újabb szív és érrendszeri kóros esemény előfordulása az első szívinfarktus utáni első évben 5-20% – a szívizom elhalás nagyságától, szövődményeitől és egyéb társbetegségektől függően – ezért nagyon fontos, hogy a betegek megértsék, hogy életük a saját kezükben van, és amennyiben az orvosi tanácsokat megfogadják, és életmódjukat ennek megfelelően átalakítják, szedik az előírt gyógyszereket, akkor jó esélyük van sokáig teljes életet élni még szívinfarktus után is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus szakorvos