Bárki kaphat infarktust
megjelent:
A sokszor végzetes kimenetelű károsodás eleinte semmilyen tünettel nem jár, és még egy orvosi rutinvizsgálattal sem mutatható ki, hogy baj készülődik. Ezért az infarktus akár derült égből villámcsapásként is érheti a beteget.
A szívinfarktus bekövetkezte után minden egyes perccel nő az oxigénhiányos területek nagysága és a rendellenesen működő, illetve elhaló szívizomsejtek száma, ezért a beteg gyors kezelésre szorul.
A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, illetve mozgás esetén is. Bár hirtelen is kialakulhat, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A legelső figyelmeztető jel a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik és pihenésre szűnik. Az anginát a szív elégtelen vérellátása (iszkémia) okozza.
| Infarktus rizikófaktorai |
|
Hogyan ismerjük fel a szívinfarktust?
A szívinfarktus tipikus tünetei jól ismertek, azonban néha nem könnyű felismerni, mivel a tünetek mértéke nagy egyéni különbségeket mutat. A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Nőknél, idősebb betegeknél, illetve cukorbetegeknél a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek. Vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek. Ettől függetlenül minél több tünetet észlel önmagán az alábbiak közül, annál nagyobb a valószínűsége, hogy önnek szívinfarktusa van:
- nyomásérzés a mellkas közepén, esetleg csak furcsa teltségérzés, vagy szorító mellkasi fájdalom (angina pektorisz), ami több mint néhány percen keresztül fennáll;
- kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, a hát vagy akár a fogak, állkapocs irányába;
- egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak;
- folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén;
- légszomj;
- izzadás;
- megsemmisülés érzés;
- ájulás;
- hányinger, hányás.
Azonnal hívjunk mentőt!
Ahhoz, hogy egy hirtelen kialakuló szívinfarktus esetén ne következzen be halál, és ne legyen maradandó szívkárosodás, a legfontosabb tényező az IDŐ. Az ér elzáródását követően rendszerint (kivéve az igen súlyos eseteket) még kb. 1-2 óra állhat rendelkezésre ahhoz, hogy azt újra megnyissák, és a szívizomzat ismét oxigénhez jusson. Ez úgynevezett szívkatéterezéssel történik: egy végtag erén keresztül felvezetnek egy katétert, az ezen keresztül befecskendezett kontrasztanyag megmutatja, hol a baj. Ezután hasonló módon a katéter segítségével átfúrják az elzáródást, és egy vékony, de erős hálót helyeznek fel – stent –, ami ezután kitámasztja az érfalat, és ezáltal nyitva tartja az eret.
Mivel szűkös a rendelkezésre álló idő, elengedhetetlenül fontos, hogy nem szűnő mellkasi panaszok esetén azonnal hívjunk mentőt. Ha az infarktus nem jellegzetes tünetekkel, hanem hányással, gyomortáji fájdalommal jelentkezik, nehezebb dolgunk van, de fontos, hogy ilyen esetekben is gondoljunk a szívinfarktusra, mint lehetséges kiváltó okra.
Ez is érdekelheti A szívinfarktus tünetei
Rehabilitáció
Gyógyszeres terápia, életmódváltás, stressz-kezelés. Ezek mind elengedhetetlenek az újbóli infarktus megelőzése szempontjából, hiszen az alapprobléma változatlanul fennáll: a katéterezés során egy érszakaszt elláttak ugyan, de sok esetben nem csak egy, hanem több, akár számos ér érintett a gyakorlatilag általánosan jelen lévő meszesedésben.
| Életmentés lépésről-lépésre |
| Mindnyájunkkal előfordulhat, hogy hirtelen rosszullét, összeesés vagy baleset kapcsán segítséget kell nyújtanunk. Ilyen esetekben az úgynevezett BLS (felnőtt laikus alapszintű újraélesztés) lépéseit kell követnünk, ha ismerjük azokat. 0. lépés Vigyázz, veszély! Vészhelyzetben, mielőtt bármit tennénk, győződjünk meg arról, nem leselkedik-e valamilyen veszélyforrás az elsősegélynyújtóra vagy a sérültre. Leggyakoribb a leszakadt elektromos vezeték, a mérgező gázok jelenléte, a fal vagy fa dőlésveszélye. Ilyen esetekben a segélynyújtás előtt mindent meg kell tennünk a veszélyforrás elhárítására. 1. lépés A bajba jutott megszólítása: hangosan kérdezzük meg a beteget: „Jó napot! Mi történt? Jól van?” Amennyiben nem kapunk választ a válltájék óvatos megrázásával vizsgálhatjuk, hogy a beteg él-e és eszméleténél van. Amennyiben nem kapunk semmilyen választ, a beteg eszméletlen. 2. lépés Kiálts segítségért! Segítséget kell kérni a környezettől, vagy saját magunk hívjuk a mentőket a 104- es telefonszámon. 3. lépés A légútfelszabadítás során a jól látható idegentesteket, hányadékot távolítsuk el és a fej kíméletes hátrahajtásával és az álkapocs előreemelésével biztosítsunk átjárható légutakat. 4. lépés Hajoljunk a beteg fejéhez, és 10 másodpercig figyeljük a beteg mellkasának a mozgását. Nézzünk, hallgassunk és érezzünk! Láthatjuk a mellkas mozgását, hallhatjuk a légzés hangját és érezhetjük a kilégzett levegő melegét. Legalább két légzést kell észlelnünk. 5. lépés Légzés hiányában nem lehet hatásos keringése a betegnek, így azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést a mellkaskompressziókkal (30 mellkaskompresszió). 6. lépés A légzés pótlására 2 befújás következik, mintegy 400-500 ml levegőt fújunk a beteg szájába vagy orrába. Befújásnál figyeljük a mellkas emelkedését és süllyedését. Ha nem tudjuk lélegeztetni a beteget, ellenőrizzük, nem hagytuk-e ki valamelyik lépést, elvégeztük-e a légút felszabadítást. Sikertelen lélegeztetés esetén is a mellkaskompressziókat mindenképpen folytatni kell! 7. lépés 30:2 arányban végezzük folyamatosan az újraélesztést (30 mellkaskompresszió, 2 befújás), míg meg nem érkezik a segítség. Ha van segítőtárs, 1-2 percenként cseréljünk, mert az elsősegélynyújtó nagyon hamar kifárad. Az életmentés fortélyait csak gyakorlatban lehet elsajátítani, az egyes elemeket is sokáig kell gyakorolni. Mind szélesebb körben, az élőhöz hasonló fantomok állnak rendelkezésre az újraélesztés elsajátításához. Szánjunk rá időt, mert bármikor kerülhetünk vészhelyzetbe. |
Forrás: WEBBeteg
Dr. Zsuga Judit
