Infarktus - Mégsem olyan hatékony a beültethető defibrillátor?

MTI
megjelent:

A tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen az infarktust követő évben nagyobb az életveszélyes ritmuszavarok elindulásának kockázata.

A koszorúér-elzáródás következtében kialakuló szívizomelhalás után fokozott az életveszélyes szívritmuszavarok kockázata, ezért évek óta sok beteg bőre alá beültetnek parányi defibrillátort, amely másodperceken belül hatékonyan működésbe lép.

Egy évek óta folytatott vizsgálat adatai azt mutatták, hogy ez a beavatkozás nem javítja mérhetően az infarktus utáni kezelés eredményeit.

A szívhalál leggyakoribb okát, a heveny infarktust a szívgyógyászok ma sokkal hatásosabban kezelik, mint korábban.

Szívinfarktus

Ha a beteg rövid idő alatt megfelelő szakintézetbe kerül, ahol az azonnali szívkatéteres vizsgálat feltételei adottak, az elzáródott koszorúérből a friss véralvadékot eltávolítják, a beszűkült érszakaszt kitágítják és ha kell, a véráramlás folytonosságát biztosító, fémhálóból kialakított, parányi hengert, sztentet is behelyeznek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen az infarktust követő évben nagyobb az életveszélyes ritmuszavarok elindulásának kockázata. Ezt a veszélyt különböző gyógyszerekkel jól lehet csökkenteni, de az életet veszélyeztető szívroham esélye így teljes biztonsággal nem megelőzhető.

Amikor hatalmas technikai újdonságként megjelentek azok a mellkas bőre alá beültethető defibrillátorok, amelyek folyamatosan követik viselőjük minden szívdobbanását és a veszélyes ritmuszavar indulása után szinte azonnal leadják azt az áramütést, ami megszünteti a végzetes helyzetet, a szakemberek úgy gondolták, hogy biztonsági okokból is érdemes infarktus után a defibrillátor beépítése a betegekbe.

Gerhard Steinbach és munkatársai Münchenben 1999-től 2007-ig folytatták vizsgálataikat. Ebben az időszakban 415 infarktusos beteg bőre alá ültettek be defibrillátort.

Ezek a szívbetegek a műszer mellett a legjobb gyógyszeres kezelést is kapták, csaknem ugyanennyi, hasonló beteg pedig defibrillátor nélkül, véletlenszerű kiválasztás alapján kizárólag az optimális gyógyszereket szedte.

A megfigyelési idő átlagosan 37 hónap volt. Ezen idő alatt a két csoport túlélési eredményei között gyakorlatilag nem volt különbség, tehát a defibrillátor behelyezése értékelhetően nem növelte szívinfarktus után a betegek esélyeit.

Ezeket az adatokat az egyik nagy amerikai kongresszuson ismertették, de az eredmények rövidesen szakfolyóiratban is megjelennek.

(MTI)

Cikkajánló

A szívinfarktus tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Szívinfarktus
A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Oxygen Medical - Dr. Kósa Éva, belgyógyász, angiológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Belgyógyász, hematológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest