A mellkasi fájdalom okai - Mikor szükséges gyors orvosi segítség, mikor nem?

A mellkasi fájdalom hátterében sokféle kórkép állhat, melyek között enyhe eltérések, de az életet veszélyeztető állapotok is előfordulnak. De mikor jelent valódi veszélyt, és mikor lehet csak egy átmeneti panasz?

A mellkasi fájdalom sokféle panaszt takar

Mellkasi panaszok esetén a legfontosabb, hogy megfogalmazzuk, milyen jellegű a fájdalom és milyen körülmények között jelentkezett. Amennyiben orvosi ellátásra kerül a sor, az egészségügyi személyzet is ezeket fogja tudakolni először.

A mellkasi fájdalom jellege lehet:

• szúró
• égő
• nyomó/szorító
• hasító

A fájdalom helye, amely lehet:

• a szegycsont mögött, középen
• a gyomorszáj környékén, középen
• a torokba, állkapocsba, karba is sugározhat
• a váll is fájdalmas lehet
• lapocka-tájon, gerinc-mentén is lehet esetleg érezni

A fájdalommal járó egyéb kísérőtüneteknek is van jelentősége:

• verítékezés, izzadás
• nehézlégzés
• ritmuszavar érzése
• hányinger, hányás
• eszméletvesztés, ájulás

A mellkasi fájdalom jelentkezése:

• a fájdalom kezdete lehet hirtelen vagy fokozatos
• jelentkezhet intenzív testmozgás esetén vagy pihenés közben is fennállhat
• összefügghet bizonyos mozdulatokkal vagy testhelyzetekkel
• összefügghet étkezéssel

A fájdalom időtartama is jellemző lehet a kiváltó okra:

• tarthat pár másodpercig
• néhány perctől fél óráig
• órákig
• napokig, változó erősséggel

Mikor van szükség gyors orvosi ellátásra?

1. Koszorúér-betegségek - Szorító mellkasi fájdalom

A hirtelen kezdődő, erős, nem szűnő, nyomó/szorító jellegű, verítékezéssel, légszomjjal, gyengeséggel, esetleg eszméletvesztéssel járó fájdalom esetén a szívroham lehetősége is felmerül, ezért mentőt kell hívni. Amennyiben koszorúér-szűkület nyomán kialakuló elzáródás okozza a fájdalmat, a vérellátási zavar miatt oxigénhiányos állapot alakul ki a szívizomzatban, ez okozza a panaszokat.

• Az átmeneti, részleges vérellátási zavar az anginás roham (angina pectoris), ami néhány perc alatt elmúlhat. Ez mellkasi, vállba és nyakba sugárzó, esetleg gyomortáji fájdalommal járhat, amely spontán módon vagy gyógyszer hatására szűnhet.
• Ha az ér teljesen elzáródik, akkor létrejöhet a szívinfarktus, amely általában nem szűnő erős fájdalommal és kifejezetten rossz közérzettel jár. A szívinfarktus a koszorúér elzáródás következtében kialakult szívizomelhalás.

Az angina és a szívinfarktus tünetei hasonlóak, de infarktus esetén a panaszok 20 percen túl is fennállnak és akár pihenés közben is jelentkezhetnek, valamint a tünetek erőteljesebbek, a beteg számára ijesztőbbek. Ha terhelésre mellkasi, hátba kisugárzó fájdalom jelentkezik, mely a terhelés befejezésével szűnik, kardiológiai kivizsgálás indokolt, mert a panasz lehet egy későbbi infarktus előjele. Infarktus esetén azonban a kivizsgálás nem várhat, azonnal mentőket kell hívni.

A szívinfarktus azonosítása a tünetek alapján az esetek egy részében szakemberek számára sem könnyű, ugyanis atípusos tünetek is jelentkezhetnek (pl. gyomortáji panaszok, hányingerrel) enyhébb mellkasi fájdalom mellett. Fontos, hogy már az infarktus gyanúja esetén is mielőbb hívjanak mentőt! Sok infarktusos beteg halálát okozza az ellátás elérésének késlekedése.

2. Aortarepedés - Ütésszerű mellkasi fájdalom

A nehéz súly emelése közben jelentkező, hirtelen kezdődő, nagyon erős, ütésszerű mellkasi vagy hasi fájdalom lehet a főverőértágulat megrepedésének (aorta aneurysma) a jele is, ami sürgősségi ellátás hiányában végzetes. Azonnal mentőt kell hívni.

3. Tüdőembólia és légmell - Szúró mellkasi fájdalom

Az inkább szúró jellegű, a levegővétellel vagy köhögéssel összefüggő, gyengeséggel és légszomjjal járó fájdalom szintén sürgős ellátást igényel, mivel tüdőembólia is állhat az ilyen panasz hátterében. Tüdőembólia esetén véres köpet is előfordulhat, vagy a beteg eszméletvesztése is bekövetkezhet, ezek azonban nem minden esetben jelentkeznek.

Hasonló panaszokat okoz az éles, szúró jellegű, kifejezetten a levegővételre jelentkező légmell is. Légmell esetén a levegő rendellenes helyre, a mellhártya két rétege közé kerül, és a tüdő - így a légzés - összeomlásával fenyeget.

Mindkettő súlyos, magas halálozási aránnyal járó állapot, mielőbbi orvosi ellátás szükséges.

Mikor nem kell azonnal orvoshoz rohanni?

A mellkasi fájdalom a legtöbb esetben orvosi kivizsgálást igényel, ám számos esetben nem fontos a sürgősségi ellátás. Általánosságban nem szükséges azonnali orvoshoz fordulás, ha a fájdalom nem túl erős, néhány percen belül elmúlik és nem jár olyan súlyos kísérőtünetekkel, mint a nehézlégzés, ájulás.

• A napokig tartó, nem túl erős mellkasi, háti fájdalom gyakran mozgásszervi eredetű is. A nyak, a háti gerinc több betegsége, vagy a rossz testtartás miatt kialakuló izommerevség is okozhat változó erősségű és időtartamú szúró fájdalmakat. Ezek jellegzetessége, hogy bizonyos mozdulatok hatására jelentkeznek vagy romlanak.
• Emésztőszervi eredetre utalhat és nem igényel azonnali orvosi segítséget, ha a mellkasi fájdalom étkezések, vagy csak bizonyos ételek fogyasztása után jelentkezik, és kísérőtünetként puffadás, bizonytalan hasi panaszok jeletkezenek. A refluxban jelentkező gyomorégést sokan szorító mellkasi fájdalomként írják le, de okozhatnak kisugárzó fájdalmat az epeköves panaszok is.
• Az övsömörhöz (a bárányhimlőnél is látható hólyagocskák megjelenése a bőrön) erős, mozdulattal is összefüggő, kifejezett bőrfájdalom társulhat.
• A kizárólag reggelente jelentkező karzsibbadás inkább az éjszakai kényelmetlen fekvés következménye, nem szívbetegségre utal.
• Szintén banálisabb ok a köhögés miatt kialakuló izomláz. A köhögéssel összefüggő szúró mellkasi fájdalmaktól az különbözteti meg, hogy izom eredtű fájdalom esetén a köhögés korábban jelenik meg, ezt követi a fokozatosan kialakuló fájdalom, amely szimmetrikus és nem kisugárzó, míg súlyos esetben hirtelen együtt jelentkezik a két panasz, egyéb súlyos kísér.
• Lázas állapot mellett kialakult, köhögéssel és légzéssel összefüggő mellkasi fájdalom utalhat tüdőgyulladásra vagy mellhártyagyulladásra. Általában szaporább szívverés kíséri.

Milyen orvoshoz forduljon az egyes fájdalmak esetén?

Enyhébb panasz esetén a családorvost kell felkeresni rendelési időben, amennyiben szabadságon van, a helyettese is köteles ellátni a betegeket.

Mérsékeltebb panasz esetén érdemes az ügyeletet felhívni, a panasz jellegétől függően ügyeletes orvost vagy mentőt küldenek.

Egyértelműen súlyos állapotban mentőt kell hívni (112). A bemutatkozást követően el kell mondani a beteg adatait, a tünetek jellegét, és a címet. Az ellátás megkezdéséig érdemes előkészíteni a korábbi betegségekről szóló dokumentációt és a szedett gyógyszerek listáját.

Ha bármilyen kétség merül fel, hogy a mellkasi fájdalom súlyos lehet, jobb biztosra menni és azonnal orvoshoz fordulni.

(WEBBeteg)