Dohányzás és szívinfarktus
megjelent:
A szív- és érrendszeri betegségek egyik legközismertebb rizikófaktora a dohányzás. A dohányos embereknél kétszeresére emelkedik a betegség kialakulásának kockázata, már napi 10-12 szál elszívása után is.
A szívinfarktusról
A szívinfarktus (akut myocardiális infarktus – AMI) a szív koszorúereit érintő érszűkület hatására jön létre. Ezt a szűkületet az ér falában lerakódó meszes, zsíros plakkok hozzák létre, melyek hosszú ideig tünetmentesen fejlődnek, nőnek napról napra, míg egyszer csak tüneteket produkálnak. A szívinfarktust megelőző állapotnak tekinthető az ún. angina: ekkor még nincs teljes érelzáródás, de a szűkület már olyan mértékű, hogy a mögöttes terület vérellátása bármilyen megnövekedett terhelés esetén zavart szenved, de nyugalmi állapotban panasz jellemzően még nem jelentkezik.
Ezzel szemben az infarktus esetén az ér teljesen elzáródik, és az adott ér által ellátott szívizomzat-rész oxigén nélkül marad, s elkezdődik sejtjeinek károsodása, egy idő múlva pedig azok elhalása. Mivel az elzáródás kezdetétől számítva még van 1-2 óra, amíg a folyamat visszafordítható, nagyon fontos, hogy a panaszok felléptekor AZONNAL segítséget hívjunk. A sejtek károsodása ugyanis kezdetben még olyan kismértékű, hogy az idejében elvégzett szívkatéterezéssel helyreállított keringés révén egy idő múlva újra működőképessé válhatnak.
A szívinfarktus tünetei |
| A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek! A szívinfarktus a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. A szívinfarktus tünetei |
A dohányfüst szerepe
Kísérletek bizonyítják, hogy a dohányfüst számos komponense belélegzése után a tüdő hajszálerein keresztül bejut a keringésbe, és ott az erek falát károsíthatja. Ez pedig igencsak megkönnyíti a meszes plakkok kialakulását, és elősegíti további növekedésüket. Ezen túlmenően a dohányzás ereket szűkítő hatása is közismert, ami egy már eleve szűkült érszakaszra hatva akár fatális következményekkel is járhat. A passzív dohányzás „elszenvedőinek” érrendszere is hasonló módon károsodhat.
Miért jó leszokni?
Magyarország lakosságának jelentős hányada – beleértve az egészen fiatal, tizenéves korosztály tagjait is – hódol eme káros szenvedélynek, és szintén igen magas a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya is országunkban.
A dohányzás elhagyásának számos, az egészségre és a várható élettartamra gyakorolt pozitív hatása közül az egyik legfontosabb, hogy a leszokást követően éveken belül csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések addigi magas kockázata. Körülbelül 10 évvel az utolsó szál cigaretta elszívása után pedig már gyakorlatilag nincs számottevő különbség a nemdohányzók és a dohányzásról leszokottak körében. Már csak ezt figyelembe véve is érdemes letenni a cigarettát, vagy el sem kezdeni ezt a rossz szokást.
Angliában a 2007-ben bevezetett szigorú szabályok eredményeképpen – melyek tiltják a nyilvános helyen történő dohányzást – már most mintegy 10 százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma.
Fontos tudni azt is, hogy ha valaki visszaszokik a dohányzásra, kárba vész a cigaretta nélkül eltöltött hónapok és évek egészségvédő hatása, mivel viszonylag rövid időn belül visszatérnek a dohányzással együtt járó kockázati tényezők.
Gondoljuk meg jól, hogy érdemes-e akár egy szálra is rágyújtanunk, hiszen az egészségünk és a jövőnk foroghat kockán.
(WEBBeteg)
