Mi történik pontosan, amikor szívinfarktusa van valakinek?

Mit jelent pontosan az, hogy infarktus? Mi történik szívinfarktus lezajlása közben? Cikkünkben elmagyarázzuk.

A szívünk folyamatosan dolgozó, speciális izomsejtekkel rendelkező szerv, átlagosan percenként 60-80 összehúzódással és elernyedéssel biztosítja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást. Az állandó szívizommunkához szükséges oxigént és energiát a szív saját érrendszere, a koszorúérrendszer biztosítja, mely körülöleli a szív külső felszínét, és a leágazások juttattatják el a szívizomzat mélyebb rétegeibe a vért. Három fő koszorúeret különböztetünk meg: jobb koszorúér, bal közös eredéssel indulva bal leszálló ér, és körbefutó ér. Ezek az erek a szív különböző területeinek vérellátásáért felelősek.

Mit jelent az, hogy infarktus?

Az infarktus számos szervben létrejöhet, a vérellátás erek elzáródásából adódó hiányában a sejtek, szövetek bizonyos idő után elhalnak. A szívinfarktus a vérellátási zavar következtében létrejövő szívizomelhalás. Amennyiben elzáródik egy koszorúér, oxigénhiányos állapot jön létre az ellátott szívizomterületen.

• Ha nem tartós a vérellátás hiánya, akkor anginás roham alakulhat ki, mely néhány perc alatt enyhül, szűnik. Ez a mellkasi fájdalom a nyakba, bal karba vagy lapockatájékra sugározhat, esetleg gyomortáji fájdalommal járhat, mely spontán vagy gyógyszer hatására szűnhet. Anginás panaszok esetén feltétlenül kardiológiai kivizsgálás javasolt, ugyanis ezek komoly szív-érrendszeri betegséget jelezhetnek.
• Ha egy adott terület vérellátásáért felelős ér teljesen elzáródik, akkor létrejöhet a szívinfarktus, mely általában nem szűnő erős fájdalommal, gyakran verítékezéssel, kifejezetten rossz közérzettel, halálfélelemmel, mellkasi fájdalommal jár. Ebben az esetben haladéktalanul mentőt kell hívni.

Miért záródhat el az ér?

Leggyakrabban lerakódások – úgynevezett plakkok – találhatók a koszorúér belső felszínéhez közel, amelyek rongálják az érfal szerkezetét, berepedhet felettük a vékonyabbá vált érbelhártya. Ide, a sérülést elhárító természetes folyamatokban is részt vevő vérlemezkék kicsapódnak. Ilyenkor egy komplett véralvadási folyamat is beindul – a keletkező vérrög tovább szűkíti és végül el is zárhatja az eret.

Ritkán egyéb mechanizmusok is vezethetnek érelzáródáshoz, például az ér izomzatának tartós, görcsös összehúzódása, vagy a szervezet más részéből a keringéssel érkező kis vérrög is elzárhatja a vér áramlásának útját.

Hogyan kerül a plakk az érfalba?

A plakkok létrejöttében, az érelmeszesedés kialakulásában a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, természetes öregedési folyamatok és örökletes tényezők is szerepet játszanak. A plakk kialakulása, illetve növekedése egészséges életmóddal és – szükség esetén – gyógyszerek szedésével lassítható. A kialakult plakkon a vérrög képződését az acetil-szalicilsav kis dózisa gátolja. Ennek rendszeres szedése (napi 1x 100 mg adagban) csökkenti a szívinfarktus és az agyi érelzáródás kialakulásának kockázatát. Mielőtt elkezdene kisdózisú acetil-szalicilsav hatóanyagú, recept nélkül is kapható gyógyszert megelőzésképpen rendszeresen szedni, mindenképpen konzultáljon a háziorvosával, tekintettel a lehetséges ellenjavallatokra és mellékhatásokra.

Mit mutat az EKG-vizsgálat koszorúér-elzáródáskor?

Az oxigénhiány következtében megváltozik a szív elektromos működése, ez mutatható ki az EKG-vizsgálattal. Ez az „elektromos hiba” felelős a szívinfarktusban előforduló életveszélyes ritmuszavarokért is.

Mit jelent az, hogy hátsó fali és mit, hogy mellső fali infarktus?

A koszorúerek lefutása alapján különböző szívizomterületek károsodnak, ha elzáródik egy ér. A jobb koszorúér elzáródása esetén általában hátsó fali, a bal leszálló koszorúér elzáródása esetén gyakran mellső fali infarktus alakul ki. A sejtek károsodásának következtében ezeken a területeken a szívizom összehúzódó képessége romlik vagy teljesen megszűnik.

Mit lehet tenni az elzáródott érrel?

A vérellátás gyógyszeres vérrögoldó terápiával és szívkatéteres értágító módszerekkel állítható helyre. Az esetek nagy többségében a két eljárás együttesen hozza meg a kívánt eredményt. A szívizom-károsodás mértéke jelentősen függ attól, hogy mennyi ideig van zárva az ér.

A legtöbb szívizomzatot az első 2-3 órában lehet megmenteni az adott ér kinyitásával. Ezért rendkívül fontos szívinfarktusgyanú esetén mentőt hívni: a hazánkban megszervezett akut infarktusellátás keretében bárki gyorsan eljuthat olyan ellátó helyre, ahol lehetőség van a szívkatéteres koszorúér-tágításra.

A szívműködés károsodásának mértéke szív-ultrahangvizsgálattal és egyéb speciális vizsgáló módszerekkel mutatható ki. A vérellátás gyors helyreállításának célja ennek a funkcióvesztésnek a minimalizálása és az életveszélyes ritmuszavarok megelőzése.

Tovább Mi a teendő szívinfarktus gyanúja esetén?

Forrás: WEBBeteg
Lektorálta és aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna