A fogkő miatt is kaphat szívinfarktust
frissítve:
Hazánkban évente megközelítőleg ötvenezren halnak meg szívinfarktusban, melynek rizikófaktorai közé tartozik az elhízás, a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. A legújabb kutatási eredmények azt igazolják, hogy mindezek mellett az ápolatlan fogazat is növeli a kockázatot.
Mi okozhat szívinfarktust?
Szívinfarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak.
Az elzáródás leggyakoribb oka az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög – magyarázza Dr. Marton Anna, kardiológus.
Érelmeszesedést okozhat a mozgáshiányos életmód, a túl zsíros és cukrozott ételek fogyasztása, a dohányzás és brit kutatók vizsgálatai alapján a fogápolás elhanyagolása is.
Hogyan alakul ki a plakk és a fogkő?
A rendszeres fogápolás nemcsak a fogszuvasodás megelőzésének szempontjából fontos. Az emberi szájban többszázféle baktérium található, és a fogmosás elhanyagolása elősegíti ezek elszaporodását. Az ételek fogyasztását követően ugyanis lepedék (plakk) jelenik meg a fogakon, mely megfelelő táptalaj a legtöbb baktérium számára, beleértve a fogakat és a fogágyat károsítani képes mikroorganizmusokat is. A lepedék fogmosás hiányában a nyálban található ásványi anyagokkal keveredve fogkő (calculus) kialakulását eredményezi. A fogkő kitűnő helyet biztosít a baktériumok számára, melyek idővel különböző gyulladásokat, a fogíny megbetegedéseit eredményezik.
A baktériumok fogápolás hiányában fogkő kialakulása nélkül is problémát okozhatnak – hívja fel a figyelmet dr. Benkő Krisztina fogszakorvos. A fogak és az íny találkozásának vonalában felhalmozódó lerakódás vagy más néven plakk ugyanis már önmagában is számos baktérium számára biztosít megtelepedési felületet.
Plakkképződésre különösen hajlamosak a cukorbetegek, vérképzőszervi betegségben szenvedők, anyagcsere-betegséggel élők, akiknek legyengült az immunrendszerük, a várandós nők, a dohányzók, a rendszeresen stressznek kitett személyek és a szájápolást elhanyagolók.
Hogyan vezethet szívinfarktushoz az elhanyagolt szájhigiénia?
Normális esetben a szánkban lévő baktériumok nem kerülnek be a véráramba. A fogápolás elhanyagolása, s az ezzel együtt jelentkező ínygyulladás, fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, melyeken keresztül a kórokozók a véráramba jutnak. Amint a véráramba kerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben. A véralvadás folyamata pedig vérrögök kialakulásához vezethet.
Az új-zélandi Otago Dunedin Egyetem kutatócsoportjának kutatási eredményei szerint a szájból származó baktériumok ezzel együtt érelmeszesedést is képesek kiváltani. A szívbetegségre hajlamos egyénekben megemelkedik a CRP nevű gyulladásos fehérje szintje. A gyulladás pedig az érelmeszesedés kialakulásnak folyamatában bizonyítottan jelentős szerepet játszik, ugyanis az érfalban lejátszódó gyulladásos folyamatok fokozatosan szűkítik az ereket.
Egy másik vizsgálat során olasz és brit kutatók enyhe fogágybetegségtől szenvedő 35 résztvevő nyaki artériáit hasonlították össze. A 46 éves átlagéletkorú pácienseknél a vizsgálatokat a fogágybetegség kezelése előtt és után is elvégezték. A kezelés után egy évvel nemcsak a szájüregi baktériumok mennyisége, de ezzel együtt a gyulladás és az érelmeszesedéssel kapcsolatos érfalvastagodás is jelentősen csökkent.
A Bristol University és a dublini Royal College of Surgeons of Ireland mikrobiológusai szerint azoknak, akik nem fordítanak kellő figyelmet a szájhigiéniára, előbb vagy utóbb számolniuk kell a fogínyvérzéssel. Ez az állapot pedig a szájüregben található mintegy 700-féle kórokozónak biztosít bejutást a véráramba. Az erekben ezek a kórokozók találkoznak a véralvadásért felelős trombocitákkal, és összetapadásra késztetik azokat. Az így keletkező vérrögök pedig részlegesen elzárják az ereket, fokozva a szívroham veszélyét. Vagyis a tudósok szerint olyan szájüregi baktériumok, mint a Streptococcus gordonii és a Streptococcus sanquinis nemcsak általánosan veszélyesek, de a szívbetegségek szempontjából önálló kockázati tényezőnek számítanak – ismerteti Dr. Strémen Zsófia.
A szívinfarktus elkerüléséhez tehát az egészséges életmód részeként az egyik fontos követelmény a fogak tisztántartása is.
A helyes fogápolás lépései
Fogmosás minden étkezést követően ajánlott, de legalább naponta kétszer, hiszen így biztosíthatjuk az ételmaradékok és lepedékek eltávolítását, és meggátolhatjuk a fogakat és fogágyat károsító baktériumok elszaporodását.
Első lépésként a fog és az íny találkozásához kb. 45 fokos szögben illesztett fogkefével körkörös mozdulatokkal, kívül-belül mossuk meg az összes fogat, majd a rágófelszíneket dörzsöljük meg alaposan.
Az alapos fogmosás 3-5 percig tart. Ez idő alatt minden fog mindegyik elérhető felszínét alaposan mossuk át.
Az ínyt csak óvatosan szabadítsuk meg a baktériumoktól.
Fogmosás végén fontos a nyelvhát óvatos tisztítását is elvégezni.
Ne feledkezzünk meg a fogköztisztító kefe vagy fogselyem használatáról sem, melynek célja eltávolítani a fogak közül az ételmaradékokat és lepedéket, amit fogkefével nem érhetünk el. A fogmosás a fogköztisztítás után következzen.
A fogkefét havonta cseréljük, illetve szükség esetén ennél hamarabb.
Fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is!
Évente legalább egy alkalommal vegyünk részt fogorvosi kontrollon, ekkor kerüljön sor a fogkő eltávolítására is, szükség esetén temészetesen ennél gyakrabban. Fogyágybetegség esetén háromhavonta javasolt a fogkő leszedetése.
Ezenkívül időnként szükséges lehet professzionális fogtisztítás is, ami nem egyenlő kizárólag a fogkő eltávolításával (depurálással). Ez a szerteágazó eljárás ugyanis megszünteti az olyan okokat, amelyek lehetővé teszik, sőt megkönnyítik a baktériumok megtelepedését a fogakon és a fogpótlásokon – ismerteti Dr. Bajusz Örs, fogorvos, parodontológus. – Ilyenkor a fogkő letisztítását követi az összes elszíneződés, felrakódás eltávolítása, a fogak felszínének felpolírozása, a nehezen elérhető, íny alatti területek megtisztítása, az ínybarázdák átöblítése, az elálló szélű fogművek, tömések lesimítása, és ha szükséges, gyógyszeres-fertőtlenítő zselék behelyezése.
Az igazán gondos kezelés része lehet a fogszabályozó eljárás is, hiszen a szabálytalan fogazat sokkal kevésbé tisztítható, így könnyebben megtelepszik rajta a lepedék.
Tovább
(Oxygen Medical - Dr. Benkő Krisztina, fogszakorvos, Dr. Bajusz Örs, fogorvos, parodontológus, Dr. Strémen Zsófia, fogszakorvos, esztétikai fogászati specialista és Dr. Marton Anna, kardiológus)
