Mi történik pontosan, amikor szívinfarktusa van valakinek?

A szívünk folyamatosan dolgozó, speciális szerkezetű izomsejtekkel rendelkező szerv, átlagosan percenként 60-80 összehúzódással és elernyedéssel biztosítja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást.

Az állandó szívizom-munkához szükséges oxigént és energiát a szív saját érrendszere, a koszorúér-rendszer biztosítja, mely körülöleli a szív külső felszínét, és a leágazások juttattatják el a szívizomzat mélyebb rétegeibe a vért. Három fő koszorúeret különböztetünk meg: jobb koszorúér, bal közös eredéssel indulva bal leszálló ér, és körbefutó ér. A különböző erek a szív különböző területeinek vérelállásáért felelősek.

Mit jelent az, hogy infarktus?

Az infarktus számos szervben létrejöhet, az erek elzáródásából adódó vérellátás hiányában a sejtek, szövetek bizonyos idő után elhalnak. A szívinfarktus a vérellátási zavar következtében létrejövő szívizom-elhalás. Amennyiben elzáródik egy koszorúér, oxigénhiányos állapot jön létre az ellátott szívizomterületen. Ha nem tartós a vérellátás hiánya, akkor anginás roham alakulhat ki, mely néhány perc alatt szűnik. Ez a mellkasi fájdalom a nyakba-, bal karba vagy lapocka tájékra sugározhat, esetleg gyomortáji fájdalommal járhat, mely spontán, vagy gyógyszer hatására szűnhet.

Ha az ér teljesen elzáródik, akkor létrejöhet a szívinfarktus, mely általában nem szűnő erős fájdalommal, gyakran verítékezéssel, kifejezetten rossz közérzettel, halálfélelemmel jár. Ebben az esetben haladéktalanul mentőt kell hívni.

Miért záródik el az ér?

Leggyakrabban lerakódások – úgynevezett plakkok – találhatók a koszorúér belső felszínéhez közel, amelyek rongálják az érfal szerkezetét, berepedhet felettük a vékonyabbá vált érbelhártya. Ide, a sérülést elhárító természetes folyamatokban is résztvevő vérlemezkék kicsapódnak. Ilyenkor egy komplett véralvadási folyamat is beindul – a keletkező vérrög tovább szűkíti és végül el is zárhatja az eret.

Ritkán egyéb mechanizmusok is vezethetnek érelzáródáshoz, például az ér izomzatának tartós, görcsös összehúzódása, vagy a szervezet más részéből a keringéssel érkező kis vérrög is elzárhatja a vér áramlásának útját.

Hogyan kerül a plakk az érfalba?

A plakkok létrejöttében a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, természetes öregedési folyamatok és örökletes tényezők is szerepet játszanak. A plakk kialakulása, növekedése egészséges életmóddal és – szükség esetén –gyógyszerek szedésével lassítható. A kialakult plakkon a vérrög képződését az acetil-szalicilsav kis dózisa gátolja. Ennek rendszeres szedése, (napi 100 mg adagban) csökkenti a szívinfarktus és az agyi érelzáródás kialakulásának kockázatát. Mielőtt elkezdene kisdózisú acetil-szalicilsav hatóanyagú, recept nélkül is kapható gyógyszert megelőzésképpen rendszeresen szedni, mindenképpen konzultáljon a háziorvosával, tekintettel a lehetséges ellenjavallatokra és mellékhatásokra.

Mit mutat az EKG-vizsgálat?

Az oxigénhiány következtében megváltozik a szív elektromos működése, ez mutatható ki az EKG-vizsgálattal. Ez az „elektromos hiba” felelős a szívinfarktusban előforduló életveszélyes ritmuszavarokért is.

Mit lehet tenni az elzáródott érrel?

A vérellátás gyógyszeres vérrögoldó terápiával és szívkatéteres értágító módszerekkel állítható helyre. Az esetek nagy többségében a két eljárás együttesen hozza meg a kívánt eredményt. A szívizom-károsodás mértéke jelentősen függ attól az időtől, mennyi ideig van zárva az ér.

A legtöbb szívizomzatot az első 2-3 órában lehet megmenteni az ér kinyitásával. Ezért rendkívül fontos szívinfarktus-gyanú esetén mentőt hívni: a hazánkban megszervezett akut infarktus-ellátás keretében bárki gyorsan eljuthat olyan ellátó helyre, ahol lehetőség van a szívkatéteres koszorúér-tágításra.

Mit jelent az, hogy mellső fali infarktus?

A koszorúerek lefutása alapján különböző szívizom területek károsodnak, ha elzáródik egy ér. A jobb koszorúér elzáródása esetén általában hátsó fali, a bal leszálló koszorúér elzáródása esetén gyakran mellső fali infarktus alakul ki. A sejtek károsodásának következtében ezeken a területeken a szívizom összehúzódó képessége romlik, vagy teljesen megszűnik.

A szívműködés károsodásának mértéke ultrahang-vizsgálattal, és egyéb speciális vizsgáló módszerekkel mutatható ki. A vérellátás gyors helyreállításának célja ennek a funkcióvesztésnek a minimalizálása és az életveszélyes ritmuszavarok megelőzése.

(WEBBeteg)