Második infarktus - megelőzhető?

Elképzelni is nehéz azt, milyen érzés, amikor valakinek szívinfarktusa van: ezt tényleg csak azok tudják, akik át is élték. Ők viszont nagyon sokan vannak. És előfordulnak közöttük olyanok, akik nem is egyszer élik át ezeket a borzalmas, életveszélyes perceket-órákat. Merthogy a szívinfarktus egyszeri lezajlása nem mentesít egy újabb infarktustól. Mi ennek az oka? Hogyan lehet elkerülni?

A szívinfarktus melegágya

A „szívinfarktus” a szívizomzat oxigénhiányos állapotban bekövetkező károsodását jelenti. Ennek oka a szívizomzatot, mint szövetet tápláló egy vagy több ún. koszorúér elzáródása, mely leggyakrabban érelmeszesedés következtében alakul ki. Az érelmeszesedés folyamata során először csak apró felrakódások, plakkok jelentkeznek az erek falain, majd ezek egyre gyarapszanak, vastagodnak, csökkentve ezáltal az érfal rugalmasságát és szűkítve a keresztmetszetét, akár a teljes elzáródásig.

Az érelmeszesedés folyamata már fiatalkorban elkezdődhet, és számos hajlamosító tényezőt ismerünk, melyek elősegítik a folyamat előrehaladását. Ilyenek például a dohányzás, a stressz, a magas vérzsír- és koleszterinszintek, az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és az elhízás. Emellett vannak olyan krónikus betegségek (például a cukorbetegség és a köszvény), melyek szintén hajlamosíthatnak a szívinfarktus kialakulására. Jelentős szerepet játszik a genetika is: ha már fordult elő a családunkban egy vagy több infarktus, jóval nagyobb eséllyel alakul ki nálunk is szív- és érrendszeri betegség.

Sikeres túlélés

Ahhoz, hogy egy hirtelen kialakuló szívinfarktus esetén ne következzen be halál, és ne legyen maradandó szívkárosodás, a legfontosabb tényező az IDŐ. Az ér elzáródását követően rendszerint (kivéve az igen súlyos eseteket) még kb. 1-2 óra állhat rendelkezésre ahhoz, hogy azt újra megnyissák, és a szívizomzat ismét oxigénhez jusson. Ez ún. szívkatéterezéssel történik: egy végtag erén keresztül felvezetnek egy katétert, az ezen keresztül befecskendezett kontrasztanyag megmutatja, hol a baj. Ezután hasonló módon a katéter segítségével átfúrják az elzáródást, és egy vékony, de erős hálót helyeznek fel – stent –, ami ezután kitámasztja az érfalat, és ezáltal nyitva tartja az eret.

Mivel szűkös a rendelkezésre álló idő, elengedhetetlenül fontos, hogy nem szűnő mellkasi panaszok esetén azonnal hívjunk mentőt. Ha az infarktus nem jellegzetes tünetekkel, hanem hányással, gyomortáji fájdalommal jelentkezik, nehezebb dolgunk van, de fontos, hogy ilyen esetekben is gondoljunk a szívinfarktusra, mint lehetséges kiváltó okra.

A sikeres beavatkozás után kezdődik a rehabilitáció: gyógyszeres terápia, életmódváltás, stressz-kezelés. Ezek mind elengedhetetlenek az újbóli infarktus megelőzése szempontjából, hiszen az alapprobléma változatlanul fennáll: a katéterezés során egy érszakaszt elláttak ugyan, de sok esetben nem csak egy, hanem több, akár számos ér érintett a gyakorlatilag általánosan jelen lévő meszesedésben.

Életmódváltás

A második infarktustól való rettegés helyett érdemes az egészséges életmódra koncentrálni: leszokni a dohányzásról, étrendet módosítani a dietetikusok ajánlása nyomán, kerülni a stresszt, és rendszeresen mozogni. A régi tanokkal ellentétben az új protokollok kifejezetten ajánlják a testmozgást – persze a kezelőorvossal egyeztetett módon és mértékben. Akinek pedig súlyfeleslege van, annak el kell kezdenie lassan leadni a kilókat.

A felírt gyógyszerek segítenek a vérnyomást normál értéken tartani, könnyítik a szív működését, és próbálják megakadályozni a vérrögök kialakulását, ezeket tehát elengedhetetlen az utasítások alapján naponta bevenni.

Ha valaki mindezeket betartja, rendszeresen eljár az előírt kontrollvizsgálatokra, és szorosan együttműködik kezelőorvosaival, ápolóival, az mindent megtesz azért, hogy megelőzze a második infarktus kialakulását, és ez jó eséllyel így is történik majd.

(WEBBeteg)